(PDF) Grüll Tibor Újabb 50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról [Antother fifty things you would not think about the Romans, in Hung. ] | Tibor Grull - Római Birodalom - A provinciarendszer Grüll Tibor - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események Grüll Tibor - Könyvei / Bookline - 1. oldal Grill tibor a római birodalom gazdasága de Vigyázz A Madárra Dalszöveg Grill tibor a római birodalom gazdasága online Szent Pál Akadémia| 2009 | ISBN 9789630657488 A könyv egy nem hagyományos történelemkönyv, a szónak abban az értelmében, hogy nem eseményeket tartalmaz. Mégis történelem: csakhogy nem életrajzokat és csatákat olvashatunk benne, hanem olyan témákat, mint tértörténelem, birodalmi tájak, urbanizáció, szórakoztatóipar, média és propaganda, rabszolgaság, technikai fejlődés. A mű megírásakor a szerzőt az a kérdés inspirálta: mitől birodalom a birodalom? Ezért is lett a kötet alcíme: az imperium Romanum természetrajza. Typotex| 2007 | ISBN 9789639664388 A kötet 12 tanulmányt foglal magába, amelyek közül 10 már korábban is megjelent, kettő viszont itt látott napvilágot először.
Könyv ▶ Történelem Grüll Tibor 2 720 Ft Eredeti ár: 3 200 Ft Kedvezmény: 15% (480 Ft) készlethiány Szerző: Grüll Tibor Kiadó: Typotex Kft. Elektronikus Kiadó Kiadás éve: 2007 ISBN: 9789639664388 Aranykártya: 23 pont Járhattak-e római hajósok Amerikában? Kik voltak az antik Róma legnépszerűbb sztárjai? -Mi köze az Egyesült Államoknak az ókori Róma alkotmányos rendszeréhez? -Mi volt a zsidók és görögök véleménye római uraikról? -Ki ültette az első cseresznyefát Európában? -Beszélhetünk-e vallásszabadságról az ókori Rómában? -Valóban rokonok voltak-e a spártaiak, a zsidók és a rómaiak? -Mekkora hadsereggel hódították meg a fél világot a rómaiak? -Demokrácia volt-e a római köztársaság? -Hogyan használta ki a tömegmédiát a római hatalmi gépezet? -Felkereste-e kínai küldöttség a római császárt? -Volt-e technikai forradalom az antik Rómában? -Kapitalizmus és szabad piacgazdaság volt-e az ókori Róma? -Hány rabszolga biztosította a termelést az antik Rómában? És még sok ehhez hasonló, modern korunkat izgató kérdésre kaphat választ az olvasó Grüll Tibor történész könyvéből, melynek húsz fejezetében a szerző a Római Birodalom működésének alapelveit és "természetrajzát" dolgozza fel a legújabb történeti és régészeti kutatások eredményeinek felhasználásával.
Two studies on ancient Patmos; Eötvös Kollégium, Bp., 1989 ( Eötvös-füzetek, 12. ) Kétszáz éves a Soproni Magyar Társaság, 1790-1990. A Berzsenyi Dániel Gimnázium és a Soproni Múzeum kiállítása. Sopron, Lábasház, 1990. szept. 30. –okt. 21. Kiállítási kalauz; "Soproni Hírlap" Kft., Sopron, 1990 Irodalmi élet és könyvgyűjtés a középkori és reneszánsz Sopronban. A Soproni Múzeum kiállítása a Lábasházban 1992. szeptember 13-tól november 1-ig; kiállításrend., összeáll. Grüll Tibor; Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, Sopron, 1992 (A Győr-Moson-Sopron megyei múzeumok kiadványai. I. sorozat. Kiállítási vezetők) Az európai művelődés története. Szöveggyűjtemény az I. kötethez. Ókor, középkor, reneszánsz, reformáció. A középiskolák 11-12. osztálya számára; összeáll. Grüll Tibor; Corvina, Bp., 1999 Kőbe vésett emlékezet. Késő-antik zsinagógák feliratai; Jószöveg Műhely, Bp., 2004 (Jószöveg könyvek) "A gyökér és az ágak". Tanulmányok az ókori zsidóság és kereszténység történetéből; Savaria University Press, Szombathely, 2005 A zsidóság és Európa.
