Nyitott és befogadó az oktatás és képzés új eredményei iránt. Önállóan végzi a feladatok és problémák végiggondolását és adott források alapján történő megoldását, Nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket. Csoportmunkában a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve (illetve esetenként azokat irányítva) mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit. Materials supporting learning dr. Kalicz Éva – dr. Mezei Gyula – Pósfayné dr. Bakota Éva: Alkalmazott vezetéselmélet, BME Műszaki Pedagógia Tanszék, Budapest 2019 (jegyzet) Dr. Benedek István: A közoktatási intézmény hatékonysága, BME Műszaki Pedagógia Tanszék, Budapest 2019 (jegyzet) A 3. 2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése év során megírt házi dolgozat alapján. Teljesítményértékelési módszerek A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. Részteljesítmény-értékelés (házi dolgozat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek értékelése.
m[kukac] e-mail címen kell kezdeményezni! A képzési költsége félévente 140. 000 Ft. A költségtérítést a NEPTUN rendszeren keresztül, az ott meghatározott határidőre kell megfizetni! A képzési díj fedezi az oktatás költségeit, a vizsgák és a záróvizsgák költségeit, és egyéb adminisztrációs költségeket (index, oklevél, nyilvántartás vezetése stb. ). A kötelező tréning utazási költségét viszont nem tartalmazza! Központunk elérhetősége: BME Konzultációs Központ 4400 Nyíregyháza, Nyírfa u. 17. Telefonszám: 42/406-968 E-mail: info[kukac] Vezető: Kuknyó Zoltán (20/337-1927) Konzulenseink: Baloghné Németh Szilvia: (30/4938-985) Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Schmercz István:(70/315-6692) Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. *(A képzés a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, a 10/2006. (IX. 25) OKM rendeletben foglalt követelmények a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa X/19/ határozata (2007. június 25.
Milyen sportágak szerepeltek az első újkori olimpián sorold fel mind a 9 et Az 1896. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén az I. nyári olimpiai játékok több sportot magában foglaló nemzetközi sportesemény, melyet 1896. április 6. és 15. között rendeztek meg a görögországi Athé volt az első a modern nyári olimpiák sorában, az első amióta I. Theodosius római császár 393-ban betiltotta az ókori olimpiai játékokat a. Az első olimpián még ezüstéremmel jutalmazták az első helyezettet. Milyen sportágak szerepeltek az első újkori olimpián sorold fel mind a 9 et. Az első versenyen 14 nemzet vett részt. A 241 sportoló összesen 9 sportágban, 43 versenyhelyszínen mérette meg magát. Az olimpián részt vett I. György görög király is, aki közel hatvanezer néző előtt megnyitotta a tornát Az első újkori olimpián 14 nemzet vett részt, 241 férfi indult 9 sportág 43 versenyszámában. Az első olimpiai bajnoki címet az amerikai James B. Connolly - aki később Pulitzer-díjas íróként lett ismert - szerezte meg, a nyitó napon megnyerte a hármasugrást Százhúsz éve, 1896. április 6-án kezdődtek meg Athénban az első újkori olimpiai játékok.
A tornamozgalom elterjedésére Magyarországon nagy hatással voltak az Európában megjelenő tornairányzatok, legfőképpen a német és a svéd modell, amely – az angliai, szabadtéri mozgásformáktól eltérően – a fedett térben (teremben, csarnokban) űzött testgyakorlatokat részesítette előnyben. 1812-ben érkezett Magyarországra a svájci Wilhelm Eggert, aki kezdetben házitanítóként adta tovább ismereteit, majd 1817-ben "nyilvános testgyakoroldát" hozott létre. Kezdeményezése azonban nem lehetett hosszú életű, mert Metternich nem nézte jó szemmel működését. A kancellár attól tartott, hogy az intézmény kiindulópontja lehet egy függetlenségi mozgalomnak. Az 1826-tól Pesten élő Clair Ignác kezdeményezése azonban rendkívül sikeresnek bizonyult. Ókori olimpiadi sportágak. A francia születésű vívómester 1833-ban nyitotta meg gimnasztikai iskoláját, amelynek célközönsége a vagyonosabb pesti polgárság volt. 1851-ben, amikor a legidősebb fiú, Clair Alajos saját testgyakorló intézetet nyitott Budán. Ismereteit azonban nem gyarapította, ezért intézete nem tudott megfelelni az újabb idők követelményeinek.
Friedrich Ludwig Jahn 1811-ben megalapította a berlini Turnverein t, a voltaképpeni első tornaegyesületet, és kialakította az ún. német tornarendszer t. Ezt fejlesztette tovább a svájci Adolf Spiess, aki bevezette a kéziszerek használatát. Sajátossága a német rendszerű sportnak, hogy a versenyeket nem támogatták, ellentétben az Angliában kialakult, elsősorban az atlétikán alapuló iskolával (az ellentéteket akkoriban atlétika-torna háborúnak nevezték). Ennek megfelelően a nemzetközi tornaszövetség (FIG) is csak tornabemutatókat szervezett, az első, Athénban megrendezett újkori olimpiától pedig kifejezetten eltiltotta a tornászokat (néhány ország, köztük Magyarország sportolói is, azért részt vettek a játékokon). A FIG csak lassan adta be a derekát: az első torna-világbajnokságot 1903-ban rendezte meg Antwerpenben egyéni összetett és csapatverseny formájában, de szerenkénti világbajnokságokat csak 1930 -tól (nőknél 1950-től) tartottak. A sportág nemzetközi nagyságai közül – önkényesen kiemelve – megemlíthető Nyikolaj Andrianov, Věra Čáslavská, Miroslav Cerar, Nadia Comăneci, Kató Szavao, Larisza Latinyina és Ljudmila Turiscseva, akik sportszerűségükkel, látványos gyakorlataikkal sokat tettek a tornasport népszerűsítéséért.