Szent László az egyik legnagyobb magyar államférfi volt – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere 2018. június 18-án Nagyváradon, a Szent László Napok nyitórendezvényén. Kásler Miklós a László Gyula-emlékkonferencián tartott történelmi áttekintésében azt mondta, Szent László király nevéhez kötődik az első keresztény aranykor, amikor befejezte Szent István állam- és egyházszervező munkáját. A miniszter előadásában részletesen elemezte Szent István korát, alkotását és hagyatékát. Kezdetét vette a Szent László Napok. Kitért arra, hogy Szent István apostoli királyságot hozott létre, megszervezte a magyar államot és az egységes egyházat, "felkenésével" pedig közvetlen kapcsolatba került a Mindenhatóval. Utóbbi kapcsán Kásler Miklós beszélt a magyar beavató koronáról, amelyből lett a Szent Korona és a Szent Korona-tan, amely "a világon egyedülálló erőként nemzetösszetartó erővé vált". Felidézte a miniszter a Szent István halálát követő időszakot, amikor "Magyarország sorsa kaotikussá változott", mígnem Szent László megjelenésével "alkalmas és méltó király lépett trónra".
A zarándokút következő állomása Debrecen lesz, ahol május 11-én, szombaton délelőtt csodálhatják meg az érdeklődők a Szent László Ereklyéjét és a lovagkirály legendáját ábrázoló virágkocsit.
Az egy hétig tartó programsorozattal főleg a családokhoz, a fiatalokhoz szeretnék közelebb vinni a Szent László képviselte eszmeiséget, aki "kitartásban, magyarságban, helytállásban példát adott, s ezen erényeket üzeni a ma emberének is" – összegezte a Szent László Napok célját Nagy József Barna. Az eseményen részt vett Komolay Szabolcs alpolgármester is. Forrás: Fotók: Kiss Annamarie
A végső stádiumban lévő daganatos betegek ápolására a régióban egyedülálló hospice-palliatív terápiás osztályt nyitottak meg szerdán a debreceni Kenézy kórházban – közölte az intézmény főigazgatója a helyszínen sajtótájékoztatón. Lampé Zsolt elmondta: a kórház, felismerve a társadalmi és szakmai elvárásokat, azt… Tovább A végstádiumú betegeket méltó módon ellátó, az életút végét testi és lelki támogatással élhetőbbé tévő hospice ház megnyitásáról döntöttek Debrecenben. Szent lászló plébánia debrecen. Papp László, Debrecen polgármestere sajtótájékoztatón számolt be a fejlesztésről. Elmondta: Debrecen aktív szerepet vállal egy olyan központ létrehozásában, ahol méltó… Tovább
A szervezők arra kérnek mindenkit, a fentiek betartása kötelező, de ne hagyjuk, hogy a szabályok elrontsák a kedvünket. Fotó: Farkas László
Azaz egy rendelet felhatalmazza az OKFŐ-t, hogy a hatályos törvényekben megszabott ügyeleti óradíjaktól eltérjen. Illetve, ha még mindig nem lenne elég ködös a kép, ott van a kollektív szerződések kérdése is, miután a magyar egészségügyben több helyen is kiharcolták a szakszervezetek, hogy a dolgozók a törvényben meghatározotthoz képest előnyösebb munkafeltételeket élvezhessenek. Új egészségügyi törvény 2011 c'est par ici. Például magasabb ügyeleti díjakért dolgozhassanak. Azonban az új egészségügyi jogállásról szóló törvény megtiltja az ilyen típusú kollektív szerződések megkötését, a végrehajtási rendelet pedig a jelenleg fennálló kollektív szerződéseket bontja fel. A kollektív szerződések kötésének tiltása egyrészt alapjogot sért, másrészt nemzetközi szerződésekbe is ütközik. Sajnos nem kizárható, hogy lesz olyan egészségügyi dolgozó, aki jövő márciustól – a másodállások engedélyhez kötése és a kollektív szerződések tiltása miatt – a jelenlegi jövedelménél kevesebbet fog keresni – vázolta a lehetséges negatív forgatókönyveket a MOSZ elnöke.
