A mai napig észreveszi magán, hogy rosszul kezel hétköznapi helyzeteket. Járai Máté eddig sem titkolta, hogy szülei alkoholfüggők voltak, ezúttal a Fókusz ban mesélt arról, hogy ez milyen hatással volt rá. Kapcsolódó Nekem, ami a legjobban fájt, hogy nem nagyon lehetett a szüleimre számítani. Nem tudtam kikérni a tanácsukat, mert a szenvedély erősebb volt, mint hogy jelen legyenek fontos helyzetekben – kezdte a színész, akinek felnőttként terápiára volt szüksége ahhoz, hogy feldolgozza gyerekkorát. Vannak azonban olyan hétköznapi helyzetek, amit a mai napig rosszul kezel. Lemondanak-e az ellenzéki pártok vezetői a választási vereség után? - Blikk. Az, hogy nekem segítségre van szükségem, azt onnan tudtam, hogy rá kellett jönnöm arra, hogy rosszul reagálok dolgokra. Hevesebben reagálok a kelleténél, jobban kétségbeesek. Annyira szélsőséges tudok lenni és tudom, hogy ez abból fakad, hogy gyerekkoromban kétségbeestem, hogy nem volt segítség, hogy ezt nekem kell megoldani. Annyira fiatalon és korán, amitől az ember túl hamar lesz felnőtt és felnőtté válni gyerekként, az nagyon fájdalmas.
Járai Máté a vasárnap éjfél után képernyőre kerülő Portré ban beszél először édesanyja haláláról. A színész karácsonykor, december 25-én vesztette el édesanyját. Elmondása szerint lelkileg már jóval korábban elvesztette olyan szempontból, hogy szenvedélybetegsége miatt nem lehetett rá számítani. Családi tragédiájáról vallott Járai Máté (Forrás: RTL Klub / [sc_cts_position slug="roadblock010" clear="1"] Portré – videó) "Az az egy boldogságom van, hogy az apám kezét fogta, amikor összeesett, ők 50 évet éltek együtt. És tulajdonképpen már nem is tért magához a haláláig" – árulta el a színész, akinek egyfelől váratlan volt a színész számára édesanyja halála, de elmondása szerint már évekkel ezelőtt feladta a küzdelmet: "Láncdohányos volt, nagyon sokat ivott, elképesztően lefogyott, olyan gyógyszereket szedett, amitől enni se jutott eszébe". Tizenhat évvel fiatalabb húgával ő maga közölte a megrendítő hírt. Azt mondja, elég volt egymásra nézniük, és máris tudta, hogy mi történt. Egy órán keresztül beszélgettek, és számára az volt a legszomorúbb, hogy nagyon régi emlékeket kellett felidézniük ahhoz, hogy tudjanak valami jóról beszélni.
Részletes életrajzát a linkre vagy a képre kattintva olvashatod el. A több mint 300 éves páros A kávét legtöbbször egy pohár vízzel együtt szolgálják fel. A szokás 1670-es évekbeli Ausztriáig nyúlik vissza. A bécsi kávéházakban kezdték, szakértők javaslatára a kávét ezüst tálcán, egy pohár víz kíséretében felszolgálni. Számos tévhit kering manapság is arról, hogy miért szervíroznak vizet a kávé mellé. Mi az igazi funkciója a kísérőnek? Korábbi cikkünkben megtalálod a választ a kérdésre, kattints a linkre. A tökéletes kávé mellé minőségi kísérő dukál. Párosítsd kedvenc kávédat a selymes ízű Monti ásványvízzel a maximális gasztronómiai élményhez! Ismerd meg a Káli-medencében felszínre törő, kiegyensúlyozott ásványi-anyag tartalmú ásványvizet, és rendeld házhoz díjmentesen! További információkért kattints a linkre! TOVÁBBI HÍREK Mit jelent a fenntarthatóság? 2022. 04. 01 Napjainkban egyre gyakrabban hallott kifejezés a fenntarthatóság. Azonban a fogalom nagyon összetett, szerteágazó, és manapság egyre többször használják olyankor is, amikor nem lenne szabad.
A legnépszerűbbek az őrölt, pörkölt kávétípusok; felmérések szerint ezek a teljes összfogyasztás 66%-át teszik ki. A kávérajongók 65%-a espresso-ként issza italát, de a fogyasztók kicsivel több, mint fele a tejes változatot is kedveli. És bár felfutóban vannak a specialty kávékat kínáló kávéházak, a legtöbben még mindig otthon, egyedül vagy partnerük társaságában fogyasztják el a napi adagjukat. De fenntartható gazdálkodási módszerek és beszerzés nélkül hamarosan búcsút inthetünk több kávéfajtának is. Az éghajlatváltozás, a növénybetegségek és a kimerülő természeti erőforrások veszélybe sodorták a kávétermesztés jövőjét, ezért a kávéipar fennmaradásának feltétele, hogy aktívan tegyen a termőterületek megóvásáért és a kávétermelő közösségek támogatásáért. A NESCAFÉ például egészen a kezdetektől, vagyis már több mint 80 éve dolgozik folyamatainak s termékeinek fenntarthatóbbá tételén és fejleszti kapcsolatait a kávétermelő gazdákkal. A márka 2010 óta világszerte több mint 700 000 termelőt támogatott az egészségesebb, ellenállóbb és jobb minőségű termény előállításában, a fenntartható kávétermesztés érdekében eddig 235 millió kávécserje palántát biztosított a velük dolgozó gazdák részére.
