Kajak ergométeres ob - meglepetésekkel A szegedi sportcsarnokban első alkalommal rendezték meg a kajak ergométeres országos bajnokságot. Férfi 1000 méteren Gyökös Lajos, míg 200-on Varga Norbert érte el a legjobb időt. A nők hasonló távjain Benedek Dalma, illetve Paksy Tímea volt a "leggyorsabb". Három vb-aranyat nyertek kajak-kenusaink ezer méteren A magyar versenyzők remek teljesítményt nyújtva három arany- és egy-egy ezüst-, valamint bronzérmet szereztek a szombat délelőtti 1000 m-es döntők során a zágrábi kajak-kenu világbajnokságon. Benedek dalma gyereke street. Győzött a Kökény Roland, Kucsera Gábor, illetve a Kovács Katalin, Janics Natasa kajakos duó, továbbá a női kajaknégyes, második lett Benedek Dalma (k-1), a Kozmann György, Kolonics György kenupáros pedig harmadikként zárt. Kovács és Janics nyerte a kajakos pótválogatót A Kovács Katalin, Janics Natasa kajakpáros szoros csatában legyőzte az Európa-bajnok Paksy Tímea, Benedek Dalma duót a pénteki, szegedi pótválogatón, így - csakúgy, mint 200 és 1000 m-en - 500 m-en is az olimpiai bajnok kettős képviseli majd Magyarországot a poznani Eb-n és a zágrábi világbajnokságon.
–) 7-szeres világbajnok és 10-szeres Európa-bajnok magyar kajakozónő. 2012 szeptemberében bejelentette, hogy a jövőben szerb színekben kíván versenyezni. [1] 1992-ben a Központi Sportiskolában Simon Miklós és Géczi Erika csoportjában kezdett el kajakozni, majd amikor Simon Miklós Portugáliába ment edzősködni, Agócs Mihály csoportjában folytatta pályafutását. Benedek dalma gyereke 1. Ifjúsági versenyzőként már ismét Simon Miklóssal dolgozott együtt, akinek pályafutása legszebb évét köszönhette. Első világbajnoki győzelmét 2003-ban K-2 1000 méteren ünnepelhette, majd 2006-ban egyaránt aranyérmes volt K-1 500 és 1000 méteren az Európa-bajnokságon és a szegedi világbajnokságon is. 2006 őszén csatlakozott Fábiánné Rozsnyói Katalin csoportjához. 2007-ben K-4 1000 méteren 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben pedig K-4 500 méteren volt tagja a világbajnoki aranyérmet szerző női négyesnek. Ugyanakkor sem a 2008-as pekingi, sem a 2012-es londoni olimpiára nem sikerült kijutnia. 2012 szeptemberében bejelentette, hogy a továbbiakban szerb színekben szeretne versenyezni, férje Dusan Ruzicic révén meg is kapta az állampolgárságot, így a 2013-ban már Szerbiát képviselte.
A Brassai Sámuel Elméleti Líceum a művészeti múzeumként is működő Bánffy-palota udvarát választotta a ballagásra. Előbb azonban a Gaudeamus igiturt éneklő ballagóknak tizenkétszer szólalt meg a harang az iskolában eltöltött 12 évet jelképezve. EZ ÉRDEKELHETI kiállítás igazságszolgáltatás fotótárlat visszaszolgáltatás kiállításmegnyitó kiállításmegnyitó kiállításmegnyitó restaurálás restaurálás ZOOM ROVAT CIKKEI minerva-ház kolozsvár magyarország eme kitüntetés purim kolozsvár kolozsvár 1848 emke-díjak 2022 kézműves kolozsvári unitárius bölcsőde fehér megye önkormányzat
Visszaszolgáltatják a kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palota egy részét az örökösöknek, miután a tulajdonjogért vívott jogi harcban vereséget szenvedett el a Kolozs megyei Tanács. Az új tulajdonosok a palota háromnegyedére jogosultak és nem voltak hajlandóak elfogadni a kárpótlást. Gyakorlatilag az épület 750 négyzetmétere fölött rendelkezhetnek, ami piaci áron 1, 4 millió eurót ér – írja a Transindex. Évtizedekig húzódó pereskedés Az örökösök az elhunyt Paraschiva Rosca leszármazottai. Fotók. Az asszony férje, a Szeben megyei Nicolea Rosca állítólag még életében összebarátkozott az épületet megrendelő, Bánffy György erdélyi kormányzó utódjával, a szerencsejáték-függő Bánffy Dénessel, aki állítólag adósságrendezés miatt ráírta a román kereskedőre, Nicolea Roscára a ma már műemlékként álló épületegyüttest. Az 1785-ben elkészült palota az első tulajdonos 1822-ben bekövetkezett halála után kormányzói lakásként szolgált. Az idők során itt szállt meg I. Ferenc magyar király, osztrák császár, I. Ferenc József és Liszt Ferenc is – ecseteli a kolozsvári lap.
