6. Az oldatok töménysége 22 2. 7. A víz alkotórészei 23 2. 8. Egy különleges elem: a szén 25 2. 9. Kémiai alapismeretek (Összefoglalás) 26 3. Atomok és elemek 28 3. Az atom és az elem 28 3. Az anyagmennyiség 29 3. Az atom felépítése 32 3. Az elektronburok szerkezete 33 3. Atomszerkezet és periódusos rendszer 35 3. Az ionok 36 3. Atomok és elemek (Összefoglalás) 38 4. A kémiai kötés 40 4. Kovalens kötés azonos atomok között 40 4. A klór, az oxigén és a nitrogén 42 4. A gyémánt 45 4. A fémes kötés 46 4. Kovalens kötés különböző atomok között. A hidrogénklorid 47 4. A víz 49 4. A szén-dioxid, a metán és az ammónia 51 4 8 A kovalens kötés polaritása. Az atomok elektronvonzó képessége 52 4. Az ionkötés. A nátrium-klorid 58 4. 10. A magnézium-oxid 61 4. 11. Hidrogénklorid és ammónia reakciója – Betonszerkezetek. Halmazok és halmazállapotok (Összefoglalás) 63 5. A kémiai reakciók 65 5. A kémiai reakció 65 5. A kémiai egyenlet 66 5. Kémiai számítások 68 5. Elektronátmenettel járó reakciók I 69 5. Elektronátmenettel járó reakciók II 70 5. Protonátmenettel járó reakciók 1 73 5.
Írja le a savak és bázisok reakciótermékeit választott példák alapján magnézium égése, ammónia oldása vízben, hidrogén égése klórban, hidrogén-klorid oldása vízben, nátrium reakciója kénnel, sósav közömbösítése nátrium-hidroxiddal Kémiaóra háziasszonyoknak: savak, lúgok és a takarítás. írta: Ridikü 2017. augusztus 15. Akármilyen jegyünk is volt annak idején kémiából, könnyen előfordulhat, hogy mégsem ismerjük ki magunkat tökéletesen a savas és lúgos tisztítószerek világában. Pedig ha nem figyelünk eléggé, akár balesetet is okozhatunk. Ammónia és víz reakciója. A sósav savmaradékionja a kloridion (Cl-), sói a kloridok. Az oxidáló hatású anyagok (például nátrium-hipoklorit azaz hypo, kálium-permanganát, kálium-klorát stb. ) a sósavat elbontják és ekkor klórgáz fejlődik belőle. Közömbösítése nátrium-hidroxiddal, vagyis lúgkővel: Fontos vízkőoldószer: Előállítás magnézium égése, ammónia oldása vízben, hidrogén égése klórban, hidrogén-klorid oldása vízben, nátrium reakciója kénnel, sósav közömbösítése nátrium-hidroxiddal.
