A Szent Jobbot – amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették – ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik. Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-i nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az új kenyér ünnepe A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. A szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány hatályba lépését új – szocialista – államalapításként 1949. augusztus 20-ára időzítették. Felelevenedtek a régi tradíciók A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az 1990-es első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23.
(Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa, ünnepnapja szeptember 2. lett. A katolikus egyházfő azt is elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház 1969 óta augusztus 16-án (egy nappal Nagyboldogasszony napja után) tart. XIV. Kelemen pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap megülése is kimaradt a sorból. Mária Terézia szinte ugyanekkor a pápa hozzájárulásával elrendelte, hogy a szent király ünnepe, augusztus 20. Magyarországon nemzeti ünnep legyen, és a naptárakba felvétessék. Ugyancsak 1771-ben Raguzából (Dubrovnik) Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.
A krisztusi hit elterjesztésével, a keresztény erkölcsök meghonosításával megnyitotta a keletről jött magyarság előtt a nyugati művelődés kapuit s államépítő munkájával megvetette a magyar nemzet életének és fejlődésének szilárd alapjait. …s a nemzet gondolatának kifejlesztésével a magyarság egymást követő nemzedékeinek lelkébe mélyen belevéste a magyar állam szuverénitásának, a magyar nemzet szabadságának s a magyarság magasabb európai küldetésének tudatát és akaratát. " • A törvény Szent István emlékezetére augusztus 20-át minden évben ünneppé nyilvánította • A kommunizmus évtizedeiben bár augusztus 20-a ünnep volt, nem Szent István ünnepeként tartották számon • 1950-től e napon az alkotmány, illetve a népköztársaság napját ünnepelték • A rendszerváltozást követően az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította augusztus 20-át ismét állami ünneppé • Szent István tetteiről az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása is megemlékezik Forrás:
Cikkünk frissítése óta eltelt 8 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak. Augusztus 20. államalapító Szent István királyunk ünnepe, nemzeti ünnep, egyben az új kenyér ünnepe. Az 1990-es első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. Az egyik legrégibb magyar ünnepnap Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
Közélet Zászlófelvonás és új kenyér a Széchenyi téren + FOTÓK 2014. augusztus 20. szerda 2014. szerda Fúvószenekar, táncelőadás és hagyományőrző programok kíséretében ünnepélyesen felvonták a nemzeti zászlót a Városháza előtt, Botka László polgármester mondott beszédet, Kondé Lajos püspöki helynök megáldotta az új kenyeret, majd megkoszorúzták Szent István és…
2018. augusztus 20., hétfő 10. 00 - 22. 00 Kézműves vásár Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából a Tatabánya Pont Rendezvényszervező és Turisztikai Iroda szervezésében ebben az évben is megrendezésre kerül Tatabánya egyik legnagyobb rendezvénye, a hagyományos Szent István Nap. Idén is, a már jól megszokott Csónakázó-tónál várjuk a kedves jelentkezőket. A látogatók számára ingyenes rendezvény idén is színes programokkal, ill. folyamatos színpadi produkciókkal színesített vásárral bővelkedik. Helyszín: Tatabánya, Csónakázó-tó (GPS koordináták: 47. 575266, 18. 401005) Időpont: 2018. augusztus 20., hétfő
A török időben és a felszabadító harcok során a templom elpusztul. Alapjait a Csalogány u. 7–9–11. sz. telken tárták fel. A török kiűzése után az itt élő hívek Maktúl Musztafa átalakított dzsámiját használják istentiszteleti célokra. Széchenyi György prímás az ősi plébániát 1687-ben visszaállítja és a jezsuitákra bízza, akik rövid megszakítással rendjük feloszlatásáig, 1773-ig vezetik. A budai városi tanács 1724-ben megveszi Forstmayer Mátyás "Horgony"-hoz címzett vendéglőjét kápolna céljára. A mai, jeles, barokk, műemlék templom (424 m2) 1762-re ké-szül el Hamon Kristóf budai építőmester terve szerint Szent Anna tiszteletére. Budapest Felsővízivárosi Szent Anna templom 1011 Batthyány tér 7. A Szent Anna templom zenei oldala a Facebookon is! Szent Anna Templom Rádiója Budapest Felsővízivárosi Szent Anna templom Énekkaros szentmisék Hassler: Missa Dixit Maria - Évközi 13. vasárnap (2020. június 28. 11. 00) 2020. Évközi 13. vasárnap 11. 00 Hans Leo Hassler (1564-1612): Missa Dixit Maria Kyrie, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei Hassler: Gratias agimus tibi (motetta) Zenei szolgálat: a Szent... Létrehozta: Barnabás Balasi, 2020. jún.
Szent Anna Plébánia Cím: 9330 Kapuvár Fő tér 24. e-mail cím: Telefon: (96) 242-602; (70) 315-6969 Számlaszám: OTP 11737090-20007779 Adószám: 19885843-1-08 Beteghez hívás bármikor lehetséges a következő telefonon: (96) 242-602; (70) 315-6969 Hivatali órák hétfő: 9-10. 30; 14-15 kedd, szerda: 8-10. 30; 14-15 csütörtök: 8-10. 30; 14-18 péntek: 8-10. 30
Ő építteti meg a ma is látható orgonát. Várkonyi Jenő apát plébános a lelkipásztori munka átalakításával és elmélyítésével foglalkozik: kongregációk, egyletek és hitéleti társaságok alapítása. Nagy segítséget jelentett a Szatmári Irgalmas Nővérek munkája a leányifjúság nevelésében. Az új évszázadban két káplánja van Kapuvárnak. Ők nagy buzgalommal és fiatal emberek energiájával nagy segítséget jelentenek. Ezért is tisztelik és szeretik őket! Ekkor válik a közösség a Rábaköz mélyen vallásos központjává. Ő szervezi meg az 1945-ös változások után a majori iskolákat és miséző helyeket (Öntés, Kistölgyfa, Földvár). Az ötvenes évek nagy politikai és társadalmi változásai (kommunizmus) sok kihívást jelentenek az Egyház és a papság számára. 1951-ben új plébánosa lesz Kapuvárnak Rákosi Elek, a későbbi kerületi esperes, püspöki irodaigazgató, majd helynök személyében. Ő alakítja át a lelkipásztori munkát, megszervezi a plébánia és lakóinak ellátását hiszen a földeket és a vagyont kihúzták az egyház lába alól.