Hat évvel ezelőtt megjelent "50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról" című kötetünk folytatásában újra olyan témákkal találkozhatnak az olvasók, amelyek elsőre aligha jutnának bárki eszébe az ókori Rómával kapcsolatban: abortusz, belső elhárítás, beton, betyárok, csodafegyverek, dopping, elektromosság, erdőpusztulás, globális felmelegedés, házikedvencek, illatszerek, katonai orvoslás, koncepciós perek, közkönyvtárak, köztisztaság, labdajátékok, malária, a Nílus forrásvidékének felkutatása, órák és napórák, politikai humor, Selyemút, státuszszimbólumok, színházi ülésrend, szuvenírok. Az előző kötethez képest újdonság az "utóélet" témakör, amelyben listát közülünk a valaha készült 10 legjobb és 10 legrosszabb római témájú filmről. Kötetünk ötven írásában a fentieken kívül még számos más, a 21. század embere számára is érdekes és meglepő témát foglaltunk össze könnyed, olvasmányos stílusban, ugyanakkor tudományos alaposságra és hitelességre törekedve. Grüll Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem és a Szent Pál Akadémia tanszékvezető egyetemi tanára.
Fő kutatási területe a Római Birodalom története, különös tekintettel annak gazdaság- és társadalomtörténetére. Ebben a témában eddig megjelent könyvei: Az utolsó birodalom: Az imperium Romanum természetrajza (Typotex, 2007); 50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról (Kalligram, 2013); A tenger gyümölcsei: A tengerek szerepe a Római Birodalom gazdaságában (Kronosz, 2016); A Római Birodalom gazdasága (Gondolat, 2017). Ugyanakkor a hellenisztikus és római kori zsidóság és a korai kereszténység története is érdeklődése homlokterében áll, mint azt alábbi kötetei tanúsítják: Pontius Pilatus: egy karrier története (Szent Pál Akadémia, 2002); Kőbe vésett emlékezet: Késő-antik zsinagógák feliratai (Jószöveg Műhely, 2004); Áruló vagy megmentő? Flavius Josephus élete és művei (Kalligram, 2010). Eddig több mint száz tudományos közleménye jelent meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban, ismeretterjesztő cikkeinek száma pedig meghaladja a kétszázat.
Miért választotta a matematikát... Matematikus portrék: Backhausz Ágnes Backhausz Ágnes az ELTE oktatója, kutatásait pedig 6 éve a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben folytatja. Korábban a Struktúrák limeszei, most pedig a Hálózatok dinamikája kutatócsoportban vizsgálja a véletlen gráfok sajátértékeinek viselkedését. Matematikus portrék: Matolcsi Máté Matolcsi Máté a BME egyetemi tanára és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója. Fiatalon egyformán fontos volt számára a sport és a matematika. Beszél arról, miért fontos az életben a matematika, és mire is lehet használni a Fourier-analízist. Matematikus portrék: Pete Gábor Pete Gábor már óvodás korában megtapasztalta, milyen örömet okoz az egyszerűsítés, az absztrakció. Ma a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Valószínűségszámítás és statisztika osztályának tudományos főmunkatársa. Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet – Wikipédia. Több mint tíz éves külföldi kutatásait itthon a Zaj-érzékenység kutatócsoportban folytatja. Matematikus portrék: Rásonyi Miklós A Rényi Alfréd Matematikai Intézetben készült video Rásonyi Miklós tudományos tanácsadót, a Valószínűségszámítás és statisztika osztály vezetőjét mutatja be.
