Ló mintás párnahuzat kiegészítő, nappali kanapé dekoráció - lovas ajándék ötlet Lovas mintás párnahuzat A MEGRENDELT TERMÉKEK VÁRHATÓ KISZÁLLÍTÁSA: ÁPR. Lovas ajándékok, toll, ceruza, bögre, táska széles választékban. 7 Készlet információ: Raktáron van Modell: lovas-parnahuzat Kiegészítő ajándékok Hasonló típusú termékek Leírás Vélemények Egy nagyon szép lovas ajándék ötletet ajánlunk azoknak, akik szeretik a lovakat: egy vintage-farmhouse stílusú lovas párnahuzatot. Remekül kiegészíti az egyszerűbb nappali berendezést, kellemes pacis hangulatot varázsol otthonunkba. Tulajdonságok: Párnahuzat külső méretei: egy 43 cm x 43 cm (esetlegesen 1-2 cm eltéréssel) Párnát nem tartalmaz (csak a huzatot tartalmazza az ár) Cipzárral záródik, mosható Anyaga: len-keverék vászon Színe: krém színű vászon alapon lovas minta Stílus: vintage Legfeljebb 30 fokon mosható, fehéríteni nem ajánlott és kifordítva vasalható. Írjon véleményt a termékről Kapcsolódó termékek Mások ezt is vásárolták Más ajándékok a kategóriában Cuki cicás bedugós fülbevaló divatos, monokróm színekben.
Kezdőlap Játék téma szerint Névnapi ajándék gyerekeknek Ötletek névnapi ajándékhoz gyerekeknek. Névnapi ajándék gyerekeknek. A legnépszerűbb kreatív, készségfejlesztő és társasjátékokat gyűjtöttük össze, ha névnapra keresel ajándékot a gyermeknek. Értesülj elsőként ajánlatainkról Újdonságaink, akcióink, aktuális híreink mellett ötleteket, hasznos tanácsokat is megosztunk veled, amik segíthetnek eligazodni a játékok hatalmas világában és a megfelelő játék kiválasztásában. Feliratkozom a hírlevélre
FŐOLDAL LOVAK LOVARDÁK PIACTÉR PROGRAMOK LOLA HIRDESS NÁLUNK Lovas hírek hírei Túra a Kiemelt hírek Lovak a nagyvilágban Lovasboltok hírei Állatvédelem Lovas összefogás Álláslehetőségek Kiemelt Lovas pályázatok és hitelek Nagy István: pályázat lovas létesítményekre Főoldali Dobozos kiemelés Partnereink ajánlati Lócsontkovácsolás Főoldali Dobozos kiemelés Partnereink ajánlati Vedd kezedbe lovad egészségét! Karrier Csatlakozz Te is a Önkéntes programjához és szerezz életre szóló élményeket!
Szent Iván-éj a régiek hiedelme szerint különleges, varázslatos éjszaka, amikor szinte bármi megtörténhet és a kívánságok teljesülhetnek. Bár a hivatalos nyári napforduló június 21-e (ekkor a legrövidebb az éjszakája a Föld északi féltekéjén, ám megünneplése évszázadok óta a június 23-ról 24-re virradó éjszakához, azaz Szent Iván éjjeléhez kapcsolódik. Ez a nap az összes kultúrában a Nap, és a fény diadalának ünnepe a sötétséggel szemben. Ahány ház, annyi szokás – szoktuk mondani, ám az ünnepi szokások mindenhol megegyeznek abban, hogy az emberek kint a szabadban ünnepelnek. Peruban a Napimádók fesztiválján (Adoración del Sol) a "boszorkányok" naptáncot járnak, hogy az év leghidegebb hónapjaira összegyűjtsék a nap energiáját, míg Európában hatalmas tüzeket raknak, hogy ezzel segítsék a Napot sötétséggel vívott küzdelmében. A máglyáknak csodálatos erőt tulajdonítanak. Úgy tartják, hogy átugorva, körültáncolva megtisztít és megvéd a betegségektől, az ártó szellemektől. Különböző szerelmi praktikák és jóslások is fűződneka tűzugráshoz, amelynek magasságából és irányából próbáltak sokféle jövendölést kiolvasni.
A naptárreformok miatt van csúszás A nyári napforduló az évnek az a jellegzetes időpontja, amikor a Nap az égbolton a legmagasabb delelési ponton áll. A Föld – különösen az északi félteke – ilyenkor terményekben bővelkedik, szépsége és ereje teljében van. Egyféle csúcspont ez, hiszen a nappalok a következő napfordulóig innentől már csak rövidülhetnek. Ezen a napon – június 21-én – az év leghosszabb nappalát és legrövidebb éjjelét élhetjük meg évről-évre. "Szent Iván éjjele mégsem június 21-ére, hanem június 24 ére esik, ennek oka azonban a tropikus időszámítási mód sajátosságában és a tényleges naptári évek közti különbségben, illetve az egykori naptári reformokban rejlik. Így a nyári napforduló napja és megünneplése időben napjainkra már elvált egymástól. A nyár csillagászati értelemben vett kezdete korábban valóban Szent Iván napra, azaz június 24-ére esett, de erre ma már az eltolódás miatt három nappal korábban, június 21-én kerül sor. Évszázadok, vagy egy évezred múlva a napfordulók még korábbi dátumra fognak esni" – mondta el a FigyelőNetnek Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára.
