században élő korai keresztény szerző, Tertullianus írja Az asszonyi cicomáról (De cultu feminarum) című művében, a római nők már ekkor is irigyelték az Appenninektől északra fekvő területeken élő germán nők szőke hajkoronáját. A vörös vagy szőke hajért cserébe még azt is hajlandók voltak elviselni, hogy a rendszeres hajfestés következményeként kihullhatott a hajuk, vagy kisebesedhetett a fejbőrük. Elterjedtek akkoriban a parókák is, amelyeket általában a germán nők levágott hajából készítettek. A hajfestés gyakorlata az erősebbik nemet is utolérte: gyakran az őszülő aggastyánok is befestették a hajukat. A férfiak esetében az arcszőrzet kérdése is nagy súllyal esett latba. Trencsényi László: Ókori görögök, mai gyerekek (Tankönyvkiadó) - antikvarium.hu. Rómában sokáig a simára borotvált arcbőr volt divatban (Nero kivételével minden császár ezt preferálta), ám az ókori görög kultúra szerelmese, Hadrianus császár a II. század első felében meghonosította a szakállviselést. Az új divat egészen Nagy Konstantin császár uralkodásáig tartott. A szőrtelenítésre mindkét nem képviselői gondot fordítottak.
Scipio Africanus, a görög műveltség kedvelője -- így tudta a hagyomány - volt az első római, aki naponta borotváltatta magát, ő hozta divatba a simára borotvált férfiúi ábrázatot. Sulla óta a római férfiak borotváltatták magukat, kivéve a munkásokat, napszámosokat és - a hivatásos filozófusokat, akiknek a külső megjelenéséhez hozzátartozott a szakállviselet. A gyermek ifjúvá serdülését arca pelyhének nyírása is jelezte, ilyenkor az összegyűjtött hajat tokba helyezve, valamely istennek felajánlották (depositiobarbae), a gazdagok az aranyhüvelyt sem sajnálták az efféle alkalmakra, a szegények egyszerű üvegtokkal is beérték. A szakáll- és hajviseletet a rómaiaknál is az uralkodó diktálta, így Hadrianus császárral, aki arcának valamilyen eléktelenítő forradását vagy sérülését akarta szakállával elfedni, ismét divatba jött a szakállviselet, és Constantinus császárig divatban is maradt. Míg azonban Hadrianus körszakállát rövidre nyíratta, L. Verus és Marcus Aurelius kissé hosszabbra növesztették szakállukat és bodoríttatták.
Hajviselet, ékszerek A nők hajviselete a hétköznapi dinnye-fazon volt, eseményekre a különböző bonyolult, díszes kontyok, melyeket szalagokkal, díszes tűkkel, kendővel, esetleg hálóval rögzítettek. Divatos volt a fáklya-frizura és a hátrafelé kúpalakúra formált konty, melynek végéből egy tincset szabadon lógva hagytak. Szívesen viseltek ékszereket is. A korabeli sírokból fülbevalók, gyűrűk, kar- és bokaperecek, hajdíszek kerültek elő.
Elmentünk, megnéztük, kipróbáltuk. Ez az Escape Navigator, az Index hétvégi túraajánlója. A Megyer-hegyi tengerszem karrierje egy közel tíz éve megtartott internetes szavazáson indult, amikor is az ország legszebb természeti csodájának választották, olyan helyszíneket maga mögé utasítva, mint a Dunakanyar vagy a Balaton-felvidéki tanúhegyek. Sárospatak Megyer-hegyi tengerszem szállás, szálláshely, Természeti értékek - BelföldiSzállások.hu. Azóta évről-évre egyre nagyobb tömegek látogatják, és pár éve a közeli Sárospatak is meglátta benne a lehetőséget. Ha át akarja élni, milyen a tengerszem belülről, a falakról nézve, nézze meg helyszínen készült videónkat a mászásról: A Zempléni-hegységben található Megyer-hegyi tengerszem igazából nem tengerszem, hanem egy száz éve felhagyott kőbánya csapadékkal feltöltődött, néhol 40 méter magas, meredek kőfalakkal körülvett belső udvara. Már a 15. században felfedezték, hogy a hegy kovásodott riolittufája tökéletes malomkő-alapanyag. A túra Sopron belvárosából indul. Innen Harka felé vedd az irányt, és haladj a korábbi vasfüggöny nyomán a Soproni-hegység vadregényes tájain!
A közelben a keleti magas sziklákon haladva elérjük a hajdani bányászok lakhelyéül szolgáló kõbevájt sziklalakásokat. Ezen a részen könnyen találhatunk puha kaolin kõdarabokat, mellyel a gyerekek rajzolgatni szoktak a sziklákra! A Piros jelzésen nagyobb kört is tehetünk a két csúcsú Megyer-hegyen. Itt csatlakozunk a 'alomkõbánya'piros tanösvény jelzéshez. Visszaúton is több lehetõség közül választhatunk! A tanösvényen és a piros jelzésen a Botkõ gejzirkúpján keresztül Sárospatak felé ereszkedhetünk le. A hegy lábánál dûlõúton kerülhetünk vissza Károlyfalvára. A hegy kanyarulatát követve a horgásztavakhoz, míg a nagyrétet átszelõ úton közvetlenül a faluba jutunk. Megyer-hegyi Tengerszem Károlyfalva felől – Tekeregj.hu. Az erdõn keresztül – az idevezetõ úton visszafordulva – végig lejtmenetben haladhatunk. Ha felfelé jövet a horgásztó meredek oldalát választottuk, most ne hagyjuk ki a Borsos-pincék környékének vízfolyásokkal tagolt mélyútjait! A piros turistaút és a faluba vezetõ Piros négyszög elágazásánál idõnktõl függõen tehetünk kis sétát a piroson a falu északi oldalán emelkedõ Kecskerágóra.
