Portik Tamás Portik Tamás (Celldömölk, 1967. december 14. –) milliárdos magyar vállalkozó, az 1990-es évek olajmaffia -botrányainak egyik kulcsszereplője. A rendőrség 2012-ben őrizetbe vette. 2013 áprilisában kirobbant a politikai botrányt kavaró Portik-Laborc ügy. A Prisztás-gyilkosság ügyében a Fővárosi Ítélőtábla 15 év fegyházra ítélte jogerősen 2016. május 26-án. ( Wikipédia) Találatok/oldal: Listázási sorrend: Találatok: [ 8] Oldalak: 1 Újabb adatokat kérhet Juhász Pétertől, az Együtt alelnökétől a vagyonnyilatkozatát vizsgáló belváros-lipótvárosi albizottság, mondta a Magyar Időknek Böröcz László alpolgármester. Juhász Péter V. kerületi képviselő régóta vizsgálja Rogán Antal volt belvárosi polgármester, illetve az önkormányzat ingatlaneladási ügyeit. A képviselő-testület júniusban válaszul olyan albizottságot hozott létre, ami Juhász vagyonnyilatkozatát vizsgálja. A fideszdrukkerek körében sem különösebben népszerű. Nevét több mint tíz éve emlegetik zavaros ügyekkel összefüggésben.
Laborc Sándor szerint "a lényeg a festék mögött maradt", az iratban nem szereplő, illetve kitakart részek jelenthetik az ügy lényegét – írja a Népszava. Feloldották a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója, Laborc Sándor és a magyar alvilág egyik legismertebb figurája, Portik Tamás közti beszélgetések jegyzőkönyveinek titkosítását. Helyette a szakbizottság választhatna, mely részeket hozzák nyilvánosságra. Előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés – ez a vád. Portik mint felbujtó szerepel. Túl korai lenne a vizsgálóbizottság létrehozása - vélték a nemzetbiztonsági bizottság kormánypárti tagjai. A nyomozó hatóság dönti majd el, hogy az iratokat nyilvánosságra lehet-e hozni, nem sérti-e a nyomozási érdekeit. Gyűjtsön vagy gyártson a Fidesz vezetőire nézve terhelő információkat – Portik Tamás ezt a feladatot kapta az előző ciklusban a volt NBH-főigazgatótól – írja a csütörtökön megjelenő Heti Válasz.
"Tákolmány Boros videó vallomása" 2015-02-23 fotó: Bruzák Noémi/MTIPortik Tamás, a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantás vádlottja szerint "tákolmány" az egyik áldozat, Boros József Károly a merénylet előtt nem sokkal tett rendőrségi vallomása. Egy tanú szerint le volt fizetve minden rendőr 2015-02-12 fotó: Máthé Zoltán/MTI (archív)Le volt fizetve minden rendőr; ha úgy dolgoznak ahogy kell, másképp alakult volna a nyomozás. Tovább nyomoznak a Portik-ügyben 2013-08-05 Három hónappal meghosszabbította a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor korábbi titkosszolgálati vezető találkozóinak ügyében hivatalos személynél elkövetett bűnpártolás miatt indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség. Elkapták az olajmaffia-ügy kulcsemberét 2012-07-14 Elfogta Portik Tamást, az 1990-es évek olajmaffia-botrányainak egyik kulcsszereplőjét a Terrorelhárítási Központ. Így értesült a Heti Válasz Online szombaton.
Portik Tamást, az olajbűnözés emblematikus cégének, az Energol Rt. -nek egykori marketingigazgatóját 1996 és 2003 között hét éven át körözték, miután a cég vezetői ellen adócsalás miatt indult büntetőeljárás. Érdekes bujkálás volt ez, hiszen az éjszakai életben mozgó üzletemberek, sőt rendőrök és újságírók is megerősítették a Magyar Nemzetnek, Portik a családját kivitte Svájcba, majd az USA-ba, ám maga gyakran járt itthon. "Még mindig nem vagy meg? ", "Még nem…" – hangzott el például egy jellemző párbeszéd 2003 elején egy XIII. kerületi sörözőben Portik részvételével. – Úgy keresték, hogy vigyáztak rá, ne találják meg – fogalmazott az egyik informátor. Mi lehetett az oka annak, hogy Portik háborítatlanul hazajöhetett 1996 és 1998 között, valamint 2002 után, majd 2003 végén a körözést is visszavonták ellene és gyakorlatilag 2010-ig, a Fidesz kormányra jutásáig gondtalanul élhetett itthon. Ismert, a férfit 2012-ben fogták el és gyanúsították meg egyes leszámolásos gyilkosságok felbujtójaként, majd elítélték.
UVSE Csapatadatok Teljes csapatnév UVSE Vízilabda Sportegyesület Székhely Budapest, Magyarország Klubszínek Uszoda Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda Vezetőedző Benczur Márton [1] Elnök Lovas Péter Bajnokság Női OB I Nemzeti sikerek Bajnokcsapat 6 alkalommal Kupagyőztes 5 alkalommal Hivatalos honlap UVSE honlapja Az UVSE Vízilabda Sportegyesület egy magyar vízilabdaklub, melynek székhelye Budapesten található. Jelenleg a Női OB I-ben, a magyar első osztályban szerepel. Hazai mérkőzéseit a Margit-szigeti Hajós Alfréd Sportuszodában játssza. UVSE Vízilabda Sportegyesület - Wikiwand. Klubtörténet [ szerkesztés] Az UVSE Vízilabda Sportegyesület 2008 -ban alakult önálló csapattá, addig az utánpótlásban szerepeltették a náluk szereplő fiatalokat. Miután az UTE vízilabda szakosztálya megszűnt, az UVSE az ott klub nélkül maradtaknak is versenyzési szereplést biztosított. A klub központja a Margit-szigeten van, edzéseiket a Hajós uszodában tartják. Szinte minden korosztályban indít csapatot az UVSE, felnőtt csapataik pedig férfi- és női vonalon is az első osztályban szerepelnek.
