Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Szabó Máté Dániel megfogalmazása szerint a magyar jogrendszerben nem található egyetlen kifejezés, ami a privacy fogalmát annak teljességében át tudná adni. Ez azért fontos, mert több védett jogtárgy jelenik meg a magyar jogban, ami a magánélet védelméhez fűződik. A magyar jogrendszerben a privát szféra jogi értelmezése esetén különleges szerepe van az emberi méltósághoz való jognak. Az Alkotmánybíróság szerint az emberi méltósághoz való jog "anyajog", azaz olyan szubszidiárius alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható. Az Alaptörvény hatálybalépése előtt, az Alkotmány a jó hírnévhez való jog mellett a becsületet nem nevesítette, ennek ellenére egyértelmű, hogy az 54. § (3) bekezdése alapján az emberi méltósághoz való jog anyajogából eredő becsület is alapjogi védelem alatt állt.
Tehát a magánélethez való jog korábban nem az Alkotmányban külön nevesített jog volt, hanem az emberi méltósághoz való jogból levezetett alapjogként kezelték. Ez az állapot az Alaptörvény hatálybalépésével megváltozott. Szabó Máté Dániel álláspontja szerint a magánszféra szempontjából az önrendelkezési jognak is komoly jelentősége van. A privacy lényegében az "egyén joga ahhoz, hogy magáról döntsön. " A magyar jogirodalomban, az alkotmánybírósági gyakorlatban, a jogrendszer más területein is ismert jogról van szó, az önrendelkezés szabadságáról, arról, hogy mindenki maga dönti el, hogy mi lesz a saját sorsa, mit tesz magával, a testével, és a rá vonatkozó ismeretekkel. A Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk. ) a személyiség polgári jogi védelmét szabályozza. E szerint "a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. " A Ptk. a jóhírnév védelmét is szabályozza, illetve a képmáshoz való jogot. Az adatvédelem területén is külön szabályozás érvényesül.
(Ld. a halálbüntetést eltörlő 23/1990. (XI. 31. ) AB határozatot) Az Alaptörvényben rögzített emberi méltóságnak két funkciója van, egyrészt személyiségvédelmi, másrészt egyenlőséget biztosító funkció. A személyiségi funkcióból ered az önazonosság, önrendelkezés és a magánszféra védelme is. Az emberi méltósághoz való jog, mint az általános személyiségi jog egyik megfogalmazása szubszidiárius jog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a rendes bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható. ( 8/1990. (IV. 23. ) AB határozat) Az emberi méltóságból levezetett személyiségi jogok (pl. jó hírnévhez való jog) – mint minden más alapjog – már korlátozható jogok, korlátozásukra a szükségesség/arányosság tesztje alkalmazandó. Az emberi méltóság másik funkciója az egyenlőségi funkció, amely átvezet minket az alkotmányellenes megkülönböztetés tilalmának témakörébe. Az élethez való joggal összefüggésben az Alaptörvény szól a magzati élet védelméről.
Ez nem jelenthet semmiképpen sem határtalan kötelezettségeket, így az államok nem kötelesek olyan családi támogatást nyújtani, aminek következtében valamelyik vagy akár mindkettő szülő otthon maradhatna a gyermek nevelése érdekében. c) Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 17. cikke szerint: "senkit sem lehet alávetni a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatos önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete és jó hírneve elleni jogtalan támadásnak". A magánélethez való jog egyre növekvő fontossága abból is kitűnik, hogy végre a hazai joganyagban is konkrétan nevesítve lett, ennek ellenére a korábban említett védett jogtárgyak továbbra is komoly jelentőséggel bírnak a magánszféra védelmének biztosítása érdekében. A cikk az Ügyvédvilág 2013. januári számában jelent meg. Kapcsolódó cikkek 2022. április 1. A korlátozott kampánycsend Bár főszabályként megszűnt a kampánycsend, azért néhány korlátozásra még figyelni kell.
Komoly előrelépést jelentett az adatvédelemhez való jognak az Alkotmány alapjogi katalógusában való megjelenése, valamint a külön törvényi szabályozás. Az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, jelentős védelmet biztosított a jogosulatlan adatfelhasználással szemben. Ma már új adatvédelmi törvényünk van, amiről részletesebben a későbbiekben szólok. A korábbi alkotmányunk több, a magánszférához kapcsolódó védett jogtárgyat nevesített: a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok védelméhez, illetve az adatvédelemhez való jog mellett, a jóhírnév védelméhez való jogot is. Az Alaptörvény 2012. január 1. napján történő hatálybalépése eredményeként a magánélethez való jog konkrétan nevesítve lett. Az Alaptörvény VI. cikke kimondja, hogy "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez. " "A részes állam tehát köteles a polgárai becsületének és jóhírnevének védelmére alkalmas intézményeket és eljárásokat belső jogában a jogkeresők rendelkezésére bocsájtani". b) Emberi Jogok Európai Egyezménye Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke szól a magánélet védelméről. Két dolgot rögzít: "Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges. " Az Egyezmény 8. cikkében rögzített magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jog komoly értelmezési problémákat vetett fel.
A sajtótájékoztatón az egészségügyi miniszter megemlítette, hogy az elmúlt napokban több ezer ember mondta vissza az AstraZeneca második adagját. Arról azonban, hogy ezek a személyek megkaphatják-e más gyártók vakcináját második oltásként, szakembereknek kell dönteniük – tette hozzá. (TASR/para)
Az oltási könyv szerepét betöltő igazolvány minden beoltott uniós állampolgár rendelkezésére áll majd, függetlenül attól, hogy hol oltották be. Igazolványt azok is kaphatnak, akik jogszerűen tartózkodnak az unió területén - tette hozzá a belga biztos. Haldokló idegenforgalmi és vendéglátóipar Az nyári vakációs utazás nem csak azoknak fontos, akik pihenni mennének, de azoknak is akik ebből élnek, vagyis a turisztikai szektornak. Különösen égető kérdés ez azokban az országokban, ahol a turizmus a nemzetgazdaság egyik legerősebb ágazata. Nemzetközi oltási igazolvány igénylése. Olaszországban május 15-től indul a nyári idegenforgalmi szezon, amikortól a többi között a teljesen átoltott külföldiek esetében eltörlik a tesztelést és a karantén-kötelezettséget. Mario Draghi kormányfő bejelentette, hogy az unió koronavírus-védettségi dokumentumának bevezetésére várva Róma - több más európai államhoz hasonlóan - bevezet egy nemzeti zöldkártyát, amellyel az olasz és a külföldi turisták szabadon, tesztelés és karantén-kötelezettség nélkül mozoghatnak az országban városok és tartományok között.