Tömegközlekedéssel Sárospatak vasútállomásra utazhatunk tömegközlekedéssel, mellette található a sárospataki autóbusz-állomás is. A hegy túloldaláról, Károlyfalváról indulva a Sátoraljaújhely (Károlyfalva), vegyesbolt buszmegálló a megfelelő startpont. Megközelítés A Sárospataki vasútállomásról (5, 2 km, 169 m szintemelkedés), illetve a Bot-kői parkolótól (2, 4 km, 141 m szintemelkedés) a PT tanösvényjelzés mentén találjuk a megyer-hegyi kőfejtőt és benne a Tengerszemet. Károlyfalva központjából a P◼, majd az erdőszélen a P jelzés bal ága vezet föl a Megyer-hegyre. Megyer hegyi tengerszem túra útvonal tervezés. Ott balra, a P+ jelzésre váltva ereszkedhetünk le a tó partjára 2 km, 168 m szintemelkedés). Parkolás A bot-kői bánya parkolójában, Sárospatak Hídvégardó településrészétől északra, a 37-es út közelében tudunk parkolni. Legközelebb a Ciróka-pihenőpark parkolója található, ám ide csak döngölt földúton lehet feljutni. Károlyfalván a Dózsa György utca burkolt szakaszának végén, a faluszélen, vagy a faluközpontban érdemes parkolni.
Trianon elválasztotta ezt a magyar lakta területet, pedig Szőlőske, Borsi emelné Tokaj-Hegyalja és Bodrog jelentőségét. Borsiban a felújított Rákóczi-kastély méltón emlékezik meg Rákóczi születéséről, családjáról. Ezután Sátoraljaújhely irányába folytatjuk a túránkat. Az utunk a Zempléni Kalandpark mellett halad el, amely egy egész napra biztosíthatja az aktív kikapcsolódást. Bakancslistás hely, a legszebb természeti csodánk: Megyer-hegyi Tengerszem. Az erdő csendessége és a Fehér-patak csobogása teszi varázslatossá a túrát Rudabányácskáig. A falu szélén található Smaragdvölgyből festői kép tárul elénk a Magas-hegyre. Az alig 3 kilométeren át tartó, enyhe 5-8%-os emelkedő megdolgoztatja lábainkat. Miután sikerült legyőzni a kacskaringós szakaszt, 4 kilométer hosszú gurulás vár ránk Károlyfalvára. A falu határában csatlakozunk a kerékpárútra és ismét Sárospatak templomainak tornyai mutatják a célállomásunkat. Látnivalók Magyar Kálvária és Turulszobor, Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely feletti Szár-hegyen alakították ki a Magyar Kálváriát. A stációkon a trianoni békeszerződés során elszakított 38 város nevét és címerét olvashatjuk, mint például: Kassa, Fiume, Arad.
2011-ben a Megyer-hegyi Tengerszem elnyerte az ország legszebb természeti csodájának járó címet. A Megyer-hegyi Tengerszem A Megyer-hegy a földtörténeti harmadkor ban keletkezett, 324 méter magas. A hegy kőzete döntően riolittufa és hidrokvarcit. A kovasavval átitatott kőzetet rendkívül keménysége és kristályos zárványai, üregei miatt malomkő gyártásra használták. A Megyer-hegyen már a XV. Századtól működött kőbánya, a malomkövek kifejtését és gyártását évszázadokon keresztül szinte változatlan technológiákkal, szerszámokkal és kézi erővel végezték. A XIX. századtól a bánya termelése az évi 300-450 kitermelt malomkőről folyamatosan csökkent, ami 1907-re a bányászat beszűntetéséhez vezetett. A fejtési gödör ben alakult ki az a tó, amelyet ma Tengerszem nek hívnak. A tó víztömege 4000 m³. A Megyer-hegyi Tengerszem gyalogosan a Malomkő túraösvény en Károlyfalváról és Sárospatakról is megközelíthető. Sárospatak felől gyalogosan a túra kb. 8 km hosszú a 37-es úton haladva Sátoraljaújhely felé Botkő sétaerdő n keresztül.
Délnyugaton jó látási viszonyok között a tokaji Nagy-Kopasz is feltűnik a Bodrog folyása mentén, keleten a folyó árterének facsoportoktól ligetes végtelenje terül el a látóhatár pereméig. A kilátótornyot 2020-ban adták át, és 300 m-es magasságban épült a megyer-hegyi "Tengerszem" közelébe. Nyitvatartás Ma nyitva vasárnap 00:00–24:00 hétfő 00:00–24:00 kedd 00:00–24:00 szerda 00:00–24:00 csütörtök 00:00–24:00 péntek 00:00–24:00 szombat 00:00–24:00 Egész évben szabadon látogatható Szerző Dömsödi Áron / Német-Bucsi Attila frissítve: 2022-01-04 Tömegközlekedéssel A városból indulva a sárospataki vasútállomásról érdemes nekivágni (mellett található a Sárospatak, vasútállomás nevű autóbusz-állomás is). Sárospatakról indulva a Sárospatak, Kazinczy utca buszmegálló a legközelebbi kiindulási hely. Károlyfalváról a Sárospatak (Károlyfalva), vegyesbolt buszmegálló a megfelelő kiindulási pont. A Ciróka-pihenőparktól a PT jelzést (tanösvényt) kell követni fölfelé. A Tengerszem megkerülése után jobbra, a P▲ jelzésre kell térni, ami a kilátóhoz vezet (1, 3 km, 127 m szintemelkedés).