Hagyományos húsvéti ételek Közeleg a húsvét, lassan meg kell tervezni a húsvéti menüt, amelynek minden családban vannak fix, kihagyhatatlan elemei. Ilyen például a húsvéti sonka tormával és a fonott kalács, amelyeket szinte kötelező elkészíteni húsvétkor. De a töltött tojás, tojássaláta, sárgatúró, pogácsa, sonka- és sajttekercs, a répatorta vagy a linzer sem hiányozhat a húsvéti asztalról. Lilahangya: Egyből kettőt - Leveles tepertős pogácsa és szilvás papucs. A hidegtálakhoz készíthetünk göngyölt húst, egybesült fasírtot és salátát is. Hogy le ne maradjon semmi fontos a bevásárlólistáról, összegyűjtöttük azokat a recepteket, amelyek részei a hagyományos húsvéti menünek, a levestől a főételen át a desszertig megtaláltok mindent, és a húsvéti reggeli fogásait is elmenthetitek.
Ezután osszuk 100 g-os darabokra, majd slejfoljunk zsemléket belőle. Mártsuk vízbe, majd magvakba. Kelesszük 45 percig, majd gőzős sütőben süssük 13-14 percig 220 fokon.
Szilvalekváros, tepertős papucs A gyümölcsízes tepertős papucsot már olvashattátok a blogon, mivel nálunk többnyire ez készül, mert a szilvalekvár helyett inkább a hitlerszalonnásat szeretjük (anya tesója pék, így az igazi, régi, isteni gyümölcsízet tudjuk használni a bolti utánzat helyett). Múlt hétvégén viszont mamikáméknál voltunk, akik a szilvalekvárosat szeretik, így abból készült több. A frissen kisült, még meleg kis papucsok hideg tejjel nagyon finomak voltak:) Hozzávalók: 25 dkg liszt 5 dkg tepertő 2 dkg zsír 2, 5 dkg élesztő 1 dl tej 1 tk cukor 1 ek tejföl 1, 5 tk só 1 tojássárgája 1 tojás a lekenéshez szilvalekvár Elkészítés: Az élesztőt a cukros langyos tejben felfuttatjuk. A lisztet, a sót a zsírral elmorzsoljuk, majd hozzáöntjük az élesztős tejet, a darált tepertőt, a tojás sárgáját és a tejfölt. Ezeket jól összedolgozzuk, majd meleg helyen 1 órán át kelesztjük. Lisztezett felületen 2 cm vastagra nyújtjuk a tésztát, 5X5 cm-es négyzeteket vágunk, és a közepébe tesszük a szilvalekvárt.
Majd következett a koszorúzás: az urnatartóra felragasztották Rákosi Mátyás nevét, szándékosan olyan módon, hogy amennyiben ismét le akarja szedni valaki, ne rongálja meg a sírt. Miután a koszorúk is a helyükre kerültek, egy újabb technikai malőr miatt hiába vártuk az Internacionálét, így anélkül ért véget a rövid megemlékezés. Még épp időben, ugyanis a temető gondnoka jelezte, engedély híján nem tarthatnak ilyen jellegű eseményt. Annyi időt azért még kaptak, hogy lőjenek pár fotót egy vörös terítőt maguk előtt tartva, amelyen arany színnel díszelgett a főtitkár portréja. Az egyik szimpatizáns, Katalin a temető bejáratánál még felidézte lapunknak Rákosival közös emlékét. "1952-ben, ha jól emlékszem, április negyedikén első osztályos koromban kivonultunk a Felvonulási térre, ahol az volt a feladatunk, hogy egy szál virággal szaladjunk fel a tribünre. Sírja - Blikk. Kaptam egy puszit Rákosi Mátyástól, nagyon örültem" - emlékezett vissza élete meghatározó pillanatára az idős asszony. Azt már a főszervezetőtől kérdeztük meg, szerinte miért nem voltak túl sokan.
Karády Katalin sírja Jávor Pál 1959-es temetésétől kezdve ez a hely lett legnagyobb színészeink szinte kizárólagos nyughelye. Ide temették az 50-es, 60-as években Jávoron kívül Tímár Józsefet, Sennyei Verát, Fedák Sárit. A 70-es években Békés Ritát, Várkonyi Zoltánt, Kiss Ferencet, Uray Tivadart, Ajtay Andort, Makláry Zoltánt, Rózsahegyi Kálmánt, Rajnay Gábort, Domján Editet, majd a 80-as évektől napjainkig Gábor Miklóst, Sulyok Máriát, Feleki Kamillt, Rátonyi Róbertet, Lukács Margitot, Perczel Zitát, Kibédi Ervint, Tolnay Klárit, Mensáros Lászlót, Páger Antalt, Márkus Lászlót, Latabár Kálmánt. Ide hozták haza 1990-ben Karády Katalin, 1996-ban Kabos Gyula hamvait. Budapest három legnagyobb temetője » Múlt-kor történelmi magazin » Műhely. Itt nyugszik a nemrég elhunyt Schütz Ila és Hofi Géza is. Tekintélyes az itt nyugvó film-, opera-, és színházi rendezők névsora is: Gyöngyössy Imre, Nádasdy Kálmán, Ranódy László, Radványi Géza, Vámos László, Marton Frigyes, Homoki-Nagy István, stb. És itt van a legendás bábművész-házaspár, Havas Gertrúd és Bölöni Kiss István hamvai is.
