Az érmék és a bankjegyek csak később kerülnek forgalomba. Az eurózónába tartozó országok a következők: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Három ország – Dánia, az Egyesült Királyság és Svédország – egyelőre úgy dönt, hogy nem vesz részt a valutaunióban.
Teljes liberalizálását csak 1988-ban rögzítették - 1990. július 1-i hatállyal -, ez alól azonban még (a rövid távú tőkemozgás esetében) Spanyolország és Írország kétéves, Görögország és Portugália ötéves átmeneti mentességet kapott. A folyamatra végül a Maastrichti Szerződés tett pontot, amely 1994. január 1-jével helyezte teljes körűen hatályba a tőke szabad mozgásáról intézkedő jogszabályt. A szabad befektetések körébe tartozik az úgynevezett második ingatlan és elvben a földvásárlás joga is, amelynek biztosítása alól egyetlen tagállam sem élvez mentességet. A "szabadság" konkrét értelmezése és végrehajtása azonban már módot ad bizonyos behatárolásra. Négy szabadság elve. Adott földterületek értékesítése különböző feltételekhez köthető (termőföldnél előírható például a gazdálkodói tevékenység fenntartása, sőt, a leendő gazda végzettsége is). Emellett egyes esetekben - így védelmi célokra igénybe vett területeknél - kivételt lehet tenni. Mindezek alkalmazására sokféle példát kínál az egyes tagállamok napi gyakorlata.
Ezt csak fülműtéttel lehet rendbehozni (tympanoplastica). A tympanoplastica oka a fül trauma, dobártya szakadás, lyukas dobhártya, fülvérzés. Ha a hallócsont láncolat a dobhártya sérülésés kapcsán megsérült, akkor azonnali műtét (tympanolplastica) javasolt. Hasonlóan azonnali tympanoplastica műtét indokolt, ha felmerül a belsőfül sérülése. A belsőfül folyadékterének elvesztése teljes süketséghez vezethet, s a felülfertőződés miatt még életveszélyes agyi szövődmény is kialakulhat ( agytályog, agyhártyagyulladás). A manapság divatos fülgyertyázás is igen sok gondot okozhat. A fülgyertya használatával mechanikus sérülések ugyanúgy kialakulhatnak, mint a fülpiszkáló használata esetén. Tompa fülfájás okaidi. A fülgyertyázással kapcsolatos gondok azonban sokkal alattomosabbak, s csak később kerülnek látótérbe. A fülgyertyázás során finom viaszpermet kerül a hallójáratba és a dobhártyára, ami folyamatosan beleég a dobhártya felszínébe. Mikroszkóppal megvizsgálva jól látható a viaszpermet, ami idővel egységes hártyát képez a dobhártyán.
A dobüregben a fokozódó nyomásra a dobhártya kiszakadt, és a fülfájás megszűnt. Ma az orrszívással el tudjuk a váladékot az orrból távolítani. Fülfájást lázcsillapító gyógyszerrel tudjuk csillapítani, és megfelelő antibiotikum adásával a gennyes középfülgyulladás elkerülhető. Gyakori középfülgyulladás esetén az orrmandula eltávolítása és a középfül szellőzésének helyreállítása is szükséges. – Mi a véleménye a fülgyertyáról? – Szerencsés esetben a fülzsír elfolyósodik, és részben vagy teljesen kiürül a külső hallójáratból. Fülgyertya helyett szerencsésebb szakemberhez fordulni. – Mi történik, ha kezeletlen marad a fülgyulladás? – Ma már ritkán találkozunk "kezeletlen" középfülgyulladásos beteggel. A szájzár okai, tünetei, otthoni kezelése, illetve feloldása és megszüntetése a rendelőben - Dentpoint. A dobhártya kiszakadása következtében a dobhártya nem zárul be. A gyakori gennyes középfülgyulladás miatt a hallócsontok is elpusztulhatnak. Hallásromlás alakulhat ki. Súlyos esetekben halláskiesés, labirint megbetegedés és agytályog is lehet. – Hogyan zajlik a fül átmosása az orvosi rendelőben?
A külső hallójárat gyulladása a legtöbb esetben bakteriális fertőzés, vagy egy idegen tárgy, például hallókészülék vagy fejhallgató viselése miatt történik, de szerepet játszhat benne az allergia is. "Úszófülnek" is nevezik a fülfájás egyik gyakori típusát, ez arra utal, amikor úszás után nem töröljük meg alaposan a fülünket, abban víz marad, ami pedig táptalaja a baktériumok elszaporodásának. Tompa fülfájás okai beetle. A középfülgyulladás általában télen és kora tavasszal gyakrabban fordul elő, elsősorban a gyermekeknél. A dobhártya mögötti gyulladásról van szó, amely során a középfül nyálkahártyáját vírus vagy baktérium támadja meg. Persze nem mindig kell rögtön gyulladásra gyanakodnunk, hiszen egyéb más tényezők is okozhatnak fülfájást, például légnyomásváltozás, mely repüléskor gyakori tünet, a fülzsír felhalmozódása a nem megfelelő tisztítás miatt, torok- vagy orrmelléküreg-gyulladás, vagy egyszerűen csak a már említett úszáskor a fülbe szorult víz. Rizikófaktort jelenthet a fülkürt szűkebb mivolta is. Fontos megemlíteni ezeken kívül számos további, ritkábban előforduló, de a fülünk állapotára és a fájdalom megjelenésére ugyanolyan befolyással bíró okot, ilyen lehet az övsömör és az orbánc, vagy ha megsérül a dobhártyánk, esetleg egy fogászati probléma vagy arcidegzsába, illetve a hallójáratba kiterjedt ekcéma vagy más daganatos betegség megléte.