Ebben Lovas Péter UVSE-elnök arra kérte a sportvezetőt, hogy használhassák az UTE által levédett "Újpesti Vízilabda" megnevezést. A közlemény megjegyzi, kérésükre "tanácsokat és egy nemleges választ" kaptak. Hozzátették: ez azonban "nagyon nem lepte meg őket". "Így a csapat neve egyelőre marad UVSE Vízilabda Sportegyesület. Egyelőre" - áll a közlésben. Borítókép és fotó: ízilabda
Uvse Vízilabda Sportegyesület A Céginformáció adatbázisa szerint a(z) Uvse Vízilabda Sportegyesület Magyarországon bejegyzett Egyesület Adószám 18133978241 Cégjegyzékszám 00 18 133978 Teljes név Rövidített név Ország Magyarország Település Budapest Cím 1138 Budapest, MARGITSZIGET HAJÓS ALF SPORTU. Fő tevékenység 9312. Sportegyesületi tevékenység Utolsó pénzügyi beszámoló dátuma 2017. 12. 31 Utolsó létszám adat dátuma 2022. 03. Albérlet szombathely jófogás vizilabda meccs budapest 2018. 03 Utolsó létszám adat 23 fő Elérhető pénzügyi beszámolók 2016, 2017 Név alapján hasonló cégek Tulajdonosok és vezetők kapcsolatainak megtekintése Arany és ezüst tanúsítvánnyal rendelkező cegek Ellenőrizze a cég nemfizetési kockázatát a cégriport segítségével Bonitási index Nem elérhető Tulajdonosok Pénzugyi beszámoló 2017, 2016 Bankszámla információ 0 db Hitellimit 16. 52 EUR + 27% Áfa (20. 98 EUR) Minta dokumentum megtekintése Fizessen bankkártyával vagy -on keresztül és töltse le az információt azonnal! hozzáférés a magyar cégadatbázishoz Biztonságos üzleti döntések - céginformáció segítségével.
Sportszerv.
És már 160 centi a magasság, amit a brit Odam elsőre átvisz, a német Kaun elsőre hibázik, miként a mi Ibolyánk is, ám aztán mindketten javítanak. A 162 centi azonban már mindhármukon kifog, a holtversenyt eldöntendő, némi szünet után újra próbálkoznak, és most már egyedül Csák Ibolyának sikerül a kísérlet, másodikra simán veszi a magasságot, övé tehát az olimpiai bajnoki cím; megvan az első magyar olimpiai bajnoknőnk. "Nagy szerencsém volt, hogy a szabályok nekem kedveztek", mondja vagy hetven év távlatából is a bajnoknő, s igaz is: a mai szabályok szerint brit aranyérem születik, Oden kevesebb kísérlete okán. Benedek Tiborra emlékezve megváltozik az UVSE címere | M4 Sport. Egyébiránt a korábbi játékokon mindössze egyetlen magyar atléta nyert bajnoki címet, még az 1900-as párizsi olimpián Bauer Rudolf diszkoszvető (36, 04 méterrel, vizeletprobléma nem volt), mondhatni tehát, a magyar atlétika régen is ott tartott, mint ahol most, legalábbis állandóan csalódást okoztak versenyzőink. Nem véletlenül mondta bizonyos Misángyi Ottó, a magyar csapat egyik vezetője még Csák Ibolya szereplése előtt, hogy "nagyon jó lenne, ha a magyar atlétika becsületét most a lebecsült és elnyomott női atlétika mentené meg".
Az aranyérem története Megyesi Gusztáv írása 1936. Csák Ibolya női magasugrás Ki volt az első olimpiai bajnoknőnk? Kádár Lajosné. Uvse vizilabda sport egyesulet e. Ez persze, így nem nagyon menne vetélkedőn, ha viszont azt mondom, hogy Csák Ibolya, tán akad még korosztály, amelyik kórusban feleli, hogy igen, Csák Ibolya. Berlin, 1936, magasugrás, s talán még az is beugrik neki, hogy 160 centiméter. Ami viszont nem egészen stimmel, mert Csák Ibolya azon a verőfényes, augusztusi vasárnapon, nem sokkal délután öt óra előtt nem 160, hanem 162 centimétert ugrott a berlini olimpiai stadion homokjában. Csakhogy ez az ugrás már a "szétlövés" keretében történt, úgymond versenyen kívül, előtte ugyanis sem ő, sem pedig két, versenyben maradt társa nem vitte át a 160-at. A szabályok szerint azonban a jegyzőkönyvekben mégis ezt a magasságot rögzítették, ami akkor is így történt volna, ha Csák Ibolya világcsúcsot ugrik a holtversenyt eldöntendő (amire egyébként lett volna esélye, hiszen a világrekord akkoriban 164 centiméter volt); ilyen bonyolult volt a világ már akkor is.