Az egészségügyben dolgozók túlnyomó többsége végül aláírta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénynek megfelelő szerződését. Az új jogállási törvény szerinti foglalkoztatás 2021. március 2-dikán meg is kezdődött. De mi lett azokkal, akik nem írtak alá? Milyen végkielégítéssel számolhattak? Jogosultak maradtak-e a közalkalmazotti jubileumi jutalmak? Az országok fejlettségi szintjétől függetlenül konstatálható a tény, hogy az egészségügyi szolgáltatórendszer egy annyira komplex terület, hogy azt a legnagyobb körültekintés, a megfelelő mértékű állami beavatkozás, illetve anyagi források rendelkezésre állása mellett is nehéz zökkenőmentesen működtetni. Az ok univerzális, azonban hazánkban jelenleg az orvoslás jogszabályi környezetét illetően egy jelentős mérföldkőhöz értünk, hiszen az elmúlt közel 50 évben nem volt ilyen nagymértékű változás e területen. Új egészségügyi törvény 2012.html. Az egészségügyi rendszer strukturális átalakítását is célzó egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv. )
Nem ismerjük a pontos okokat, ám nagy eséllyel az ellátás biztonsága miatt ítélte úgy a kormány, hogy a felmondásokat be kell tiltani, amíg tart a járvány második hulláma. Ez persze nem vigasztalja azokat a kollégákat, akik esetleg mostanában tervezték a felmondásukat – mondta a rezidensszövetség munkatársa. A másodállások kérdése A Parlament által október elején elfogadott törvényjavaslat talán egyik legtöbbet vitatott, leginkább indulatokat kiváltó része, hogy a január 1-től járó fizetésemelésért cserébe, lehet-e az egészségügyi dolgozónak, orvosnak, vagy épp nővérnek másodállása, és ha igen, ezt számára ki fogja engedélyezni. A közalkalmazott státuszú egészségügyi dolgozóknak jelenleg akkor kell engedélyt kérniük a másodálláshoz, amennyiben a munkaidejük ütközne a két munkahelyen. (Ezt szinte kivétel nélkül meg is kapják. ) Ha ennek nincs akadálya, egyszerű bejelentési kötelezettség terheli őket. Ehhez képest az októberi törvény jóval nagyobb szigort ír elő a területen. Csiszolgatott az egészségügyi jogviszony szabályain a kormány - Adózóna.hu. Nem feltétlenül csupán a klasszikus másodállásvállalást korlátozza, hanem valamennyi térítés ellenében végzett tevékenységet.
Ettől függetlenül az orvosok és az ápolók már a jövő év legelejétől az új bértábla szerint kapják a fizetésüket, ám az egészségügyi dolgozók nem mondhatnak föl a veszélyhelyzet ideje alatt – derült ki a törvény részleteit szabályozó, nemrég megjelent végrehajtási rendeletből. Az új rendelet fényében az Index kiemelte a legfontosabb változásokat, és arról kérdezte az érintetteket képviselő szakmai szervezetek vezetőit, mit gondolnak az új szabályokról. Milyen jövő vár az egészségügyben dolgozókra? Összességében jobb vagy nehezebb lesz a helyzetük? Megéri majd orvosnak, ápolónak lenni Magyarországon? Mire figyeljünk az új egészségügyi szolgálati jogviszony megkötésekor?. Az egészségügyi dolgozók kötelező kirendeléséről Az egészségügyben dolgozókra vonatkozó, központilag előírt kirendelés műfaja eddig is létezett, része volt a magyar jogrendnek. Ugyanakkor a hazai egészségügyet végleg leterhelő koronavírus betöréséig szóba sem került, hogy ez egyáltalán létezik, így élne vele bárki is. Az eredeti elképzelés szerint állandó munkahelyéről egy másik intézménybe az eddig törvényileg előírt 44 nap helyett "ideiglenesen" két évre is szólhatott volna az egészségügyi dolgozó átvezénylése.