Az új koronavírussal fertőzött, pozitív személy házi karanténja öt napra rövidül, függetlenül attól, hogy az illető oltott-e, vagy túlesett-e korábban a betegségen. Ez a Szlovák Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) rendeletéből következik, amely kedden (január 25. ) lép hatályba. Illusztrációs felvétel (TASR/AP) A karantén abban az esetben ér véget öt nap után, ha a COVID-pozitív személynek az utolsó 24 órában nincsenek tünetei. Ellenkező esetben az orvos dönti el, hogy meddig tart a karantén - közölte Matej Mišík, az Egészségügyi Elemzések Intézete (IZA) vezetője. A karantén után még öt napig reszpirátort kell viselni a nyilvános helyeken. Gyerekek esetében elegendő az arcmaszk. Ha valaki szoros kapcsolatba kerül egy COVID-pozitív személlyel, öt napra szintén karanténba kell vonulnia. Hogy a karantén végén kell-e PCR tesztet végezni, a kezelő orvos dönti el. Koronavírus: kéthavi csúcsra ugrott a napi új fertőzöttek száma - Portfolio.hu. A karanténkötelezettség ebben az esetben nem vonatkozik azokra, akik úgy kerültek kapcsolatba COVID-pozitív személlyel, hogy a vakcinából már felvették a megerősítő dózist, vagy akik teljesen oltottak, és a beoltásuk óta legfeljebb kilenc hónap telt el, vagy akik az elmúlt 180 napban átestek a COVID-19 betegségen.
2022. 03. 15 | Szerző: MTI Belgiumban folytatódik a koronavírus-fertőzéses esetek számának növekedése, naponta mintegy nyolcezer fertőzöttet vesznek nyilvántartásba az országban, és ismét egyre több embert szállítanak kórházba a fertőzés súlyos tüneteivel – közölte a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap kedden. Koronavírus: újra nő a fertőzöttek száma a szomszédban - Napi.hu. Fotó: Belga via AFP Az illetékes belga közegészségügyi hatóság adatai szerint az elmúlt hét napban naponta átlagosan 7936 új koronavírus-fertőzéses esetet azonosítanak Belgiumban, ami 31 százalékos növekedést jelent az előző héten feljegyzett számokhoz képest. Az új fertőzéses esetek 62, 5 százalékát az omikron BA. 2-es alváltozata, 37, 5 százalékát pedig az omikron fő verziója teszi ki. A delta variáns teljesen eltűnt az országból. A növekedés ellenére a szakértők szerint nincs ok az aggodalomra, a fertőzésszám növekedése ugyanis várható volt a járvány visszaszorítását célzó intézkedések mintegy két héttel ezelőtti feloldását követően – közölték. A beszámoló szerint növekszik a kórházba szállított fertőzöttek száma is Belgiumban.
Közben Oroszországban a fertőzöttek száma már meghaladta a 15, 81 milliót, a haláleseteké pedig a 342 ezret. Hasonlóan aggasztó a helyzet Németországban - ahol 14, 62 millió megbetegedésről és 122 600 halottról tudnak -, Törökországban - 13, 91 millió regisztrált esettel és majdnem 94 ezer áldozattal -, valamint Olaszországban is. Ez utóbbi országban már 12, 69 millió embernél mutatták ki az új típusú koronavírust, és több mint 154 ezren vesztették életüket a COVID-19 -hez köthetően. A járvány által leginkább sújtott országok között a tizedik helyen jelenleg Spanyolország áll, 10, 97 millió regisztrált esettel és 99 400 áldozattal. Mintegy két évvel a koronavírus-pandémia kirobbanása után világszerte egyre több országban lazítják vagy akár teljesen el is törlik a járványügyi korlátozásokat. Coronavirus napi fertőzöttek online. A szakértő szerint viszonylagos szabadság mellett is együtt lehet élni a vírussal, azt azonban el kell fogadnunk, hogy a világunk sosem lesz már olyan, mint 2020 előtt volt.
Ezek mellett ne feledkezzünk el a legalább 1, 5 méteres távolság betartásáról, valamint a gyakori és alapos kézmosásról sem. A legfontosabb pedig az, hogy akinek tünetei vannak, ne menjen közösségbe, hanem maradjon otthon és telefonon értesítse háziorvosát. Koronavírus: vizsgálják a Sinopharm hatékonyságát - olvassa el a részleteket!