Az oldal nem megoldás-generátor, hanem segítségforrás. Ha leírod az első ötöt, a maradékot hozzápótlom. 2021. 22:30 Hasznos számodra ez a válasz? 4/5 Sárkánybébi válasza: 1. H2 + 2 O2 = H2O 2. Zn + 2 HCl = H2 + ZnCl2 3. 2 Mg + O2 = 2 MgO 4. AgNO3 + HCl = AgCl (aláhúzva! ) + HNO3 5. NH3 + H2O = NH4+ + OH- 6. 2 H2O -> 2 H2 + O2 7. 2 KMnO4 -> K2MnO4 + MnO2 + O2 8. CuO + H2 = Cu + H2O 9. Fe + 2 HCl = FeCl2 + H2 10. HCl + NH3 = NH4Cl 11. Ammonia és víz reakcija. CO2 + Ca(OH)2 = CaCO3 + H2O 12. 2 Na + Cl2 = 2 NaCl 13. H2CO3 -> H2O + CO2 (melegítés) 14. 2 H2O2 -> 2 H2O + O2 15. 2 Na + 2 H2O = 2 NaOH + H2 16. HCl + H2O = H3O+ + Cl- 17. CaO + 2 H2O = Ca(OH)2 (aláhúzva) + H2 18. Fe + CuSO4 = FeSO4 + Cu 19. 13-as visszafelé 20. H2 + Cl2 = 2 HCl Máskor időben csináld meg a leckét, és ne légy lusta használni a tankönyvet. 22:39 Hasznos számodra ez a válasz? 5/5 A kérdező kommentje: Nagyon szépen köszönöm! Kapcsolódó kérdések:
a sejteket 1665-ben Robert Hooke brit tudós fedezte fel, aki először (a mai szabványok szerint) megfigyelte őket., Valójában Hooke a "sejt" kifejezést biológiai kontextusban alkotta meg, amikor a parafa mikroszkopikus szerkezetét úgy írta le, mint egy apró, csupasz szoba vagy szerzetes sejtje. A 2. ábrán látható egy pár fibroblaszt szarvas bőrsejt, amelyeket fluoreszkáló szondákkal jelöltek meg, és a mikroszkópban fényképezték, hogy felfedjék belső szerkezetüket. A magokat vörös szondával festették, míg a Golgi készülék és a mikrofilament actin hálózat zöld, illetve kék színű., A mikroszkóp alapvető eszköz a sejtbiológia területén, gyakran használják az élő sejtek megfigyelésére a kultúrában. Használja az alábbi linkeket, hogy részletesebb információkat szerezzen az állati sejtekben található különféle összetevőkről. Lizoszóma – Wikipédia. Centrioles-Centrioles are self-replikating organelles made from nine köteg of microtubules and are found only in animal cells. Úgy tűnik, hogy segítenek a sejtosztódás megszervezésében, de nem nélkülözhetetlenek a folyamathoz., csillók és Flagella-az egysejtű eukarióták, csillók és flagella esetében alapvető fontosságú az egyes organizmusok mozgása.
A sejtek felépítése Az élőlények sejtes szerveződésére a XVII. században derült fény, amikor feltalálták a fénymikroszkópot. A mikroszkópos megfigyelések alapján felfedezték az élőlények sejtes szerveződését, leírták a prokarióta és az eukarióta sejtek közötti különbségeket. Megállapították, hogy a prokarióta sejteket sejthártya határolja, belsejüket sejtplazma tölti ki. Mozaik digitális oktatás és tanulás. Az eukarióta állati sejtekben sejthártyát, sejtplazmát és sejtmagot különítettek el. A növényi sejtekben ezeken kívül felfedezték a sejtfalat, a színtesteket és a zárványokat. A XX. században a fénymikroszkópnál sokkal nagyobb nagyításra képes elektronmikroszkóp feltalálása jelentős előrelépést hozott a kutatásokban. Kiderült, hogy az eukarióta sejtek sejtplazmája nem egységes, hanem sokféle, membránnal határolt sejtalkotót tartalmaz. Kimutatták azt is, hogy a prokarióta sejtek szerkezete jóval egyszerűbb: nincsenek membránnal határolt sejtalkotóik, örökítő anyaguk a sejtplazmában található. Állati sejt modellje elektronmikroszkópos vizsgálat alapján Növényi sejt modellje elektronmikroszkópos vizsgálat alapján
