színész, szereplő Meghalt: 2021. április 16. (Magyarország, Szombathely) 1958-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1958-tól a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1979-től a Győri Kisfaludy Színház tagja volt. 1980-tól a Mafilmnél dolgozott. 1990-től 1993-ig a Szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja lett. 1993 és 1989 között a Művész- ill. Thália Színház igazgatója volt. 1989-től 1992-ig a Magyar Színészkamara elnöke, a Színház- és Filmművészeti Főiskola docense. 2002-től a Nemzeti Színházban játszott. Töröcsik mari meghalt de. 2021 áprilisában hunyt el. Díjai: Balázs Béla-díj - 1959; Jászai Mari-díj - 1964, 1969; Érdemes művész - 1971; Kossuth-díj - 1973; SZOT-díj - 1975; Cannes: Arany pálma-díj - 1976; Legjobb női alakítás díja: Chicago - 1971; Karlovy Vary - 1972; Taormina - 1977; Kiváló művész - 1977; Pro arte-díj - 1981; Magyar Művészetért-díj - 1989; Országos Színházi Találkozó legjobb női alakítás díja - 1991; Déryné-díj - 1993; Salernói 50. Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakítás díja - 1997; Madridi Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakítás díja - 1997; Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje; A Nemzet Színésze - 2000; POSZT: Legjobb női főszereplő - 2002; Budapest díszpolgára - 2005; Hazám-díj - 2006; Páger Antal Színészdíj -2008 Életműdíjai: Sorrento - 1971; Karlovy Vary - 1978; Cannes Mandragora-díj - 1983; Magyar Filmszemle - 1994; Trencsén-Tepplitzi Nemzetközi Art Filmfesztivál - 1998.
1989 és 1992 között a Magyar Színészkamara elnöke volt. 1989–1994 között az Aase-díj kuratóriumának tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán docensként tanított. 2002 óta újra a Nemzeti Színház tagja. 2011-ben róla nevezték el Nagytálya település faluházát. Az elmúlt években több alkalommal került hosszabb-rövidebb időre kórházba, 2008 őszén újraélesztést követően kómába esett, és hetekig intenzív kórházi ellátást szorult. Csak 2018 nyarán vállalt újra színészi munkát: a Sztalker Csoport előadásában, William Faulkner Míg fekszem kiterítve című kisregénye nyomán készült darabban hallhatta hangját a közönség. 2016-tól a Jóra Való Törekvés Alapítvány fővédnöke és társelnöke. 2020-ban jelentette be, hogy nem lép többet színpadra. A művészetét elismerő díjakat felsorolni szinte lehetetlen. Meghalt Törőcsik Mari | 24.hu. 1959-ben Balázs Béla-díjjal, számos nagy nemzetközi fesztiválon a legjobb női alakítás díjával ismerték el, 1994-ben életműdíjat kapott a Magyar Filmszemlén. Kétszer tüntették ki Jászai Mari-díjjal (1964, 1969).
Ezt követte a Szerelem Makk Károllyal. Megismerkedett későbbi férjével, Maár Gyulával, aki neki írt filmeket, a Déryné, hol van? című alkotásért 1976-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját a cannes-i filmfesztiválon. Vígjátékokban is játszott (Gárdos Péter: Szamárköhögés, Tímár Péter Csapd le csacsi), később felfedezték a "fiatalok" - Xantus János (Női kezekben), Janisch Attila (Hosszú alkony), Mispál Attila (A fény ösvényei), Kamondi Zoltán (Halj már meg! ), Fazekas Csaba (Swing) - is. Szerepelt a Nincs kegyelem című dokumentum-játékfilmben, Mészáros Márta Aurora Borealis - Északi fény című filmjében a főszerepet alakította. Több tévésorozatban is feltűnt. A színházban kezdetben sokat kínlódott, színpadi színésznővé Zorin Varsói melódiájában nyújtott alakításával vált. Töröcsik mari meghalt na. Kiváló rendezők segítségével bonthatta ki ösztönös adottságait, művészi eszközeinek kiteljesítésében Jurij Ljubimov és Anatolij Vasziljev is inspirálta. 1978-ban megvált a Nemzeti Színháztól, a győri Kisfaludy Színház művészeti vezetője lett, 1980-tól a Mafilm, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja, 1993 és 1996 között a Művész (Thália) Színház művésze, 1993-tól egy évig igazgatója volt.
