(1976) Compagnia Cinematografica Champion | Vígjáték | Dráma | 7. 6 IMDb A film tartalma Csúfak és gonoszak (1976) 115 perc hosszú, 10/7. 6 értékelésű Vígjáték film, Nino Manfredi főszereplésével, Giacinto Mazzatella szerepében a filmet rendezte Carlo Ponti, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. Giacinto Mazzatella és népes családja egy római külváros barakkjában tengeti életét. A fiatalabb nemzedék az utcán próbál valami pénzmagra szert tenni - ki így, ki úgy. Giacinto viszont egy munkahelyi baleset miatt némi kártérítéshez jutott, így valóságos milliomosnak számít. Az csak természetes, hogy még éjszaka is puskával őrzi a vagyonát, nehogy a kedves rokonok közt lába keljen. Scola mélyen belelát a kicsinyes aljasság és teátrális érzelmesség e számunkra is oly közelről ismerős világába. Nino Manfredi pedig örökérvényű alakot formál a ravasz Giacintóból. A művész nemrégiben hunyt el.
A tragikus hangvétel helyett azonban Scola a humort helyezte középpontba. A hitelesség megteremtése érdekében viszont Pasolini módszerét követte. Eredeti helyszíneken forgatott, csupán a főszerepet bízta hivatásos színészre – Nino Manfredi remekel Giacinto szerepében –, a többi szerepre amatőröket szerződtetett. Közöttük felbukkan Ettore Garofolo, aki a Mamma Róma fontos szereplője volt, és Franco Merli, aki egy kései Pasolini-film, Az Ezeregyéjszaka virágai ( 1974) férfi főszerepét játszotta, de szerepelt a Salò, avagy Szodoma 120 napjá ban ( 1975) is. A párbeszédek megírásában részt vett a római argó nagy szakértőjének számító Sergio Citti, aki korábban Pasolini számára is nyújtott már hasonló segítséget, és mellesleg barátja pártfogásával maga is figyelemre méltó rendező lett. Szó volt arról, hogy a Csúfak és gonoszak hoz Pasolini mond majd bevezetőt, ám a rendezőt még a forgatás befejezése előtt, 1975-ben meggyilkolták az ostiai tengerparton. A Csúfak és gonoszak az 1970-es évek végén a magyar mozikba is eljutott, ahol szép sikert aratott.
színes, magyarul beszélő, olasz vígjáték, 115 perc Giacinto Mazzatella és népes családja egy római külváros barakkjában tengeti életét. A fiatalabb nemzedék az utcán próbál valami pénzmagra szert tenni - ki így, ki úgy. Giacinto viszont egy munkahelyi baleset miatt némi kártérítéshez jutott, így valóságos milliomosnak számít. Az csak természetes, hogy még éjszaka is puskával őrzi a vagyonát, nehogy a kedves rokonok közt lába keljen. Scola mélyen belelát a kicsinyes aljasság és teátrális érzelmesség e számunkra is oly közelről ismerős világába. Nino Manfredi pedig örökérvényű alakot formál a ravasz Giacintóból. A művész nemrégiben hunyt el. szereplő(k): Nino Manfredi (Giacinto Mazzatella) Linda Moretti (Matilde) Francesco Anniballi (Domizio) Ettore Garofalo (Camillo) Franco Merli (Fernando) Maria Bosco (Gaetana)
De Scola nagy bravúrja, hogy bebizonyítja – ezek is teljes értékű emberi életek, telve igazi érzelmekkel, indulatokkal és legfőképp valami elpusztíthatatlan életerővel, amitől még a legszörnyűbb dolgok is derűssé válhatnak – ha ilyen kitűnően ábrázolják őket. " (Bán Róbert: Cannes 1976 – Egy magyar díj és néhány film. In: Film, Színház, Muzsika 1976/23, 1976. június 5., 14. oldal) "Ennek a filmnek az emberei csakugyan csúfak, gonoszok, sőt – az eredeti olasz cím harmadik tagja szerint is – piszkosak. Testileg, lelkileg. […] És Scola ezen a trágyadombon, az emberi rosszaságoknak ebben a fertőgócában, elképesztően nyers hangzatokkal lírizál az emberi természet mibenlétéről. A trágárság és a trivialitás vásári zűrzavarában igenis költészetet fakaszt, anélkül, hogy külön teret szentelne rá. Minden eldurvult, elállatiasodott, erkölcsi nullpont alá süllyedt ebben a környezetben, ám ez a kifordított családi idill nem csak vádol, hanem rátapint a kifosztottságra, az emberibb lehetőségek hiányára is, amit ennek az életformának a kárvallottjai rablással, fosztogatással, ütlegekkel, egymás kijátszásával, gyilkolásával, egyszóval tömény gonoszsággal kompenzálnak. "
Mint kiderült, Márki-Zay Péter inkább a várost választja a parlament helyett – írja a Hódpress. A választások után, amikor kiderült, hogy Márki-Zay Péter nem…
Van két korai bauhaus ház 1932 körül, azok a legújabbak. Viszont elmegy a tér így is, és nem kell csillagászati összegeket költeni a kisajátításra. Ráadásul az oroszok is innen lőttek, tehát még az ostromot is egész jól megúszták szemben a szemközti, Vérmező utcai házakkal. Továbbra is buli lenne egy Szilágyi Erzsébet fasor, Podmaniczky utca tengely, amivel a Lánchidat is tehermentesíthetnék, de nincs az a pénz. Pirossal jelöltem a mostani teret út nélkül. Szerintem valami túlságosan drága - avx.hu. Zöld lenne a háztömbökkel megnövelt. Látszik a téren, hogy nagyon erőlködtek, hogy ennyi mindent belepréseljenek abba a kis háromszögbe. Megnövelve szépen befért volna, csak vállalhatatlan összegből. Meg mint egy skanzen, szép emléke a városnak ez a felső vég az 1870-80-as évekből. Joined Nov 6, 2013 · 669 Posts Az Egyetem téri barokk templom felújítása folyamatban. Én a háló mögött látni véltem az egyik toronynál ezt a narancssárgás színt hófehér elválasztókkal - nem lesz ez rossz, pláne ahhoz képest ami volt... A Gerbaud mögött a Dorottya-Wekerle sarkán évek óta szégyenletes állapotban volt ez a szép klasszicista palota, talán most elkezdik végre a felújítását, legalábbis - az állványzat kiterjedéséből ítélve - az első ütemet... Nádor u.
A magyar nyelv értelmező szótára ('The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language'). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN