Hippói Szent Ágoston (354–430) a katolikus egyház papja és filozófusa, a "kegyelem doktora" néven ismert. Életét a teológia és a politika mélyreható elmélkedésének szentelte, amely megalapozta a középkori és a modern filozófia fontos részét. Ezután megnézzük a víziló Szent Ágoston életrajzát, valamint főbb műveinek rövid leírása. Kapcsolódó cikk: " Aquinói Szent Tamás: ennek a filozófusnak és teológusnak életrajza " Víziló Szent Ágoston életrajza: pap, teológus és filozófus Hippói Ágoston, eredeti nevén Aurelius Augustinus Hipponensis, 354. november 13-án született Észak-Afrika római tartományában, Tagaste (ma Algéria) nevű tartományban. Berica származású Monica fia és a katolikus egyház híve volt; és Patrick, a pogány hiedelmek leszármazottja. Mindkettő tekintélyes pár a római társadalomból. Könyv: Szent Ágoston vallomásai (Szent Ágoston). 11 éves korában Agustínt Tagaste déli részén lévő iskolába küldték, ahol 17 éves koráig maradt, amikor megkezdte retorikai képzését. Ezek után, és Annak ellenére, hogy katolikusnak nevezték, Ágoston elhagyta az egyházat, hogy kövesse a manicheizmust, az évek múlva csalódott Mani perzsa próféta által alkotott vallás.
Ami megmarad az a nihilizmus. A társas identitás hiánya viszont arra sarkalja az embereket, a korábban jelentéktelenség érzésével küszködőket, az alacsony önhatékonysági szinten állóakat, hogy esélyt kapjanak a bizonyításra. Hippói Szent Ágoston: ennek a filozófusnak és papnak életrajza. S akarva-akaratlanul bevonzza Őket valamelyik kollektív ideológia, tömegmozgalom. Vagy akár olyan intézmény, amely olyan hatalommal bír, mint amilyennel saját maga hiányt szenved a hétköznapokban. Ugyanis a kor emberének alapélménye a töredezettség, a hiányzó struktúra, a megszűnő egyértelműség, illetve folytonosság. Mintha megszűnne az átfogó törvények érvényessége és kiszámíthatósága, fokozódik a bizonytalanság, nő a kockázat, szaporodnak a konfliktusok, megváltozik a valósághoz való viszony, csakúgy, mint a térszerkezet érzékelése, az időpercepció, és a szent és profán viszonya is. Ha a modern egyet jelentett azzal, hogy a tudományok megingatták a mítoszok, az ősi nagy elbeszélések világát, akkor most a posztmodern pedig megingatja a tudománynak, mint egyetlen világmagyarázó elvnek a felfogását.
Államelméletében pozitív felfogás tükrözte, bár Szent Ágostonhoz hasonlóan a monarchiában hitt. Mégis az államfőt és a társadalmi berendezkedést a meritokratikusabb formában képzelte el. Nyugati-, és európai univerzalizmus is tőle indul ki, s akarva-akaratlanul a humanizmus mozgalmával is összefüggésbe hozható. Nyilvánvaló tehát, a modern állam eszménye és politikai mozgalmainak megszületése igen is a vallással, a kereszténységen keresztül a neoplatoinsta-arisztotelészi paradoxonon haladva határozta meg elveit és céljait. Szent Ágoston vallomásai - Szent Ágoston - Régikönyvek webáruház. Hamis állításon alapszik az a marxi ideológia, hogy ezek osztályharcokból származnának, mivel a hatalmi-társadalmi berendezkedések ok-okozati összefüggéseit: a morálisfelelősség és érdem, igazságosság és erkölcsi norma, szabad akarat és determinizmus, méltányosság és szükségletek megállapítása szerint határozták meg az intézményi, társadalmi szerepből, nem utolsósorban a személyes felelősség hatásköreit is. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a hatalom elfogadottságának és legitimálása akkor működőképes, csak akkor ad alkalmazkodásra okot a hatalomhoz, ha az társadalmi intézményein keresztül alkalmazza a társadalom hiedelmeit, értékeit, erkölcsi szabályait.
Ágoston egyházatya (354 – 430) a keresztény filozófiai gondolkodás alapító nagymestere, minden idők egyik legnagyobb emberi szelleme. "Ágostont követik – legalább közvetve – azok a szerzetesrendek, amelyek az ő közösségi életeszményét fogadták el, többek között az ágostonrendiek, premontreiek, dominikánusok, trinitáriusok, magyar pálosok. Ez röviden a szemlélődés és lelkipásztorkodás, a vita contemplativa és vita activa egyeztetése. Ennek természetesen laikus-népi áttételei is vannak, amelyek nagy általánosságban, nyilván könyvünk dokumentációjából is kitűnnek. " [2] Ő fogalmazta meg a sokszor idézett tételt:,, Nyugtalan a mi szívünk, mert csak Istenben talál nyugodalmat. " [3] Püspöki ornátusban, kezében a Szent Szívvel látjuk nagyméretű, egész alakos szobrát. Források: [1] [2] [3] - Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
Ha a szent szót halljuk, azonnal valami földöntúlian nemesre és emelkedettre gondolunk, valami olyan jóságra és tisztaságra, erkölcsösségre, amely csak igen keveseknek adatik meg. Fotó / Philippe de Champaigne A kamaszos lázadás azonban már a IV. században sem kímélte a családi békét, bár tény, hogy nem segíthetett sokat az ifjú Ágoston tanulási kedvén az sem, hogy – noha éles eszű fiatal volt – tanítói gyakran büntették őt botozással viselkedése miatt. Tizenöt éves volt, amikor kénytelen volt szüneteltetni tanulmányait, ugyanis a család nem volt képes anyagilag támogatni őt. Ettől kezdve édesanyja intései ellenére igencsak kicsapongó életet élt, hitétől eltávolodott, idejét pedig kétes hírű társaságban töltötte, tizennyolc évesen házasságon kívül született gyermeke. Idővel újból tanulásra adta a fejét, ezúttal már a lét legfontosabb kérdéseire kereste a választ, ám édesanyja próbálkozásait megtérítésére még mindig elutasította – olyannyira, hogy Rómába, majd Milánóba szökött előlük. Mónikát ez sem tántorította el: fia után utazott.
A Kossuth-díjas színésznő jövőre ünnepli 50. házassági évfordulóját Szinetár Miklóssal. Hámori Ildikó és Szinetár Miklós a Színház- és Filmművészeti Főiskolán találkoztak először. A színésznő akkor még másodéves növendék volt, későbbi férje pedig tanárként dolgozott az iskolában. Szinetár Miklós a negyedéves osztályának szervezett vizsgadarabot az Ódry Színpadon, az Egy szerelem három éjszakája című darabot, amiben egy kis szerepre ugrott be az akkor másodéves Hámori Ildikó. Ő játszotta Csillát, az enyhén spicces lányt, aki folyton nevet jókedvében. Mindössze a második felvonásban szerepelt, és csupán annyiból állt a szövege: "Csilla vagyok. " Szinetár Miklós korábban nem ismerte Hámori Ildikót – egyáltalán nem tanította –, de már az első próbán feltűnt neki, hogy a színésznőpalánta őszintén, megállás nélkül tud kacagni a színpadon, holott ez az egyik legnehezebb színészi feladat. Hámori Ildikónak akkor még nem tűnt fel, hogy felkeltette a nála 15 évvel idősebb tanár érdeklődését. Szinetár Miklós később elhívta evezni Hámori Ildikót, aki szendviccsel készült a találkozóra, gondoskodása pedig levette a lábáról Szinetár Miklóst – mindezekről nemrég a Bóta Café című műsorban meséltek.
2014-03-18 Gula Péter, Hámori Ildikó Fotó: Juhász Melinda Magyarország köztársasági elnöke, Áder János 2014. március 14-én adta át a Kossuth-díjakat. Az idei díjazottak között szerepel Hámori Ildikó, a Pesti Magyar Színház művésze is! Hagyományokhoz híven a Parlament kupolacsarnokában adta át a rangos kitüntetéseket Áder János. Hámori Ildikó Jászai Mari-díjas színművészünk "a magyar színház- és filmművészetben betöltött szerepe és generációk számára meghatározó, emlékezetes alakításai elismeréseként" vehette át a Kossuth-díjat. Hámori Ildikó a Pesti Magyar Színházban a Catullus és a Vérnász című előadásokban látható.
© 2002-2022 Programmagazin Kiadó Kft. A legjobb női főszereplő Hámori Ildikó lett. Hat jelölésből négy díjat kapott a Szabó Magda Pilátus című regényéből készült film Milánóban a MIFF Awards-on. A Pilátus rendezője, Dombrovszky Linda nyerte el a legjobb rendező díját, Hámori Ildikó pedig a legjobb főszereplő lett – adta hírül a. Mellettük Hartung Dávidé a legjobb operatőrnek járó díj és Mezei Áron vágó is nyert a kategóriájában. A filmet előzetes hét kategóriában tartották esélyesnek, hat jelölést kapott. A kategóriajukban győzteseken kívül jelölést kapott a film alkotói közül Somogyi György és Szélesi Sándor a forgatókönyvért, valamint a legjobb főszereplő díjra Györgyi Annát is jelölték. Hámori Ildikó és Györgyi Anna Mezei Áron a vágók között megelőzte az ugyancsak jelölt háromszoros Oscar-díjas vágót, Walter Murch-öt ( Apokalipszis most, Az angol beteg, A keresztapa) is. A Pilátusban játszik még Kakasy Dóra, Martin Márta, Máhr Ági, Kovács Zsolt, Székely B. Miklós, Szikszai Rémusz és Terhes Sándor.
A színésznő elmondása szerint "nem elég szeretni, jól kell szeretni. " Úgy véli, a jelenség sajnos az egész világot érinti, mely jelenleg is megoldásra vár. A művésznő pályája során számos kitüntetéssel gazdagodott. 1980-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1985-ben lett érdemes, 2001-ben kiváló művész. 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, a Halhatatlanok Társulatának 2006 óta örökös tagja, 2010-ben Főnix-díjat kapott. 2014-ben "a magyar színház- és filmművészetben betöltött meghatározó szerepe és nemzedékek számára meghatározó, emlékezetes alakításai elismeréseként" Kossuth-díjjal tüntették ki. 2015-ben Kállai Ferenc-életműdíjat kapott. Férje Szinetár Miklós rendező, lányuk, Szinetár Dóra is a színészi pályát választotta. Többször nyilatkozta, hogy életében legfontosabb a család.