Ezek a sejtek várhatóan olyan gyógyulási folyamatokat indítanak el, amelyek elősegítik a sebek, fekélyek záródását és hámosodását. Hosszútávú fejlődés A klinikai vizsgálat bevezetése hét évvel ezelőtt fogalmazódott meg, az elmúlt időszakban pedig az ehhez szükséges infrastrukturális és humán erőforrás feltételeinek megteremtése zajlott együttműködések és pályázatok segítségével. Az így létrehozott laboratóriumok és vizsgálóhelyek eredményezték azt, hogy a Szegedi Tudományegyetemen létrejött a Személyre Szabott Medicina Kutatási Infrastruktúra, amely a teljes innovációs és egészségügyi értékláncot lefedi, a betegségek diagnosztizálásától, egészen az új terápiák kidolgozásán át, a betegágy melletti alkalmazásig. Ennek a fejlesztésnek az első eredménye a jelenleg is zajló klinikai vizsgálat. A kutatás szakmai irányítója Prof. Dr. Kemény Lajos, a Transzlációs Biomedicina Kompetencia Központ vezetője, az őssejtek előállításáért Dr. Tech: Szegeden újdonságot vetnek be a nehezen gyógyuló lábszárfekély kezelésére | hvg.hu. Veréb Zoltán és a vezetése alatt álló laboratórium munkatársai felelnek.
Mars kolonizációt szimuláló kutatásban vesz részt, vadászpilótákat tesztelt, 5 nyelven beszél, az egészségtudományok mellett asztrofizikát is tanul Babócs Dóra. A Szegedi Tudományegyetem hatodéves medikusa repülő- és űrorvos szeretne lenni, a közelmúltban jelentkezett a NASA-hoz és a SpaceX-hez gyakornoknak, az elkövetkezendő egy hónapot, egy ösztöndíjnak köszönhetően, Los Angelesben tölti sebészeti gyakorlaton. Szegedi sebészeti klinika orvosai 10. Az iráni Shahid Beheshti Orvostudományi Egyetem delegációja, az Iráni Iszlám Köztársaság magyarországi nagykövete és konzulja látogatott a Szegedi Tudományegyetemre 2022. március 11-én. 2022. március 10-én elérte az építkezés legmagasabb pontját a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi Képzési Tömbje. A Szegedi Tudományegyetem hármas missziójának, a kutatásnak, a gyógyításnak és az oktatásnak is fontos helyszíne lesz az Egészségtudományi Képzési Tömb, ahol az SZTE hallgatói, orvosai és oktatói a legmodernebb környezetben ismerkedhetnek meg az egészségügyben jelenleg alkalmazott csúcstechnológiáival.
A két- illetve egyágyas exkluzív, teraszos szobákban egyéni igényekhez alakított étkezés biztosításával pedig a lábadozási időszak is jóval komfortosabbá válik. A Dr. Marron Clinics alapfilozófiája, hogy a páciensek számára komplex egészségügyi szolgáltatást nyújtson. A magánklinikán nincs órákig tartó sorban állás, nincs várólista. Szegedi Tudományegyetem | A Klinika orvosai. Az egyes szakterületeken belül minden szükséges vizsgálatot egy helyen el tudnak végezni, összehangolható több szakmacsoport is, így akár egy teljeskörű, több területet érintő vizsgálatsorozat is egy-két órán belül elvégezhető. Az újszegedi magánklinikán jelenleg andrológiai, belgyógyászati, bőrgyógyászati, érsebészeti, esztétikai bőrgyógyászati, fejfájás-ambulanciai, foglalkozás-egészségügyi, fül-orr-gégészeti, gasztroenterológiai, kardiológiai, nőgyógyászati, ortopédiai, radiológiai, sebészeti, traumatológiai és urológiai járóbeteg-rendelés működik, valamint helyben van lehetőség vérvételre és laborvizsgálatra is. A betegek gyógyulását és szépülését a legkorszerűbb eszközök segítik.
Örömmel értesítjük, hogy 2022. március 2-án a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszertára, a Centrál Patika, az Új Klinika épületében a Semmelweis utca 6. szám alatt megnyílt. A gyógyszertár nyitvatartási ideje: hétfő - péntek: 08:00-18:00 Telefonszáma: +36 62 341 950 A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Tanácsa támogatja Dr. Szegedi sebészeti klinika orvosai 6. Lázár György tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE SZAOK Sebészeti Klinika) dékáni megbízását 2022. július 1-től a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karra a következő dékáni ciklusra, egyidejűleg támogatja, mint a Kar dékánja, tisztségével együtt járó szenátusi tagságát 2022. július 1-től.
