Janus Pannonius Saját lelkéhez című verse 1466 tavaszán keletkezett. A költő akkor írta, amikor betegsége (tüdővérzés) egyre jobban elhatalmasodott a szervezetén. A fájdalom már olyan szintet ért el, hogy a költő a halált kívánta, mint az egyetlen dolgot, ami végső enyhülést hozhat számára. Alkotói pályájának csúcsán született, amely 1466-68 között volt, és életműve összegzésének is tekinthető ez a filozófiai témájú verse, melyben a halállal néz szembe és a lélekről elmélkedik. Azok az elégiák, amelyeket Janus élete utolsó éveiben írt, teljesen más hangvételűek, mint a koraiak. Egyrészt mélyen líraiak, másrészt erősen személyes jellegűek. Nemcsak egy tudós humanista költő virtuozitása mutatkozik meg bennük, hanem Janus személyes élményei, élettapasztalata is: a visszatérő betegség (tüdőbaj), amelytől szenvedett, a halál közelsége, a kegyvesztettség, a meg nem értettség szervesen beleépültek a költeményeibe. A mitológiai utalások is új szerepet kapnak. Már nemcsak arra szolgálnak, hogy bizonyítsák a költő rendkívüli tudását, az antik irodalomból való felkészültségét, hanem Janus érzéseit, élethelyzetét is kifejezik.
A hét strófából álló költemény zárt, harmonikus, szimmetrikusan tagolt egységet alkot. Ezt formailag a refrén biztosítja, amely Catullus hatásáról tanúskodik. Az Itáliából hazatért tudós költő alkotása. Személyesen érezhette át a nagy útra indulás érzelmi hullámverését, egyben természetesen a hagyományhoz is kapcsolódhatott, hiszen a búcsúvers (az elutazókat köszöntő propemptikon és az elutazók verse, az apobatérium) közismert görög-latin műfaj. A hét strófából álló költemény zárt, harmonikus, szimmetrikusan tagolt egységet alkot. Ezt formailag a refrén biztosítja, amely Catullus hatásáról tanúskodik. Egy dunántúli mandulafáról (De amygdalo in Pannonia nata) A mindössze nyolcsoros költemény (csekély terjedelme ellenéri is) Janus Pannonius sorversei közül való. Külső látvány, természeti jelenség a vers ihletője: a pécsi püspök 1466 márciusában, székvárosában, a Mecsek lejtőjén valóban láthatott idő előtt virágpompába öltözött mandulafát. A természeti szépségek, különleges jelenségek iránt fogékony reneszánsz embert elbűvölhette a növényi életerő, s gondolatok egész sorát indította el benne.
Itt már nemcsak az a mitológiai utalások célja, hogy a költő műveltségét bizonyítsák, hanem személyes érzéseit, élethelyzetét is kifejezik. Így a vers szerves építőelemeivé válnak, és gazdagítják a jelentését. Ez az, ami miatt Janus kiemelkedik kortársai közül. Saját lelkéhez Ó, lélek, fényed lecsorogva a tiszta Tejútról testem tompa, sötét mélyeiben lakozik. Nincs panaszom rád, fénylik benned a hű derekasság, annyira tündöklik rajtad a büszke derű. Úgy léptél ki a Rák izzó kapuján: feledésbe nem merített sohasem téged a Léthe folyó. Ahol a Serleg, a rejtelmes, meg a gyors, vad Oroszlán egymást érintik, onnan ívelt le utad. Észt a Saturnus adott, Jupiter meg erélyt cselekedni, bátorságot a Mars, ízlést Phoebus adott. Vénusz a jóérzést, a művészetet adta a Merkur, Cynthia osztott rád felnövekedni erőt. Cynthia áll a halál meg az élet mesgyehatárán, földünknek törvényt mennyei Cynthia szab. És ha neked csak a hús meg a csont kell – jobban az égnél – volt bizonyára különb por-gunya, mint az enyém.
Az ízig-vérig világi gondolkodású Janust pappá szentelték, a királyi központosítási politika érvényesítőjeként tevékenykedett. A politikai, közéleti feladatok ellátása mellett új lendületet vett lírai költészete. Megszülettek – a magyarországi költészet legjellemzőbb darabjaiként –az elégiák. Személyes élmények és érzések, kétségek és bánatok fogalmazódnak meg bennük. 1465-ben Mátyás követségbe küldte Itáliába. II. Pál pápa segítségét kellett kérnie a török elleni küzdelemhez. Két ekkori beszédének fogalmazványa fennmaradt az utókorra. Itáliai tartózkodása alatt ismerkedett meg az újplatonista tanokkal. E tanok hatása érződik Saját lelkéhez című versében. Amíg az újdonsült diplomata az előkelő udvarokat látogatta, Mátyás külpolitikai elképzelései megváltoztak. A török ellen indítandó háború tervéből béke kerekedett, a magyar király a Közép-Európát egyesítő császárság megvalósítására törekedett. Vitéz János és Janus is ellenezte ezeket az elképzeléseket. Mindketten kegyvesztettek lettek.
Az alkotás, kreatív tárgyak, ékszerek, díszek készítése általánosságban örömmel tölti el őket. Ha családi szórakozásra vágynak a társasjátékok, nagyobb méretű kirakók vagy a szabadtéri közös játékok segítségükre lesznek. 21:53 Hasznos számodra ez a válasz? 4/7 anonim válasza: Szerintem ez nagyon emberfüggő, mi nem ismerjük a lányt. Én pl. az utolsó válaszolóval ellentétben ki nem állhattam, mikor ilyen kis naplószerűségeket kaptam, tollakat stb. Illetve utáltam a rózsaszín csili-vili nagyon lányos cuccokat. Viszont imádtam az állatokat, főleg a tigriseket, úgyhogy pl. egy plüsstigrisnek nagyon tudtam örülni. Meg más plüssnek, én szerettem őket nagyon, rengeteg volt. Barkácsolni, kézműveskedni szerettem még, most is szeretek, szóval ilyeneknek is nagyon örültem. Más meg utálja ezeket.. SONLINE - Tizenhét góllal kapott ki a Veszprémtől a NEKA. Szóval egyénfüggő. 2014. 23:36 Hasznos számodra ez a válasz? 5/7 anonim válasza: Patkányt. De neki mondd azt hogy kutyakölyök. júl. 6. 15:17 Hasznos számodra ez a válasz? 6/7 anonim válasza: 2014. 10. 10:04 Hasznos számodra ez a válasz?
Részletek a videóban! Elhunyt 79 éves korában a kétszeres életfogytiglani börtönre ítélt Michel Fourniret, Franciaország egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa - közölte hétfőn a francia ügyészség. Fotó: AFP A francia sajtóban ardenneki rém néven ismertté vált sorozatgyilkos a börtönkórházban halt meg. A legtöbb gyilkosságot Franciaország és Belgium erdős, ardenneki térségében követte el, s innen ered ragadványneve is. Tarsoly emil funkcionális anatomia könyv Vw passat b5 5 bontás Mozaik magyar nyelv 9 megoldókulcs Én az éjjel nem aludtam egy órát