Az ismeretlen eredetű alhasi fájdalom nagyon gyakori a nőknél. Vannak, akiknél a görcsök menstruációval összefüggésben jelentkeznek, míg másoknál a panaszok nincsenek kapcsolatban a havi ciklussal. Ezért erről feltétlenül szóljon a vizsgálat kapcsán! Menstruációval összefüggő lehet például az endometriózis, a mióma és méhgyulladás. A fájdalomküszöb mindenkinél eltérő. Néhányan csak igen komoly görcsök esetén jelentkeznek vizsgálatra, de az enyhébb fájdalmat sem szabad feltétlenül bagatellizálni. Egyoldali petefészek fájdalom és. Ha azonban a tünetek hirtelen jelentkeznek, a fájdalom fokozódik vagy a mindennapi életvitelt jelentősen megnehezíti, akkor nőgyógyászhoz kell fordulni. Bővebben a nőgyógyászati vizsgálatról » Várandósoknál még komolyabban kell venni a panaszokat! Bővebben a terhességi panaszokról » A legtöbb panasz hátterében szerencsére nem találunk betegséget vagy csak enyhe eltérés igazolódik. Bizonyos esetekben az alábbi kórképeket találjuk, melyek gyógyszeresen vagy műtétileg gyógyithatóak: Terhesség? Petefészek gyulladás Méhgyulladás Hólyaggyulladás Mióma Endometriózis Ismeretlen eredetű kismedencei fájdalom Daganatos betegségek Nem nőgyógyászati okok Ha Ön a panaszok alapján vagy a fenti kórképekből magára ismer, ne halogassa a nőgyógyászati vizsgálatot!
Az alhasi fájdalom sokszor előforduló tünet, számos betegség vagy állapot okozhatja enyhébb vagy súlyosabb formában is. Mi állhat az alhasi fájdalom hátterében? Fertőzések, gyulladások, rákos megbetegedések mind-mind előidézhetnek alhasi fájdalmakat. Ha a szimptómák hirtelen jelentkeznek, a fájdalom fokozódik vagy a mindennapi életvitelt jelentősen megnehezíti, azonnal orvoshoz kell fordulni. A mögöttes okok felderítésében a fájdalom pontos helyének meghatározása mellett a diagnózishoz fizikális vizsgálatra, laborvizsgálatra, egyéni és családi kórelőzményre, képalkotó eljárásokkal történő szűrésre is szükség lehet. Az alhasi fájdalom is lehet görcsös, tompa, szúró, égő karakterű. Fotó: Getty Images Sokat elárul az alhasi fájdalom jellege Jellegét tekintve az alhasi fájdalom is lehet görcsös, tompa, szúró, égő karakterű. Egyoldali petefészek fajdalom . Jelentkezhet akut módon és tartósan is, továbbá számos más tünet is társulhat hozzá, mint például láz, hányás, fogyás, vérzés. Eredetét tekintve a fájdalom lehet úgynevezett zsigeri vagy szomatikus típusú is.
A menstruációs görcsök gyakran kisugároznak, főként a keresztcsont irányába vagy a hát területére. Komoly veszélyt nem jelentenek, míg nincs szó gyulladásról, legyen az kismedencei, a méh vagy a petefészek területén kialakuló, továbbá endometriózisról vagy miómákról. Életet veszélyeztető lehet azonban a méhen kívüli terhesség. Ilyenkor a vérzés elmarad, helyette egyre jobban erősödő egyoldali, alhasi fájdalom lép fel. Hogy lehetséges? Mindig érzem az ovulációt (egyoldali petefészek fájdalom,.... Férfiaknál az ondóhólyag gyulladása jelentkezhet jobb alhasi fájdalom formájában. Fertőzés a fájdalom hátterében Görcsös, szúró, illetve tompa alhasi fájdalommal is járatnak a húgyúti fertőzések. Ilyenkor gyakori a sürgető vizelési inger és a fájdalmas vizelés. A fájdalom a vesék területére is sugározhat, illetve a vizeletben vér is megjelenthet. A húgyúti kövesség is hasonlóan alhasi fájdalmat okoz, akárcsak a lágyéksérv, izomsérülés, csípőízületi gyulladás, kopás. Emésztőrendszeri megbetegedés is okozhatja Az egyes emésztőrendszeri betegségek szintén járhatnak görcsös alhasi fájdalommal.
Krónikus alhasi fájdalom Ezekkel az egyértelműen diagnosztizálható betegségekkel ellentétben a fogamzóképes korú nők legfeljebb 25 százaléka szenved krónikus alhasi fájdalomtól, amelyet krónikus urogenitális fájdalomnak is neveznek. A krónikus kismedencei fájdalmat akkor említik, amikor a nőknek legalább hat hónapig kínzó fájdalma van a hasban és a medencében. Az idegek, az izmok vagy a gerinc betegségei is okozhatnak alhasi fájdalmat. Gyakran pszichológiai problémák, például a depresszió felelős a hasi fájdalomért. Fájdalom a menstruációs időszakban Sok nő panaszkodik alhasi fájdalomról röviddel a ciklus előtt vagy alatt. Egyoldali petefészek fájdalom okai. Egyes nők, különösen a fiatal lányok, a menstruáció során görcsös alhasi fájdalomtól szenvednek. A ciklus során bekövetkező hormonális változások miatt a hasi fájdalom mellett a következő tünetek jelentkezhetnek: depressziós hangulat idegesség és ingerlékenység fáradtság és teljesítménycsökkenés akné alacsony vérnyomás szívdobogás szédülés fejfájás, sőt migrén étvágytalanság hányás székrekedés, hasmenés vagy puffadás hányinger Alhasi fájdalom férfiaknál A férfiaknál is jelentkezhet alhasi fájdalom.