4 (magyar szkeccsfilm, 82 perc, 1960) 1959 Kölyök (magyar vígjáték, 91 perc, 1959) Kard és kocka (magyar történelmi film, 71 perc, 1959) Álmatlan évek (magyar játékfilm, 107 perc, 1959) 1958 Vasvirág (magyar filmdráma, 90 perc, 1958) Szent Péter esernyője (magyar-csehszlovák játékfilm, 86 perc, 1958) Édes Anna (magyar filmdráma, 84 perc, 1958) 1957 Külvárosi legenda (magyar játékfilm, 82 perc, 1957) Két vallomás (magyar filmdráma, 99 perc, 1957) 1956 Körhinta 9. 2 (magyar romantikus dráma, 90 perc, 1956) szombat (ápr. 16. ) 11:25, vasárnap (ápr. 17. ) 02:55 A régi nyár (magyar színházi felvétel, 91 perc) 2015 Brand színész Bemutató 2015. február 22. 2007 színész Bemutató 2007. augusztus 17. A bunda színész Bemutató 2006. április 27. Buborékok játékmester Bemutató 2004. február 22. Revans narrátor Bemutató 2003. március 7. 2001 2000 Honderű színész Bemutató 1999. Töröcsik mari meghalt e. szeptember 18. 2021. október 23. : "Ha felkelés van, akkor nincs iskola! " – újranéztük a Szamárköhögést Az '56-os forradalom évfordulóján mi mással is folytathatnánk a Pótvizsga... 2021. szeptember 12. : Hazajövök, üres a belem, csupa ideg vagyok!
Végül mégis - az évnyitó napján - egy fővárosi közgazdasági gimnáziumba iratkozott be. A Színház- és Filmművészeti Főiskola operett szakának elsőéves hallgatójaként kapta meg Fábri Zoltán Körhinta című alkotásának főszerepét. A születésekor kapott Marián helyett a rendező javaslatára kezdte használni a Törőcsik Mariann, majd Mari nevet. 1956-ban a cannes-i filmfesztiválon sokakat megigézett törékeny alakja, kifejezőerejének gazdagsága, köztük volt az író Jean Cocteau és a rendező Francois Truffaut is. Utóbbi azt írta: "anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla, ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát". Főiskolás éveiben annyit forgatott, hogy három vizsgára nem jutott ideje, ezért diplomáját évtizedekkel később, az elmulasztott vizsgák pótlása nélkül kapta meg. A sofőrje meglátogatta Törőcsik Marit a kórházban, majd ő is meghalt - Infostart.hu. 1958-ban a Nemzeti Színház szerződtette. A következő három évben tíz filmet forgatott, a kor legjobb alkotásaiban játszhatott (Külvárosi legenda, Vasvirág, Édes Anna), Jancsó Miklós rendezte a Csend és kiáltásban, majd a Szerelmem, Elektrában.
Én? De az ki? Az agyam mondja, hogy én? […] Az agyam hangolja össze mozgást, és a szívemből szedem a szavakat. " Filozófia, játék, szellem, zene, jelenlét, közösség, mindez együtt Farkas Franciska Glóriá ja és glóriája. Néha tényleg angyalszerűnek tűnik, ahogy ott lebeg a koromfekete, egyszerű térben törékenyen, mégis elementáris erőt árasztva. Színészi eszköztára – ha lehet ilyet mondani egyáltalán – lenyűgözően gazdag, színészi technikája végtelenül kicsiszolt, és egyszerűségében is lefegyverző. Gyönyörűen és tisztán beszél, de nem csupán beszél, hanem gondolatokat közvetít, minden mozdulata tudatos, mégis ösztönös. Mondhatnánk azt, hogy öntudatos, de azt hiszem, erre nincs igazán jó szó, hiába próbálom keresni a szívemben a megfelelő kifejezést. Soós Attila rendező segített Franciskának abban, hogy színpadra kerülhessen ez az előadás. Többnyire ő ül a színpad mellett, hogy a kellő pillanatban megszólalhassanak a zenék, amelyek az előadás szerves részét képezik. Azon az estén, amikor én jártam ott, a rendező épp beteg volt, ezért valaki beugrott helyette, így ez a része nem ment olyan flottul, ahogy szokott, de Franciskát nem lehetett zavarba hozni.
"A vezetéknevem külföldi csengésű, sokan azt gondolják, hogy biztos külföldi vagyok, és magyarul sem tudok. Nem titok, és nem szabad tabuként kezelni, van olyan, hogy valaki itt született, de külföldi gyökerei vannak, ám magyar az identitása, és ideköti minden, ami számára az otthonnal kapcsolatos. " Farkas Franciska szerint a világot nem lehet megváltoztatni, amit azonban lehet alakítani, az a saját hozzáállásunk. " Olyan komoly atrocitások nem érnek Budapesten, mint amiket gyerekként hosszú éveken át megtapasztaltam vidéken. De én egy piedesztálra emelt, elismert színésznő vagyok a fővárosban – vidéken nem ilyen jó a helyzet" – mondta a színésznő, aki pedagógusként is dolgozik. "Annak ellenére lettem elismert és híres, hogy számomra is meg volt nehezítve minden a világon. Igen, rohadt nehéz volt, egyedül csináltam, négyszer olyan durván kellett teljesítenem, mint bárki másnak – ezért lehet vállon veregetni, de én inkább azt kérem, hogy ne engem dicsérjenek, hanem adjanak lehetőséget másoknak is" – tette hozzá az InStyle-nak Farkas Franciska.
Bátor és igencsak formabontó kezdeményezés Farkas Franciska (színésznő, drámapedagógus) videoklipje, a közösségi médiát célzó, a felgyorsult világhoz igazodó formát használva egy igazán komoly tartalom eljuttatására a romák számára. A Ne add el a hangod nem csak egy dal, hanem egy komoly összefogás a lehetőségektől elzárt közösségben élő roma kisebbség számára, hogy megfélemlítés nélkül merjék vállalni véleményüket. Sokan élnek itthon olyan élethelyzetben már generációk óta, ahol a helyi kápó dönti el, kinek biztosít lehetőséget a napi betevőben, vagy a gyerekei iskoláztatásában. A családok kiszolgáltatottsága olyan érzetet kelt, mintha lehetőségük sem lenne másképp élni, másképp dönteni a sorsukról. Az Oláh Edmond Mizo által írt Ne add el a hangod dalnak nem titkolt célja, hogy ebben a rettentően feszült és nyomasztó légkörben felhívják a figyelmet arra, hogy ne feledkezzünk meg róluk sem, akik a legjobban megsínylik, hogy félelmükben és szegénységük szorításában jobbra-balra rángatják őket, akik csak akarják.
Karafiáth Orsolya felkérésére önálló estet készített. Gorkij: Makar Csudra c. novelláját saját ötletéből adoptálta színpadra, aminek ősbemutatója A Harmadik Hely lakás színházban volt 2017 márciusában. Azóta játszotta a Műcsarnokban, meghívták a POSZT-ra, játszotta több fesztiválon és Los Angelesben, Hollywoodban is. Az előadást a 2017/2018 és 2018/2019-as évadra leszerződtette a Thália Színház. A Tudás Hatalom összművészeti társulás alapító és állandó tagja. Slam Poetry események rendszeres zsűrije. Nyíltan vállalja roma származását, megjelenéseiben fontos szerepet játszik az integráció és felzárkóztatás. Színészet mellett drámapedagógusként dolgozik. Filmes és televíziós szerepek [ szerkesztés] Viktória: A zürichi expressz (2014) Fehér farkas (2015) Határ (2015) Besúgók (2015) Fizetős nap (2016) Aranyélet (2015–2016) Brazilok (2017) Vigyél el (2017) Örök tél (2018) Apatigris (2020) Színházi szerepei [ szerkesztés] Csongor és Tünde /Karaván Színház (2014) Peer Gynt Gyermekei/ Független Színház (2015) Mi a neved?