Fontosságuk ellenére mégsem értjük egészen a működésüket. Lovász Lás z ló (Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet) és Jaroslav Nešetřil (prágai Károly Egyetem) gráfelmélettel foglalkozó, világhírű matematikusoknak és Barabási Albert-László (CEU, Budapest) a hálózatkutatás egy vezető szakértőjének együttes célja a dinamikus há lózatok matematikailag megalapozott elméletének felépítése. Céljuk, hogy átformálják ezekkel a komplex rendszerekkel kapcsolatos megértésünket és alapot teremtsenek az alkalmazások számára számos tudományágban. Rényi Intézet. Az elmúlt évtizedben jelentős előrelépések történtek mind a gráfelmélet területén a matematikában, mind pedig a hálózatkutatásban. Ugyanakkor a két t udományág kutatóközösségei kevés beszélgetést folytattak egymással, ez pedig korlátozza ezen komplex rendszerekkel kapcsolatos megértésünket. Az ERC Synergy Grant támogatásával finanszírozott kutatás megváltoztathatja ezt, létrehozva a dinamikus hálózatok e gy koherens elméletét, hasznosítva azt különböző alkalmazásokban, és kihasználva potenciális előrejelző erejét különféle valós rendszerek esetében.
Interjúsorozatunk folytatódik, amelyben fiatal kutatók beszélnek arról, hogyan és mikor szerették meg a matematikát, és mi az, ami ma a legjobban érdekli őket ebből a tudományból. Hogyan telik egy matematikus munkanapja és mit csinál... Miért szeretem a matematikát? ─ Juhász Péter Miért szeretem a matematikát? Interjúsorozatunkban fiatal kutatók beszélnek arról, hogyan és mikor szerették meg a matematikát, és mi az, ami ma a legjobban érdekli őket ebből a tudományból. Juhász Péter az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos... Rényi Zsuzsanna: Ars Mathematica Angol nyelvű könyv jelent meg Rényi Alfréd születésének 100. évfordulójára, amelyet lánya, Rényi Zsuzsanna írt korábbi, magyar nyelvű interjúkötete (Dialógusok egy matematikusról, Polygon, 2013) nyomán. A Rényi házaspárról szóló életrajz címe Rényi kutatói és pedagógusi hitvallását idézi: Ars Mathematica. Renyi alfred matematikai kutatóintézet. A könyvet Szász Domonkos mutatja be. Szeretettel várjuk a Budapest Graduate Seminaron! Fiatal diplomás matematikusoknak indult egy új, a matematika különböző érdekes ágait bemutató szeminárium.
A ~-féle szakmai körökben közismert – úgynevezett "keverési tételeihez" is a Linnyik-féle nagyszita tanulmányozása révén jutott el. A valószínűségszámításnak számos számelméleti alkalmazását találta, ezek között legjelentősebb a Borel-féle tétel nagymérvű általánosítása. A valószínűségszámítás számelméleti alkalmazásai vezették a valószínűségelmélet új axiomatikus megalapozásához. Vizsgálatai eredményeként a fizikában, főleg a kvantummechanikában a valószínűségszámítással kapcsolatban több probléma is megoldódott. Behatóan foglalkozott a matematikával kapcsolatos filozófiai kérdésekkel. Kezdeményezésére indultak meg az ókori matematika történetére vonatkozó hazai kutatások. A Dialógusok a matematikáról, Levelek a valószínűségről, Naplójegyzetek az információelméletről c. írásait lefordították német, francia, orosz, angol, olasz, román nyelvre. Rendszeresen publikált a sajtóban matematikát népszerűsítő cikkeket, sokat tett a matematika alkalmazásának meghonosításáért hazánkban. Rényi Alfréd | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. Egyik kezdeményezője volt az iskolai matematika-oktatás reformjának.
Érintő ( Bolyai János Matematikai Társulat), 2018. március 1. Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 144569136 LCCN: n00004372 ISNI: 0000 0001 0669 0135
); Csiszár Imre: R. információelméleti munkássága (Matem. ); Katona Gyula–Tusnádi Gábor: R. pedagógiai munkássága (Matem. ); Mészáros Vilma: Quibus vivere est cogitare (Matem. ); E. Lukács: On A. R. : Foundation of Probability (Mathematical Reviews, ); K. Jacobs: A. (Zeitschrift für Wahrscheinlichkeitstheorie und verwandte Gebiete, 1970); Gyires Béla: A. (Debrecen, 1971); Medgyessy Pál: R. – R. munkássága (Bp., 1971).