Szent Gellért életének eseményeit két legenda őrizte meg, melyek jóval halála után íródtak, így a forráskritika által felvetett felvetett kérdések végérvényes megválaszolása még hátravan. Azonban ettől függetlenül Gellért életét és személyiségét a már rendelkezésre álló biztos adatok segítségével is hitelesen meg lehet ismerni. Itália egyik legjelentősebb városában, Velencében született, köztiszteletnek örvendő patríciuscsalád gyermekeként. Szülei a György nevet adták neki. Édesapja, Sagredo Gellért kalmár volt. Szent Gellért legendája · Film · Snitt. 5 éves korában súlyosan megbetegedett, ezért szülei a bencések Szent György tiszteletére alapított monostorába vitték, és felajánlották a lovagszentnek. Megígérték, ha a kis György felépül, ő is felölti a szerzetesi csuhát. A kisfiú egészsége helyreállt, és a szerzetesek iskolájában tehetségével hamar kivívta tanárai megbecsülését. 15 éves volt, mikor édesapja a Szentföldre zarándokolt és ott meghalt. György ekkor édesapja emlékére a Gellért nevet vette fel. Hamarosan édesanyját is elvesztette.
A legnehezebb munkákat is elvégezte, segítőkész, bátor és jólelkű volt, beteg társait ápolta. A többi apáca mégsem kedvelte, nem értette meg, mert más volt, különc volt. Irritálta őket, hogy Margit királylány létére aljamunkát végez, s önmegtagadó életet él. Életvitelét túlzásnak tartották, még kolostori elöljárói is korholták buzgalmáért, de Margit nem változtatott az életmódján (a túlvilági boldogságát tartotta szem előtt). A 2. rész Margit csodatételeiről szól. Példák csodatételeire: a férgek a ruháján gyönggyé változtak egy sötét szobában világos lett, amikor levette a ruháit, majd újra sötét, amikor visszavette azokat. halála után a sírjához zarándokló betegek, vakok, nyomorékok meggyógyultak A 3. rész a szentté avatási eljárás során kihallgatott apácák (sororok) vallomásait tartalmazza. A 4. Szent gellért püspök legendája. rész befejezetlen, a papok és világi személyek tanúságtételét tartalmazza. A csodák kapcsán megindult a szentté avatási eljárás. V. István X. Gergely pápához követeket küldött, kérve, hogy Margitot avassák szentté.
Ezután következtek a bakonybéli remeteség évei. Gellért a monostor melletti erdei kunyhóban tudott leginkább elmélkedni és dolgozni. Ekkor írta szentírásmagyarázó munkáit, többek között a Zsidókhoz írt levélhez és Szent János apostol első leveléhez. Kár, hogy e munkái mind elvesztek. Kb. 1028-ig örülhetett a monostor csendjének és erdei magányának. Ajtony vezér legyőzése után Szent István hívatta, hogy rábízza a Maros menti egyházmegye megszervezését. Ajtony annak idején a bizánci császárság szomszédjaként görög szertartás szerint vette föl a keresztséget, s telepített Marosvárra néhány görög szerzetest. Csanád vezér ostroma után ugyan elmenekültek, de pl. Oroszlámoson még a 13. sz. elején is voltak. Gellért az egyházszervezést azzal kezdte, hogy fölosztotta az egyházmegye területét hét főesperességre, s ezek élére a magával hozott papok közül azokat állította, akik tudtak magyarul. Majd a papi utánpótlás biztosítására káptalani iskolát szervezett, végül templomokat építtetett, köztük a székesegyházat és a bencés monostor Boldogságos Szűz oltalmába ajánlott templomát.
Összefoglalva, Budapest közlekedés szempontból elsőrangú, csak keressük meg bátran a számunkra legmegfelelőbb formát, hogy eljussunk célunkhoz.
Új!! : 136E busz (Budapest) és Ikarus 260 · Többet látni » Ikarus 412 Ikarus 412. 10C a BKV járműveként Az Ikarus 412 az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár elővárosi-városi alacsony padlós szóló autóbusza. Új!! : 136E busz (Budapest) és Ikarus 412 · Többet látni » Káposztásmegyer Káposztásmegyer Budapest egyik városrésze, mely a IV. kerület északi részén található. Új!! : 136E busz (Budapest) és Káposztásmegyer · Többet látni » KöKi Terminál A KöKi Terminál bevásárló- és irodaközpont Budapesten, az M3-as metró kőbánya-kispesti végállomásánál. Új!! : 136E busz (Budapest) és KöKi Terminál · Többet látni » Kőbánya-Kispest Kőbánya-Kispest (köznyelvi rövidítése: Köki) egy forgalmas budapesti közlekedési csomópont Délkelet-Pesten. Új!! : 136E busz (Budapest) és Kőbánya-Kispest · Többet látni » Kőbánya-Kispest (metróállomás) A Kőbánya-Kispest (2020-tól Kőbánya-Kispest vasútállomás) metróállomáson van a budapesti M3-as metró déli végállomása, a vonatok ide a Határ út felől érkeznek. Budapest leghosszabb busz vonala 1. Új!! : 136E busz (Budapest) és Kőbánya-Kispest (metróállomás) · Többet látni » M3-as metróvonal Az M3-as metróvonal a budapesti metróhálózat leghosszabb vonala, mely Kőbánya-Kispest és Újpest-Központ között üzemel – a 2017-ben kezdődött felújítás ideje alatt korlátozottan.
Olvasónk, Ádám arra volt kíváncsi, melyek a leghosszabb budapesti járatok, meg is kérdezte a BKK-tól, kitette a blogjára, majd elküldte a BKV-Figyelőnek. Ádám nem az egyes vonalak hosszát hasonlította össze, hanem a menetidőket. A BKK válaszából kiderül, hogy a leghosszabb menetidejű buszjárat a 133E, amely Nagytétény és Újpalota között közlekedik a belváros érintésével, és ha nem késik, illetve nem is siet túlságosan, akkor kereken másfél óra alatt teszi meg a távolságot a két végállomás között. Budapest leghosszabb busz vonala 2020. Ennél is többet kell utaznia annak, aki a legidőigényesebb éjszakai buszjáraton akar zötykölődni: a 990-es busz épphogy Tolnát és Baranyát nem járja meg, Budapestnek azonban nagyon nagy részét érinti; a Normafától Rákoskeresztúrig tartó utat 117 perc, azaz csaknem két óra alatt teszi meg. A trolik versenyében a 74-es és a 75-ös járat holtversenyben végzett az élen: a Csáktornya park és az Astoria között közlekedő 74-es, valamint a Jászai Mari teret a Puskás Ferenc Stadionnal összekötő 75-ös troli egyaránt 30 perc alatt teszi meg a két végállomás közötti távolságot.