Brányi Mária Telefon: 88/549-102 1960-ban Balatonlellén születtem. Gyermekkoromat Budapesten töltöttem. Az I. László Gimnázium matematika tagozatán érettségiztem, majd a Kertészeti Egyetem Táj- és Kertépítészeti szakán szereztem táj és kertépítész mérnök diplomát 1984-ben. A diplomázás óta élek Veszprémben. Férjem a megyei kórházban sebész, érsebész főorvos. Első munkahelyem a Veszprémi Tervező Vállalat volt, ahol 1993-ig dolgoztam táj- és kertépítész tervezőként, illetve vezető tervezőként. Prim hírek - Finisben a II. Magyar Vezérigazgatói Találkozó. 1988–1990 között a BME Városépítés-városgazdaság szakmérnöki képzésén vettem részt. Alapszakmámat tekintve az embereket körülvevő környezet tervezése a szakterületem. Nemcsak Veszprémben, hanem a Dunántúlon és Budapesten is megvalósultak terveim. Szakmai munkám során kollégáimmal több pályázaton is eredményesen szerepeltünk. Fontos sikernek tartom, 2001-ben a negyedik alkalommal meghirdetett Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton (FIABCI), a Szidónia Kastélyszálló pályázatával elért 3. helyezésünket.
A wellness kitűnő. Bátran ajánlom mindenkinek, aki igazi kikapcsolódásra vágyik az év bármely szakában, mert minden évszakban megtalálható valami szépség a környéken. Mi biztosan visszatérünk még! /D. Ákos (2017. március 02. )/ Fantasztikus 3 napot töltöttünk a gyönyörű kastélyszálló kiváló, külön megemliteném a pincérek ( Ákos, Zoli) kedvességét, felszolgálásá jót tudnék irni, de a hely is kevés lenne hozzá, ide biztos hogy újra visszatérünk. /S. Zsoltné (2017. február 27. )/ A szálloda gyönyörű, a személyzet nagyon kedves. Az első pillanattól otthon éreztük magunkat, igazi kikapcsolódás és feltöltődés volt. A masszázsok sajnos nagyon drágák, de ezt leszámítva az ár-réték arány megfelelő. /S. Pál (2017. Magyarország újraindult – Boros legek a legrégebbitől a legnagyobbi - Turizmus.com. február 21. )/
Utazásunk egyik nagy kérdése, hogy mindaz ami szerintünk kiveszni látszik a világunkból, mindaz valóban örökre eltűnik-e a süllyesztőben, vagy vannak-e még, kik átviszik a fogukban tartva a túlsó partra? Egyáltalán! Van-e túlsó part? Aztán léteznek-e még pillérei a jó ízlésnek, az erkölcsnek, az etikának, a stílusnak, a kedvességnek, a barátságosságnak, a figyelmességnek, a türelemnek, az odaadásnak, a tisztességnek, a helytállásnak, a kitartásnak, a másokért való szolgálatnak, a másik ember munkája megbecsülésének…, Jó, jó! Abbahagyom! Kissé elragadott a hév. Elnézést! Az is nagy kérdés, hogy hiányoznak-e majd mindezek bárkinek? Gróf Degenfeld Kastélyszálló. Maradnak-e még, kik hajlandók lesznek alkalmazkodni az együttélés, a társas kommunikáció számunkra egyetemesnek vélt normáihoz? …kérdések, melyekbe belekapaszkodunk, melyek irányt mutatnak a jó felé törekvő léleknek Magyar Kurír Tudom, hogy minden relatív, és manapság már az sem polkorrekt, hogy ezeket a kérdéseket egyáltalán felteszem, ezzel is azt sugallva, hogy szerintem ez lenne az üdvözítő.
Szerencsés volt a pillanat, mert idén ezt a kerekasztal beszélgetés többnyire döntési helyzetben lévő vezérigazgatók (CEO-k) hallgatták, míg voltak évek, amikor az első számú vezetők inkább a politikai beszélgetésekre ültek be, a szakmai panelek közönsége viszont szakmai (CIO-k) volt. S ha már az IT-eseményt emeltük ki, érdemes megemlíteni azt is, hogy a második napot Vityi Péternek, az IVSZ alelnökének előadása indította. Szidónia kastélyszálló esküvő helyszín. Persze a CEBC (Central European Business Centre) által szervezett vezérigazgatói találkozóknak az informatikai kerekasztal csak az egyik visszatérő eleme, s bár a Prím olvasói számára talán ez a legfontosabb, a vállalatok első számú irányítóinak legalább ilyen fontos a politikusokkal és politikai gazdasági szakértőkkel való találkozás, az első kézből való tájékozódás lehetősége. Egyfajta félidős országértékelést tartott Gulyás Gergely, a Fidesz és a Parlament alelnöke, de a harmadik Orbán kormány félidejét értelkelték ellenzéki vezetők is (Schiffer András, Szigetvári Viktor és Vona Gábor), előadott Tölgyessy Péter és Kovács Árpád, és mások.