482 A néma forradalom (Das schweigende Klassenzimmer), rendező: Lars Kraume, szereplők: Jonas Dassler, Michael del Coco, Sina Ebell, német dráma, 111 perc, 2018. (12) Fortélyos félelem igazgat Az állam Fritz Bauer ellen forgatókönyvíró-rendezőjének legújabb filmjében ismét hazája történelmét dolgozza fel, erősen érintve a miénket is. Egy jelenet erejéig Burghart Klaußnert és Ronald Zehrfeldet is újra együtt láthatjuk. 1956-ban két stalinstadti középiskolás Nyugatra utazik, ahol a hírek a magyar forradalom és szabadságharcról szólnak. Hazatérvén arra buzdítják osztálytársaikat, hogy a tanítás kezdetén két perces néma csönddel adózzanak az elhunytak emlékének. A dolgot szavazásra bocsátják, és a többség kiáll az ügy mellett. A tanár kirohanása még csak a kezdet, ő egyébként először azt sem tudja, miről van szó, de aztán ahogy összeáll a kép, úgy hatalmasodik el a botrány. A diákok azt hazudják, hogy Puskás halálhíre zaklatta fel őket, de ez nem igazán hatja meg a felnőtteket. Meg kell találni a felelős(öke)t, különben az osztályból senki sem tehet érettségit az NDK egyetlen tanintézményében sem.
20191022_01 Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére Das schweigende Klassenzimmer német dráma | 111 perc | 2018 Igaz történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett. 1956 októberében pár érettségi előtt álló tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol független tudósításokkal találkoznak a budapesti eseményekről. Rádöbbennek arra, hogy az otthon hallott propagandával szemben nem ellenforradalmi zavargások zajlanak Budapesten, és hazatérve illegális rádióadásokból igyekeznek tájékozódni a magyar eseményekről. Amikor az éterben bemondják a téves hírt, hogy Puskás áldozatul esett a szovjet intervenciónak, az egész osztály úgy dönt, hogy az egyik órán egy perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak. Az eset felháborodást kelt az iskola vezetésében, a botrány egyre magasabbra jut, hamarosan maga az oktatási miniszter utazik a helyszínre, hogy a fiatal "ellenforradalmárok" körmére nézzen. A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott A néma forradalom lebilincselő mozi, amely egészen új szemszögből mutatja be az 1956-os magyarországi forradalom hatásait – és egy kicsit mindazt, amit akkor a keleti blokk átélt.
Lars Kraume magyar vonatkozásokban bővelkedő filmjével, A néma forradalom mal indult a német nyelvű filmeket bemutató Szemrevaló fesztivál csütörtök este. Az igaz történeten alapuló filmet október 11-től moziban is láthatja a magyar közönség. Kritika a filmről. 1956-ban, alig három évvel a keleti blokk első népfelkelése, az 1953-as keletnémet felkelés után újra sürgős dolguk támadt az Európa keleti felét megszálló szovjet katonáknak, ezúttal Magyarországon. A hírek abban az időben sokkal nehezebben terjedtek az NDK-ban is, és mivel a kommunista propagandamédia vagy elhallgatta, vagy fasiszta csőcselék tombolásának hazudta az eseményeket, maradtak a szóbeszédek, vagy a csak illegálisan hallgatható amerikai rádió. Sőt, még a fal sem áll, ezért ha korlátozottan is, de Berlin nyugati fele is látogatható – a film két, érettségi előtt álló főszereplője is itt, egy moziban értesül a magyarországi forradalomról a filmhíradóból. A Dietrich Garstka azonos című regénye alapján készült A néma forradalom (Das schweigende Klassenzimmer) a rendező, Lars Kraume második olyan filmje Az állam Fritz Bauer ellen után, amely az ötvenes évek Németországában játszódik, bár ez most az NDK-ra korlátozódik.
