Szent Miklós ünnepe mintegy a karácsony vigíliája, bevezetése, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A középkor óta a tizennégy segítő szent közé sorolják. Magyarországon a bizánci kapcsolatok alapozták meg tiszteletét, mintegy hatvan községet neveztek el róla, többek között Kunszentmiklóst és Szigetszentmiklóst. A nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz. A Mikulás a Miklós név cseh formája. Hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagycsizmás alakjához kapcsolódik a Mikulás-napi ajándékozás szokása. Szent Miklós története - gyerekversek.hu. Szent Miklóshoz fűződő néphagyományok A 18-19. században a Dunántúlon Miklós napján házról házra jártak láncot rázva legények és férfiak bekormozott arccal, kifordított bundában, ijesztgetve a gyerekeket. Néhol harisnyát húztak a fejükre, és kenderkócot rögzítettek szakállként arcukra. Ezt a szokást alakoskodásnak hívták, a résztvevőit alakoskodónak. Hol ijesztgetés, hol a baj távol tartása volt a célja ennek a néphagyománynak.
Reggel aztán volt nagy öröm a házban! Azt sem tudták, hova legyenek a boldogságtól, és hogy kinek köszönhetik ezt a csodát. Az egyik lány végre lehetőséget kapott az új életre. És hogy a varázslat tovább fokozódjon, egy év múlva megtörtént ugyanez. Ez már igazán nem lehetett véletlen! Ám ezúttal a lányok éberebben aludtak. Mikor éjszaka meghallották a lépteket házuk felé, gyorsan kisiettek. Meglátni ugyan a jótevőt már nem tudták, csak egy piros köpönyeg libbent meg a szemük előtt. Szent miklós története gyerekeknek es. A harmadik évben aztán ugyanezen a napon olyan hideg volt, hogy az ablakokat be kellett reteszelni. Miklósnak nem volt más választása, mint felmászni a háztetőre, és a kéményen bedobni a csillogó érméket. Másnap reggel a harmadik leány levette megszáradt harisnyáját a szárítókötélről – és láss csodát! Tele volt aranypénzzel! Merthogy pont a kémény alá akasztotta fel. Így került aztán a köztudatba az, hogy van egy csodálatos, piros köntösű jótevő, aki minden évben megajándékozza a szegényeket. Az is kiderült, hogy ez a jótevő nem más, mint Miklós, szeretett püspökük, aki a kisgyermekekről sem feledkezett meg.
Forrás: ( Mimicsoda)
artPortal • 2004. 05. 26. | Olvasási idő: 5 perc Rákosi Mátyás egyetlen ismert szerelmi története 1940-ben, a börtönből és Magyarországról való szabadulása után, a gyógyüdülés idején kezdődött Moszkva közelében. A 49... Rákosi Mátyás egyetlen ismert szerelmi története 1940-ben, a börtönből és Magyarországról való szabadulása után, a gyógyüdülés idején kezdődött Moszkva közelében. A 49 éves Rákosinak megtetszett a 38 éves jakut ügyésznő. Fenya Fjodorovna Kornyilova férjnél volt, de nem ez volt az akadály. Az értelmiségi családból származó asszonyt vallásosan nevelték: huszonöt évesen, 1928-ban lépett be a pártba. Férjét, a katonatiszt Pahomovot egyetemi évei alatt ismerte meg; kamasz fiukkal hármasban éltek. Hivatalában randevúzott Rákosival. Legkésőbb 1942-ben összeházasodtak. Fotók. (Rákosi: "Moszkvában feleségül vettem a Bírák és Ügyészek Országos Szakszervezetének elnöknőjét, aki maga is ügyész. Tehát még a feleségem is azok közül került ki, akiktől életemben a legtöbbet szenvedtem. Ez azonban nem zavarja családi életünket. ")
Ritkítására a fiúkat kérte meg. Ők sarabolták becsületesen, de közben észrevették, hogy az ereszcsatornában egy fel nem robbant gránát van. Alattuk dolgoztak a többiek, köztük Rákosiné. Ha szólnak, akár összeesküvéssel is megvádolhatták volna őket, vagy azzal, hogy nem voltak éberek. Ma 50 éve halt meg Rákosi Mátyás – Pártvezetőként svábhegyi villa járt neki, végül a Volga partján hunyt el | PestBuda. Végül megsúgták Gergelynek, az ávós sofőrnek, és ő azt mondta, hallgassanak. Kollégáival éjjel kilopták a gránátot. – Az iskola elvégzése után a herendiekkel dolgozott – folytatja volt tanáruk, Patakiné -, s szerepe lehetett abban, hogy az Iparművészeti Múzeum megrendezte a Herendi Porcelángyár első nagyobb kiállítását. Ma is emlékszem az elvtársnő külön vitrinben álló feketéskészletére. A kökény- vagy szederindával díszített porcelán decens volt, finom, mintha sárguló levelek lettek volna a fekete gyümölcsök mellett. Fenya, a postás Herenden mégsem gyártották a tradíciótól elütő munkáját. Nem valószínű, hogy az ő jóvoltából úszta meg a gyár a műszaki porcelángyártást, de a Lenin-, Sztálin-, Rákosi-mellszobrokat nekik is el kellett készíteniük.
Írta: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Szépségek és szörnyetegek Mar 18, 2022 Az alul- és felüljárók aranykora Budapesten Ha a huszadik századi városok legjellegzetesebb építménytípusait kellene megnevezni, az alul- és felüljárók biztosan közöttük lennének. Előtte ugyanis alig épültek ilyenek, hiszen a forgalom nagysága egészen addig nem okozott gondot. Ugyanakkor, bármilyen is lesz a jövő közlekedése, biztosak lehetünk abban, hogy annyi új többszintes kereszteződés nem fog születni már, mint az elmúlt száz évben. Sőt, itt-ott eltűnőfélben is vannak ezek a megoldások: egyre több városi felüljáró bontását tervezik, aluljáróból pedig már többet is betömtek Budapesten. A korabeli fotók azonban nem csak azt mutatják meg, milyen volt az a kor, amelyben ezektől a megoldásoktól várták az élhetőbb városok megszületését, de azt is, milyenek voltak utcáink, tereink az alul- és felüljárók megszületése előtt.
Mi lett Rákosi Mátyás családjával? 2014. augusztus 5. 11:24 A 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb negatív alakjáról, Rákosi Mátyásról viszonylag sok információ áll a rendelkezésünkre, ám jóval kevesebbet tudunk Szabadkán maradt családtagjairól. A Szerbiához tartozó magyar város világháborús áldozatainak névjegyzékében talált információ szerint a néhai főtitkár apja, bátyja és húga egy auschwitzi gázkamrában hunyt el, tudható meg Molnár Tibornak az ArchívNet legújabb számában megjelent cikkéből. Rosenfeldből Rákosi Ismert tény, hogy a magyar történelem egyik legvitatottabb és legmegosztóbb személyisége - Rákosi Mátyás - Adán látta meg a napvilágot. A Tisza-menti településen vezetett zsidó felekezeti születési anyakönyv tanúsága szerint Rákosi Mátyás - akkor még Rosenfeld vezetéknéven - 1892. március 9-én született, apja Rosenfeld József, anyja Léderer Cecília; mindkét szülő származási helyeként Topolyát jelölték meg. A Rákosi-önéletrajz tanúsága szerint Rosenfeld József kereskedelemmel foglakozott, az anya pedig a gyermekeket nevelte: összesen 13-an voltak testvérek - a sorban Mátyás az ötödik volt - de közülük csak 11-en élték meg a felnőttkort.