vissza a SEJTSZERKEZETHEZ HOME vissza a sejtek fluoreszcens MIKROSZKÓPIÁJÁHOZ kérdések vagy megjegyzések? Küldjön nekünk egy e-mailt. © 1995-2019 by Michael W., Davidson és a Floridai Állami Egyetem. Minden jog fenntartva. Semmilyen kép, grafika, szoftver, szkript vagy kisalkalmazás nem reprodukálható vagy használható semmilyen módon a szerzői jogtulajdonosok engedélye nélkül. A weboldal használata azt jelenti, hogy elfogadja a tulajdonosok által meghatározott összes jogi feltételt. ezt a weboldalt a Graphics & Web programozó csapat Az optikai mikroszkóppal együttműködve a nemzeti High Magnetic Field laboratóriumban., Last modification: Friday, Nov 13, 2015 at 01:18 PM Access Count Since October 1, 2000: 6031106 Microscopes provided by:
Az M6P ( M annose- 6 - P hosphate) egy cukorszármazék, ami az enzimek keletkezésekor kerül a molekulákra, miután a durva felszínű endoplazmatikus retikulumból a cisz-Golgi-ciszternába kerülnek. Ez kritikus lépése az enzimek érésének, ugyanis ez a molekuláris jel szükséges ahhoz, hogy az érés végén, a transz-Golgi membránban az ún. M6P-receptor felismerje a leendő lizoszomális enzimfehérjét, és megkösse azt. Ha ez megtörténik, akkor a Golgi-membrán+ lizoszomális enzim+M6P-receptor komplexálódva egy klatrinburokkal lefűződik a Golgi-apparátusról, és vesicularis transport útján eljut célhelyéhez, a lizoszómához. Ott fuzionál a lizoszomális membránnal, majd a savas kémhatás miatt disszociál a komplex, melynek eredményeképpen az enzim a helyére kerül, az M6P-receptor pedig visszaszállítódik a transz-Golgiba és elölről kezdi ciklusát. Funkciók [ szerkesztés] A lizoszómának több feladata van, talán a legismertebb az antigének elleni védelem. Ha például egy vírus vagy baktérium a sejtbe kerül, akkor a primer lizoszóma (mely csak az enzimeket tartalmazza) bekebelezi azt, ezzel kialakul a szekunder lizoszóma, majd a lizoszomális hidrolázok lebontják az idegen ágenst.
-VII. ): Hunter-syndroma (MPS type II. ): a többi MPS-hoz hasonlóan egy glükózaminoglikán (régiesen mucopolysaccharid) gyülemlik fel kóros mértékben Pompe betegség: itt nem MPS, hanem glikogén halmozódik fel kórosan a savi maltáz hiánya miatt Egyéb: I-sejtes betegség: az összes lizoszomális enzim hiányzik, mivel érésük során nem kapják meg az M6P-jelet, vagy a transz-Golgiban az M6P-receptor nincs jelen Ezek a betegségek ma nem gyógyíthatóak. Az egyetlen lehetséges kezelési mód az enzimpótlás. Ez azonban rendkívül drága. A jövőben a génterápia hozhat áttörést. Források [ szerkesztés] Bruce Alberts, Alexander Johnson, Julian Lewis, Martin Raff, Keith Roberts, and Peter Walter: Molecular biology of the cell. (4th edition) New York: Garland Science; 2002. ISBN 0-8153-3218-1 Novák Lajos, Nyitrai József, Hazai László: Biomolekulák kémiája (Egyetemi tankönyv). Magyar Kémikusok Egyesülete; Budapest 2000. Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia. Dialóg Campus Kiadó; 2004. ISBN 963-9542-27-X m v sz A sejt struktúrái / organellumok (sejtszervecskék) ( TH H1.
Ezért típustól függően, különböző anyagok ( lipidek, szacharidok stb. ) nem bomlanak le a sejtben, hanem felhalmozódnak, zárványokat (inclusio) hoznak létre. Ezen bomlástermékek természetesen nem toxikusak, hiszen normálisan is keletkeznek, csak itt nem tudnak tovább bomlani. Betegséget azért okoznak, mert a lebontást általában végző sejtek ( makrofágok) "megtelnek", funkciójukat nem képesek ellátni, felhalmozódnak a csontvelőben, ott kiszorítják a normál sejteket stb. (pl. Gaucher-kór, Niemann–Pick-kór)) így immunrendszeri, vérképzési zavarokat látunk. Más esetben nem makrofág-eredetű szöveti sejtekben történik a felhalmozódás, ilyenkor értelemszerűen a kérdéses szövet-szerv fog károsodni (pl. Tay–Sachs-kór, ahol az idegsejtekben történik akkumuláció, mentális retardációhoz, vaksághoz vezetve). Néhány példa ezekre az ún.