Vagy legalábbis eltöri a másik lábát. A feldolgozások közül az 1999-es, Michael Hoffman által rendezett film is igen izgalmas körülmények között forgott: a filmet ugyanis nem egy igazi erdőben, hanem egy repülőgép-hangár méretű épületben vették fel, ahol is az odaszállított dús növényzet hamar rohadásnak indult, és mérgező gázokkal árasztotta el a zárt teret. Igazán varázslatos lehetett, nem? A Szentivánéji álom ból 1959-ben csehszlovák bábfilm is készült Sen noci svatojánské címmel, amely abban az évben a cannes-i filmfesztivál résztvevője is volt nagyjátékfilm kategóriában, de feldolgozták a britek, a franciák, az olaszok és még Bollywood is, nem beszélve pár, kifejezetten ifjúsági filmnek készült amerikai alkotásról – mert ami örök, az örök, ugye. Más kérdés, hogy Szent Iván éjjeléből az utóbbi évtizedekben kikopott egy kicsit a varázslat és a mágia, és nagyon oda kell figyelnünk, ha meg szeretnénk teremteni az elmúlt korok történelmi leírásaiból ránk maradt ősi, ösztönös, felszabadult és életigenlő hangulatot – de ha egy kicsit jobban magunkba nézünk, akkor talán még megtaláljuk azt a csipetnyi bűbájt, ami visszaterel minket oda, ahonnan jöttünk: egy hatalmas, lobogó tűz mellé, a többiekkel.
Itt az európai kultúrkör egyik legszebb és legpogányabb ünnepe. Az ember ősidőkben gyökerező vágya, hogy értse és kontrollálja a világot – hogy megértse a körülötte és benne zajló folyamatokat, eseményeket, körülményeket, történéseket, és azokat lehetőség szerint az uralma alá is hajtsa. Ha máshogy (megfelelő tudás vagy technika híján) nem megy, akkor legalább hittel, varázslattal, mágiával. Erre pedig a nyári napforduló éjszakája volt hosszú évezredekig a legtökéletesebb időpont: az év legrövidebb éjszakája, amikor a fény legyőzi a sötétséget (bár utána kezdenek el hosszabbodni az éjszakák), amikor minden megtörténhet, amikor színpompás és varázslatos örömünnepet ülhet az ember, háttérben a pompája igazi teljében lévő természettel. Az északi féltekén nem találunk olyan népet, akiknél ne lenne ugyanolyan fontos, szent, hiedelmekkel, mágiával és népszokásokkal terhelt ez az éjszaka – amelyet ugyan Szent Iván napján, június 21-én ülnek, a naptár-korrekció miatt a nyári napforduló csak 23-án következik be, azaz hivatalosan akkor kezdődik a csillagászati nyár.
Tűzgyújtás, gyógynövények meg alma… tudnánk ezekről valamit, ha nem lenne évente a magyar múzeumok talán legsikeresebb rendezvénysorozata? Eszünkbe jutna parázson futni, tűz fölött ugrani, gyógynövénnyel füstölni, ha nem lenne Múzeumok Éjszakája? Még talán az újpogány szektaszerű szerveződések sem tartanának tűzugrálós vízparti mágikus ősmagyar tündérnézést napimádással… Felhasznált irodalom: Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964) Magyar Katolikus Lexikon (2020. 06. 22. ) Magyar Néprajzi Lexikon szócikkei (Bp., 1982) Magyar Néprajz VII. Folklór 3. Népszokás, néphit, népi vallásosság (Bp., 1990) Európai kitekintés: Wikipedia, egyéb internetes felderítés és finnországi tanulmányaim emlékei Fejléckép: Balatoni naplemente (Fotó: Gyanó Szilvia)
Az év legrövidebb éjszakáján a nyári napfordulót ünnepeljük. A régiek hiedelme szerint varázslatos éjszaka ez, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. A néphagyományokhoz illően – világszerte – örömtüzeket gyújtanak, melyeknek csodás erőt tulajdonítanak. Június 21-e, a nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot kívánta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebb űzni. A sötétség és az ahhoz kapcsolódó rontó hatások így egy időre – még ha csak egyetlen éjszakára is – de elveszítették hatalmukat az ember felett. Bár a kereszténység elterjedése után a Nap megsegítésének motívuma a mindinkább háttérbe szorult, a tűzünnep mégis megőrizte korábbi szimbolikáját és mágikus karakterét, mivel a tűz gyakorlati hasznával együtt már a régi korok emberei számára is nélkülözhetetlen erőt képviselt.