De nem ám. És most nem Árpád-házi Daka Józsefre gondolok, és nem is a sokat vitatott Crouy-Chanel származási vonalra. Leány ágon nagyon is él, sőt virágzik az Árpád-ház! Hiszitek vagy sem, a hazánkban jelenleg élő magyar személyeknek nem is olyan kis része, legalább 5%-a Árpád-házi leszármazott. De mondhatnék ennél magasabb arányt is, valószínűleg nem lenne téves. Eddigi kutatásaim alkalmával az ismeretségi körömben három olyan ismerős családfáját is sikerült felállítanom, akik Árpád-házi királyaink leszármazottjai – leány ágon -. Pedig olyan nagyon sok ismerős családfáját nem térképeztem fel, tehát az arány elképesztően magas. Természetesen ezt a családfa felállításáig ők nem tudták magukról. A képlet egyébként roppant egyszerű: Ha sikerül találni a családfában legalább egy – nem armalista - nemesi vonalat, tehát legalább birtokadománnyal rendelkező családi ágat, akkor azt feljebb kutatva - leány ágon - további nemes családok bukkannak fel, melyek közül az egyik – ha szövevényes genealógiai úton is – de nagy eséllyel elvezethet magyar uralkodóinkig.
Jól ismert történelmi tény, hogy a honfoglaló magyar törzsek a 9. század vége felé Árpád nagyfejedelem vezetésével telepedtek le a Kárpát-medence vidékén. A hagyomány szerint Árpád-házi uralkodóink mindannyian honfoglaló vezérünk leszármazottai, akik Árpád 907-ben bekövetkezett halálát követően négy évszázadon át vezették országunkat, egészen III. András 1301-es haláláig. Az Árpád-háztól származtatott fejedelmek közül a legjelentősebb Géza fejedelem volt, aki szakítva a keleti hagyományokkal, felvette a kereszténységet, és elindította Magyarországot a nyugati mintájú királysággá válás útján. Hogy miért tette mindezt? A motivációja egyszerű volt. Géza feleségéül Saroltot, az erdélyi gyula lányát választotta, akinek udvara ekkor már keresztény volt. Tudta, hogy Bizáncban már csak második számú törzsfő lehetett volna, valamint azt is, hogy a keleti egyház nagy befolyása révén könnyedén magába olvaszthatta volna a fiatal magyar fejedelemséget. Többek közt ezért is változtatott a frissen alakult Német-római Birodalommal kezdetben kialakított ellenséges kapcsolatán.
R1a-házi nagy királyaink A Mátyás-templomban lévő királyi sír azonban ettől függetlenül egyedi; ezen kívül csak a Szent Jobb, Salamon király sírköve és a feltehetően I. Andrástól származó tihanyi csontok maradtak meg fizikailag a magyar királyokból. (A cikk megjelenése után egy olvasónk jelezte, hogy elfeledkeztünk Szent László király koponyaereklyéjéről, amiből a közelmúltban genetikai mintát is vettek, igaz, az a kiértékeléshez túl töredezett volt. ) A mostani archeogenetikai vizsgálat legérdekesebb része ezért a Mátyás-templomban lévő királysír és a mellette lévő királynéi sír genetikai elemzéséről szólt, eleve azzal a céllal, hogy ebből azonosítani lehet az Árpád-ház genetikai típusát. Ehhez a kulcs az Y-kromoszóma vizsgálata, ez ugyanis csak apai ágon öröklődik, vagyis – minimális változásoktól eltekintve – elvileg azonosnak kell lennie Álmos apai ágú őseitől Istvánon át a későbbi Árpád-háziakig (ez még akkor is így lenne, ha tényleg nem III. Béla, hanem a dinasztia egy másik uralkodója lenne a sírban).
2013-ban kezdték feltárni a Mátyás-templomban lévő uralkodói sírokat, abban a reményben, hogy a maradványokból azonosíthatják az Árpád-házi dinasztia genetikai markereit is. Ez az elmúlt egy-két évtized genetikai forradalmának köszönhetően vált reális ambícióvá: ma ahhoz hasonló ütemben fejlődik a génszekvenálás technológiája, mint a számítógépek számítási kapacitása, és a kutatás is sokkal olcsóbb lett. A maiak mellett ez óriási lehetőség a régészeti minták elemzésében is. Az ezzel foglalkozó archeogenetika ma rendkívül ígéretes tudományág, eredményei sokak szerint újraírhatnak több történettudományi tézist is. Az Árpád-háziak csontmaradványainak vizsgálatára kormányzati támogatást is adtak, a tudományos cél érdekében Erdő Péter bíboros is hozzájárult a Mátyás-templomban lévő sírok megbolygatásához. Az eredeti nyugvóhely nem itt volt, hanem Székesfehérváron, ahol 15 magyar királyt, köztük Szent Istvánt, Könyves Kálmánt, Károly Róbertet, Nagy Lajost és Hunyadi Mátyást temették el. A fehérvári bazilikát azonban a török korban teljesen lerombolták, a sírokat tönkretették.