Fotó: A petefészek ciszta igen gyakori nőgyógyászati kórképnek számít, és gyakran különösebb beavatkozás nélkül felszívódik. Igen ám, de mi a helyzet akkor, ha fájdalmas panaszokat okoz, vagy ha nem tűnik el? Vajon műteni kell? A kérdéseket dr. Az alhasi fájdalom okai - HáziPatika. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebésze válaszolja meg. Ártalmatlan képződmény vagy aggódnom kell? Először is érdemes tudni, hogy a petefészek ciszta több állapotot is takar, mely lehet jó-és rosszindulatú elváltozás is. L eggyakrabban a petefészek ciszta a fogamzókorú nőket érinti, amikor hormonális elégtelenség miatt nem alakul ki domináns tüsző, ami megrepedhetne, hanem helyette több, kisebb-nagyobb folyadékkal teli ciszta keletkezik (PCOS). Ez megfelelő diétával, mozgással, esetleg gyógyszeres kezeléssel orvosolható, és gyakran elegendő a ciszta megfigyelése komolyabb beavatkozás nélkül. Érdemes tudni, hogy a petefészek ciszta endomertiózis következtében is kialakulhat, ezért ekkor az alap betegséget is kezelni kell ahhoz, hogy hosszútávú megoldást lehessen elérni Sajnos előfordulhat, hogy a petefészek ciszta rosszindulatú daganat jelenlétére hívja fel a figyelmet, főleg, ha az nagy méretű, panaszokat okoz és nem szívódik fel.
És ez fordítva is igaz, valaki jól viseli az oltást, mellékhatásokat nem tapasztal, mégis elégséges immunválaszt ad a szervezete. Nem árt észben tartani, hogy a vakcina részben a természetes fertőzésre emlékeztet, ezért, ha bejut a szervezetbe, az immunrendszer megpróbál "zöld ágra vergődni" vele, ami megterhelő számára. Még ha nem is érezzük oltás után a fáradtságot, a levertséget, inkább tervezzünk pihenősebb napokat. Vegyünk ki szabadságot! Két-három nap a minimum, amikor kerülni kel a fizikai megerőltetést, a sportolást, de ha voltak az oltásnak utóhatásai, akkor ez több is lehet. Oltás után edzés péntek enikő. Ha megbetegszünk, akkor is pihenünk, a szervezet egyszerűen jelzi, hogy most arra van szüksége. A sportolók is már a legkisebb tünetek felbukkanásakor felfüggesztik az edzést és mindent megtesznek azért, hogy a lehető leghamarabb kilábaljanak a betegségből. Az oltás, ha nincsenek utóhatásai, azt a hamis illúziót keltheti bennünk, hogy minden rendben van. Pedig valójában olyan ez, mintha megfertőződtünk volna, vagyis szükséges az elővigyázatosság.
Sportorvos, edző és háziorvos árulja el, hogy szerintük mennyit kell várni az edzéssel az oltás után. Akik hozzászoktak a rendszeres edzéshez, azoknak fontos kérdés lehet, hogy a koronavírus elleni vakcina után mikor kezdhetnek el újra sportolni. Mivel a vakcinák maguk sem tartalmaznak erre utaló pontos utasítást, így a Runners Word magazin három szakember segítségével próbálta a kérdést tisztázni. Ne terhelje magát feleslegesen! Dr. Molnár Dóra háziorvos és sportorvos szerint az immunválasz szempontjából fontos, hogy ne hajszoljuk agyon a szervezetünket az oltás előtt és utáni pár napban sem. Tömegek fizetnek ellenanyag-vizsgálatért oltás után – pedig 60 alatti egészségeseknek felesleges : hungary. Célszerű, hogy olyan állapotban legyen a szervezetünk az oltás felvételekor, valamint az azt követő napokban, hogy ez az immunválasz a lehető legoptimálisabb formában tudjon lezajlani - magyarázta az orvos. Az edzés átmenetileg gyengít - Az intenzív edzésterhelés átmenetileg legyengíti az immunrendszert, tehát az oltást megelőző és azt követő 1-2 napban végzett intenzív edzésterhelés kerülendő. Hogy kinek, mi számít intenzívnek, az az egyéni edzettségi állapottól függ, de semmiképpen ne időzítsünk erre az időszakra a megszokottnál nagyobb intenzitású vagy időtartamú edzést - szögezte le.
Azonban a rendszeres mozgás a védőoltásokat is hatékonyabbá teheti – derítette ki egy nemrég publikált kutatás. A szerzők összesen 35, mintegy félmillió önkéntes bevonásával készült vizsgálat eredményeit elemezték. A résztvevők minimum 30 percet mozogtak, a hét öt napján – ez a nemzetközileg javasolt mozgásmennyiség. Úgy találták, hogy az aktív életet élőknél jóval nagyobb az esélye annak, hogy a vakcinációt követően magas lesz az antitestek mennyisége, összehasonlítva azokéval, akik nem mozogtak rendszeresen. Vagyis, annál, aki hetente több alkalommal is sportol, annál a védőoltások erősebb immunválaszt váltanak ki. Hogyan hat a mozgás az immunrendszerre? Az aktív életmód több szempontból is jótékony hatással van az immunrendszerünkre a fertőző betegségekkel, illetve azok súlyos szövődményeivel szembeni küzdelemben. A "legegyszerűbb" megközelítés szerint a testmozgás maga erősebbé teszi az immunrendszert, például növeli különböző immunsejtek mennyiségét és csökkenti a gyulladásos folyamatokat a szervezetben.