Több hasonló eset is előfordult ebben az időben – még Magyarországon is! -, de '56-os emlékév ide, '56-os emlékév oda, nem láthattunk ilyesfajta filmet a mozikban. A néma forradalomnak vannak hibái, talán a legfontosabb, hogy melodrámába hajlik, amire egyáltalán nem lenne szüksége. Ugyanakkor mindenképpen értékelendő mind maga a tett, mind pedig annak feldolgozása. Az pedig különösen fájó dolog lenne, ha Németországban sokkal többen ülnének be rá, mint itthon. Hozzászólások hozzászólás
A helyszín ezúttal Kelet-Berlin, 1956 októberében. Két érettségi előtt álló gimnazista fiú, Theo ( Leonard Scheicher) és Kurt ( Tom Gramenz) különösebb nehézségek nélkül átmegy Nyugat-Berlinbe, hogy ha rövid időre is, de beszippantsa a szabadság friss levegőjét. Belógnak egy moziba, ahol a film előtti híradóból értesülnek a magyar forradalom kitöréséről. Noha hazaérve a helyi adók egészen mást hangoztatnak (ellenforradalom zajlik), a vásznon látottak nem hagyják nyugodni a fiúkat és idővel illegális rádióközvetítésekből, osztálytársaikkal közösen a felkelés további fejleményeiről is értesülnek, így a szovjet beavatkozásról és – tévesen – Puskás Ferenc haláláról. A meghökkent diákok Kurt ötletén felbuzdulva szavazással úgy döntenek, hogy egyik órájukon két perces néma csenddel adóznak a forradalom áldozatainak. Tettük értelemszerűen mélységesen felháborítja a komplett tanári kart, és ugyan az igazgató megpróbálja valamelyest eltussolni az ügyet, a diákok csendes lázadásának híre végül a legfelsőbb körökig is eljut.
Hazatérvén illegális rádió hallgatásba kezdenek, minek során kiderül, hogy a szovjet intervenció áldozata többek között Puskás Ferenc, a méltán híres magyar focista. Ekkor döntenek úgy, hogy a következő napon az óra megkezdése előtt 2 perc néma csenddel adóznak a magyar áldozatoknak, azonban ez a kis akció nem várt bonyodalmakhoz vezet. Az eset felháborodást kelt az iskola vezetésében, a botrány egyre magasabbra jut, és hamarosan maga az oktatási miniszter utazik a helyszínre, hogy a fiatal "ellenforradalmárok" körmére nézzen. Az NDK-ban ugyanis ilyesfajta véleménynyilvánításnak egyáltalán nem volt helye, ebből kifolyólag az osztály engedetlen magatartása miatt hamar zsákutcába kerülnek hőseink. A képlet egyszerű, vagy elmondják mi volt ez az egész, és kik az ötletgazdák, vagy az osztály kollektív büntetést kap, és nem érettségizhet. Lars Kraume rendező zseniálisan mutatja be ezt a mára már elképzelhetetlen világot, ahol a szabad vélemény és az igazság kimondása súlyos bűntettnek számít.
Vagy éppen tudatosan szembehelyezkednek a szülőkkel, mert nem tudják elfogadni a behódolást és megalkuvást. Lars Kraume filmje (mely Dietrich Garstka azonos című regényéből készült) apák és fiúk története, legalábbis az egyik olvasatban. És így nézve majdhogynem a konkrét történelmi kontextustól függetlenül, attól elemelve remek élmény. Mert nem a forradalmaknak akar szobrot állítani, hanem embereknek, akik erkölcsi döntésekre kényszerülnek, és képesek választani. Akkor is, amikor nem biztosak az igazukban. Egy gimnáziumi osztály afféle tüntető diákcsínyből két perc némasággal tiszteleg a magyar forradalom előtt. (Az eszmei gesztus egyik konkrét kiváltó oka egy álhír, ami akkoriban terjedt külföldön: hogy a harcokban elesett a világszerte imádott magyar focista, Puskás Ferenc. ) Öntudatos, szocialista elkötelezettségű hangadó éppúgy van közöttük, mint világháborús, büszke Waffen SS-felmenővel rendelkező "jó német". Egymással is küzdenek és vitatkoznak. De a döntésben egységesek. A film egyik erénye, hogy ezt a néha tétova, néha esetlen, de emberileg mindig érthető lázongást szépen, tisztán megmutatja.