Innen egyenes út vezetett Gerevich Aladár, felesége, és egyik fia nyughelyéhez. A vívóktól hamar odataláltunk a zenészekhez, ugyanis a Bartók család (lásd lent) mellett nyugszik Solti György karmester és Kocsis Zoltán is. Újra visszaérkeztünk a főbejáratoz, ahol Illyés Gyula következett (lásd lent). Rákosi mátyás sírja. Közben persze nem felejtkeztünk el Kabos Gyuláról és Csonka Jánosról sem. Újabb kavarás következett, de a szemfülességnek hála megtaláltuk Kaffka Margit sírját. Után megnéztük a ravatalozót, ahol hamar észrevettük Bajor Gizi szépen letisztított kriptáját, Hatvany Lajos esetében viszont az elhanyagoltságot tapasztaltuk. Tildy Zoltánnal és Aczél Györggyel újra nem volt szerencsénk, Déry Tibor (jobbra lent), Márkus László, Karády Katalin (balra lent), Gobbi Hilda, Mészáros Ági és Básti Lajos (középen lent) esetében viszont gyorsan ment minden. Ekkor elindultunk Csinszka felé. A borostyán teljesen benőtte a feliratot, így nem ment elsőre a sír azonosítása (lásd lent), de ezt követően már gyorsan sikerült eljutnunk Keresztury Dezsőhöz, akit két oldalról Kosáry Domokos, és Benda Kálmán vesz körbe.
Oroszországban ráadásul a regnáló hatalom is épít a Sztálin-nosztalgiára, Moszkvában pedig minden évben óriási tömegek emlékeznek meg az uralkodására.
A Futrinka utca Mazsolájának és Manócskájának hangjai és mozgatói egy szerencsétlen baleset (szénmonoxid-mérgezés) következtében vesztették életüket. Az újratemetéseknek is kedvelt célpontja volt a temető. 1929-ben itt helyezték végső nyugalomra Serényi Jenőnek, az alpinizmus hazai úttörőjének a doberdói katonai temetőből hazahozott hamvait. Ide hozták haza külföldről 1984-ben Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, 1988-ban Bartók Béla zeneszerző, vagy 1991-ben Jászi Oszkár társadalomtudós földi maradványait. Olyan személyeket is temettek ide, akiket a kommunista rendszer üldözött, és megpróbált ellehetetleníteni, pl. Ordass Lajos evangélikus és Ravasz László református lelkészeket. ORIGO CÍMKÉK - Farkasréti temető. Nagy számban nyugszanak itt zenei életünk nagyjai is: operaénekesek (Udvardi Tibor, Bende Zsolt, Házy Erzsébet, Székely Mihály, Réti József), nótaénekesek (Solti Károly, Jákó Vera), táncdalénekesek (Szécsi Pál, Cserháti Zsuzsa, Sárosi Katalin). Rajtuk kívül számos zeneszerző és karmester (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Solti György, Ferencsik János) lett itt eltemetve.
A szó magyarországi előfordulása, első elterjesztése Veres Péter népi íróhoz kötődik. Az 1930-as években ő kezdte el használni a cselédeket, szegényparasztokat elnyomó, kihasználó ember szinonimájaként. A magyar nyelvben is elterjedt, új kifejezéseket teremtve. Rákosi mátyás sirja . Például a "kulák bor" azt jelenti, hogy nagyon csalóka bor: olyan, hogy észre sem veszi az ember, és mégis földhöz vágja, lerészegíti – magyarázták a korabeli lapok. Sőt, már nem csupán falun, hanem városokban is voltak kulákok a propaganda szerint. A "városi kulák" az volt, akinek nincs semmilyen foglalkozása, munkája, keresete, és mégis jól él.
Azok aztán azt eszelték ki, hogy megutált gazdájukat elevenen eltemetik. Nyomban hozzá is fogtak a sírja megásásához. Amikor azzal készen voltak, megragadták a vénembert, s belehajították a sírjába átkok és szitkok között, s húzták is rá a földet. Az öregember, ahogy belelökték a sírjába, úgy térdre esve támaszkodott meg a sírja oldalába, s már hónaljáig be is volt temetve, amikor ezt a szörnyűséget az öreg hűséges szolgálója meglátta, s odarohant a földet hányó emberekhez (…) s ez a jólélek ugrott bele a sírba, s kezével elvájta róla a földet, s így kiszabadította a meggyalázott öregembert…" A megbetegedett, idős férfi földjét és ingatlanait is elvették. A "kulak" orosz szó jelentése ököl, zsugori, nagygazda volt. A szovjet kommunista ideológia alapján bélyegezték meg őket később orosz területen kívül, a keleti blokkban is. Lenin ezt írta róluk: "A kulákok piócák, melyek a dolgozók vérét szívták. Rakosi matyas siraj az. Vámpírok, melyek kezükbe ragadták a földesúri földeket, és újra meg újra igába görnyesztik a szegényparasztokat. "