Hol intézhetem el? Járási és kerületi hivatalok Ügyintézés határideje Jogszabály határozza meg a megosztási eljárás, mint egyesített eljárás egyes eljárásainak határidejét. A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. rendelet 13. § -ában kerültek szabályozásra a soron kivüli eljárás határidejei. Jogorvoslati lehetőség Jogorvoslati lehetőség: Az ügyfél az első fokú határozatok ellen fellebbezhet. Sorsolás esetén lehetőség van sorsolási kifogás benyújtására. Jogorvoslati lehetőség részletei: Megyei/Fővárosi Kormányhivatal Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): A megtámadott döntést hozó illetékes járási hivatal Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A döntés kézbesítésétől számított 30 napon belül. Az érdekelt, akinek a járási hivatali határozatot bármilyen okból nem kézbesítették és a határozat kézbesítését a bejegyzéstől számított egy éven belül kérte, a kézbesítéstől számított 15 napon belül terjeszthet elő fellebbezést.
Sorsolási kifogást lehet benyújtani. A benyújtási határidő: Az elsőfokú végzés elleni fellebbezésilletéke 5 000 Ft. A fellebbezési illeték mértéke: Amit még érdemes tudni (GYIK) 1., Mikor lesz kimérve a saját terület? Az adott illetékességi területen belül megállapított települési sorrend figyelembevételével, a kérelemmel érintett földrészletek helyrajzi számainak növekvő sorrendjében. 2., Van-e lehetőség soronkívüli eljárás lefolytatására. Igen, azon tulajdonosok akik 2012. június 01-ig kérték az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, azok soronkívüli kérelmet nyújthatnak be a járási hivatalhoz. A soronkívüliségi kérelemmel érintett földrészlet megosztási költségét a soronkívüliségi kérelmet benyújtó kérelmező viseli. Fontosabb fogalmak Tulajdoni hányad: törtszámmal kifejezett arány, hogy az adott földrészlet egész tulajdonából hanyadrészben illeti meg tulajdonjog a tulajdonost. Aranykorona: A mai napig használatos földminősítési értékszám, egységnyi területű föld, (pl. 1 katasztrális hold) tiszta jövedelmének, vagyis termőképességének, fekvésének, művelhetőségének mutatója.
Közélet Publikálva: 2022. január 22. 6:21 Forrás: Getty Images Az osztatlan közös tulajdon kimérése a kezdete annak, hogy a szabályozás megakadályozza a termőföld-tulajdon darabolódását. Dr. Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára cikkében azt mutatja be, milyen változások jönnek még a termőföld öröklésében. Sok szó esik mostanában az osztatlan közös tulajdonról, nem is véletlenül, hiszen a magyar termőföldvagyon közel fele tartozik ebbe a kategóriába. Gyakran elhangzik az is, hogy az osztatlan közös tulajdon a fejlődés akadálya és a megoldás már nem várathat tovább magára. Éppen ezért, a 2020-as jogszabályi csomag elfogadásával határozott lépesekkel indultunk el a megoldás irányába, lehetővé téve azt, hogy a rég elhunyt vagy passzív tulajdonostársak már ne akadályozhassák a megosztás folyamatát. Jó az irány, de hiába dolgozunk mi a közös tulajdon kimérésén, ha az öröklési szabályok továbbra is a darabolódást eredményezik. Az a tény, hogy csak örökléssel több mint 1 millió hektár termőföld került osztatlan tulajdonba az elmúlt évtizedekben, mutatja, hogy komoly változásokra van szükség az öröklési szabályokban is.
Fontos, hogy ezekben az esetekben is van lehetőség az osztatlan közös tulajdon hagyományos, Ptk. szerinti megosztására, de már szükséges az összes tulajdonostárs hozzájárulása. Forrás: AgroInform - Osztatlan közös tulajdon: ezeket a földeket NEM lehet megosztani
Hangsúlyozta azt is azonban, hogy a jogszabály azt is rögzíti: ha az örököstársak a hagyatéki eljárás kezdetétől számított egy éven belül nem viszik végig a három alternatíva valamelyikét, akkor elesnek az egyenesági rokonoknak és a túlélő házastársnak járó illetékmentességtől, tehát a föld értéke után 9 százalékos illetéket kötelesek fizetni. / Infostart
Ez a változás 2023-tól érkezik el a gazdák életébe, hiszen egy tavaly decemberben elfogadott törvény gyakorlatilag alapjaiban írja át a termőföldek öröklésének szabályozását. Miért volt szükség a változtatásra? A magyar öröklési jog értelmében az örökhagyó halálával – végrendelet hiányában – a hagyaték minden egyes eleme az örökösök közös tulajdonává válik (eszmei hányadok alapján felosztva), az eddig 1/1-es földek pedig automatikusan osztatlan tulajdonba kerülnek. Ha hozzávesszük ehhez még azt is, hogy egy emberöltő elteltével a földek még tovább darabolódnak, érthetővé válik, hogy sokszor még a hagyatéki leltárba sem kerülnek be ezek a gyakran értéktelenné váló tulajdoni illetőségek. Milyen új szabályok jönnek 2023-tól? A változás nem kevesebbről szól, mint hogy mostantól már nincs lehetőség a földek örökléssel történő darabolására (vagy a tulajdoni hányad további osztódására). 2023. január 1-től ugyanis, ha egy földtulajdonos elhalálozik, akkor az örökösei előtt 3 lehetőség áll majd rendelkezésre a földek tekintetében: 1) osztályos egyezséget kötnek 2) megosztják az ingatlant (amihez szükség lesz osztóprogramra és egyezségi megállapodásra is) 3) értékesítik az ingatlant vagy felajánlják az államnak.