Különleges ízét az eljárás során felszabadult enzimek adják, s bár árát illetően sokáig csúcstartó volt, az elefántos verzió végül kiütötte a nyeregből. Azért így se a sarki büfénél megivott kávé árával számoljunk, ugyanis a cibetkávéból féló kiló 44-45 000 forint között mozog. Cibetmacska, aki a kávénk készíti. Forrás: Mixer Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!
Sok legendás történet meséli el, hogyan jött létre először a kávé. A kávézás vagy a kávéfa ismeretének legkorábbi hiteles bizonyítéka azonban a 15. század közepén jelent meg a jemeni Mokha környéki szúfi kolostorokban. Itt a szerzetesek először kávémagot pörköltek és kávét főztek, nagyjából úgy, ahogy ma elkészítjük. A jemeni kereskedők Etiópiából visszahozták hazájukba a kávét, és elkezdték termeszteni a magot. Baba Budan 1670 -ben kávémagot csempészett ki a Közel-Keletről úgy, hogy hét magot rögzített a mellkasára. Az első, ezekből a tárolt magvakból termesztett növényeket Mysore -ba ültették. A kávé később elterjedt Olaszországban és Európa többi részén, Indonéziában és Amerikában. Míg Brazília több kávét termel a világon, mint bármely más ország, Kolumbia szorosan követi. Emellett a világ több mint ötven országában termelnek kávét. Ennek eredményeként a bőséges ízválasztékból mindenki megtalálja a kedvére valót, nem csoda, hogy a víz után, a kávé a második legnépszerűbb ital a világon.
A második világháború után néhány évvel, a kommunizmus éveinek kezdetekor a kávéházak többségét bezárták, a többit államosítva működtették tovább, Budapest évtizedekre elveszítette kávéház-fővárosi rangját, amit a rendszerváltás óta gyorsuló lépésben szerez vissza. A kávé világnapja alkalmából összeszedtünk 17 érdekes, különleges tényt a kávéval kapcsolatban. 1. A kávé név arab eredetű, eredeti jelentése pedig "a bab bora". 2. II. Károly angol király 1675-ben betiltotta a kávéfogyasztást, mert attól tartott, hogy a kávéházakban zajló beszélgetések során róla és a királynéról terjesztenek pletykákat. 3. A kőolaj után a kávé a világkereskedelem másik legnagyobb értékben gazdát cserélő áruja. 4. Nemcsak az 1848-as magyar forradalom, de a nagy francia forradalom és az amerikai polgári forradalom is egy-egy kávéházból indult el. 5. A kávécserje termése piros színű, a cseresznyéhez hasonló és ehető gyümölcs, amelynek a belsejében található a kávébab. 6. A magyar származású Francesco Illy (Illy Ferenc) találta fel a frissen pörkölt kávé illatát és aromáját megőrző vákuum-, azaz légmentes csomagolást.
A híres német zeneszerzőről köztudott volt, hogy imádta a kávét és rendkívüli precizitással fogyasztotta. Ragaszkodott hozzá, hogy a számára felszolgált kávé pontosan 60 kávészemből készüljön. Johann Sebastian Bach pedig egy zenedarabot komponált a kávéról. A kávékantáta történet egy lányról szól, akinek az apja szerint azért nincs kérője, mert túl sok kávét iszik. A hosszú élet titka A "leghosszabb életű macska" Guinness-rekordját egy 38 éves burmai macska nyerte el, aki minden reggelt kávé lefetyeléssel kezdett. Creme Puff méltó nevéhez, ugyanis kávéját kizárólag tejszínnel volt hajlandó elfogyasztani. Még a Mikulás is kávét iszik A világon messze Finnországban isszák a legtöbb kávét. Évente fejenként több, mint 12 kilogramm kávé fogyasztanak el az északi országban és ebbe a teljes lakosságot beleszámítják. Összehasonlításképpen, a legfrissebb kutatások szerint hazánkban "csak" 2, 7 kilogramm kávé fogy fejenként. Túl lehet adagolni a kávét? A jóból is megárt a sok, nincs ez másképp egyik kedvenc italunkkal sem.