Írta: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Szépségek és szörnyetegek Mar 18, 2022 Az alul- és felüljárók aranykora Budapesten Ha a huszadik századi városok legjellegzetesebb építménytípusait kellene megnevezni, az alul- és felüljárók biztosan közöttük lennének. Előtte ugyanis alig épültek ilyenek, hiszen a forgalom nagysága egészen addig nem okozott gondot. Ugyanakkor, bármilyen is lesz a jövő közlekedése, biztosak lehetünk abban, hogy annyi új többszintes kereszteződés nem fog születni már, mint az elmúlt száz évben. Sőt, itt-ott eltűnőfélben is vannak ezek a megoldások: egyre több városi felüljáró bontását tervezik, aluljáróból pedig már többet is betömtek Budapesten. Visszaszolgáltatják a kolozsvári Bánffy-palota háromnegyed részét egy Szeben megyei vállalkozó örököseinek. A korabeli fotók azonban nem csak azt mutatják meg, milyen volt az a kor, amelyben ezektől a megoldásoktól várták az élhetőbb városok megszületését, de azt is, milyenek voltak utcáink, tereink az alul- és felüljárók megszületése előtt.
Visszaszolgáltatják a kolozsvári Bánffy-palota nagy részét az állítólagos örökösöknek, a Kolozs Megyei Tanács elvesztette a pert. Az örökösök annak a néhai Paraschiva Roșcának a leszármazottai, akinek férje, bizonyos Nicolae, egy Szeben megyei kereskedő, saját állítása szerint összebarátkozott az utolsó tulajdonossal, báró Bánffy Dénessel, együtt hozták létre a palota udvarán a mozit. A vállalkozó még életében úgy nyilatkozott: Bánffy Dénes adósság fejében írta rá az épületet. Ami azért is valószerűtlen, mert az azóta lebontott mozit a palota tulajdonosának, báró Bánffy Albertnek ((1871–1945) a neje, báró Montbach Sarolta építtette a két világháború között. A magyar Erdély egyik legjelentősebb épített örökségéről, nagy idők tanújáról, fontos események helyszínéről itt olvashatók részletek: A palota sorsa a kommunista hatalomátvétellel pecsételődött meg: 1945 -ben az örökös az egyetlen gyermek, báró Bánffy Dénes (1901–1983) lett, aki édesanyjával még csupán néhány esztendeig lakhatott az épületben.
Bánffy-palota Település Kolozsvár Kolozs megye Cím Kolozsvár Építési adatok Építés éve 1774 - 1785 Építési stílus barokk Tervező Johann Eberhard Blaumann Építész(ek) Johann Eberhard Blaumann Hasznosítása Felhasználási terület szépművészeti múzeum Alapadatok Hosszúsága 66 m Szélessége 48, 2 m LMI-kód CJ-II-m-A-07497 Elhelyezkedése Bánffy-palota Pozíció Kolozsvár térképén é. sz. 46° 46′ 14″, k. h. 23° 35′ 27″ Koordináták: é. 23° 35′ 27″ A Wikimédia Commons tartalmaz Bánffy-palota témájú médiaállományokat. A Bánffy-címer a főhomlokzaton A kolozsvári Bánffy-palota ( románul: Palatul Bánffy) Kolozsvár főterének keleti oldalán álló barokk épület a 18. századból, amely a város Szépművészeti Múzeumának ad helyet. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-A-07497 sorszámon szerepel. Az igényes módon kialakított épület példaként szolgált a gubernium Kolozsvárra helyezésével megélénkült város építészetének. Története [ szerkesztés] Az építtető Bánffy György, Erdély kormányzója volt. A Bánffy családnak már a 16. században volt itt egy kisebb háza, majd az építkezés céljára a kormányzó felvásárolta a szomszéd telkeket is.