II. A hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére is, továbbá ha más kötelező leltározás alá eső vagyontárgy nincs III. A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt öröklési érdeke veszélyeztetve van, az örökös méhmagzat vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú, ismeretlen helyen lévő személ IV. (4) A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létesítését rendelte. Hol és miként zajlik a hagyatéki eljárás Maga a hagyatéki eljárás az illetékes közjegyző előtt zajlik. Illetékes az a közjegyző akinek működési területén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt; ha az örökhagyónak belföldön lakóhelye nem volt, akinek működési területén az örökhagyó meghalt; ha pedig külföldön halt meg, akinek működési területén hagyatéki vagyon van. Több illetékes közjegyző közül a megelőzés dönt: a hagyatéki eljárást az a közjegyző folytathatja le, akinél az eljárás korábban indult meg.
Mi a hagyatéki per? Az érdekelt az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel figyelembe nem vett igényeit – a végzés kézbesítésétől számított 30 nap alatt – perrel érvényesítheti. Ez a per perjogilag nem a hagyatékátadó végzés megtámadása (erre a célra a fellebbezési jog áll az érdekeltek rendelkezésére), hanem a hagyatéki eljárásban figyelembe nem vett öröklési igény peres úton történő érvényesítése. A per határidőben történő megindítását az eljáró közjegyző előtt hitelesen igazolni kell. Az ilyen hagyatéki pernek ez a perjogi sajátossága abban jut kifejeződésre, hogy a hagyatéki eljárást ilyenkor is a közjegyző végzése zárja le. Milyen végzést hoz a közjegyző a hagyatéki pert követően? A közjegyző végzése a hagyatéki per kimenetelétől függően különböző lehet: Hivatalból megállapítja, hogy a hagyaték ideiglenes átadása teljes hatályúvá vált ha az érdekelt fél a keresetet a megszabott határidő alatt nem indítja meg, vagy annak megindítását a közjegyzőnél nem igazolja, vagy az érdekelt fél a perben a keresettől elállt, illetőleg a bíróság a keresetet jogerősen elutasította.
Milyen jogorvoslat van a hagyatéki eljárásban? A hagyatéki eljárás során a közjegyző által hozott, érdemi rendelkezést tartalmazó végzést – 15 napon belül – fellebbezéssel támadhatja meg az, aki a végzés valamely rendelkezését magára nézve eljárásjogilag sérelmesnek tartja. A fellebbezési jogosultságot nem a hagyatékban való érdekeltség alapozza meg, hanem a végzés – esetleg egyéb módon – sérelmes volta. A közjegyzőnél előterjesztett fellebbezés elintézése a törvényszék hatáskörébe tartozik. A törvényszék végzése ellen további fellebbezésnek nincs helye. A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős határozat ellen (annak jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül) az eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, ha az örökös olyan tényre hivatkozik, amelyet az eljárásban nem bíráltak fel, feltéve, hogy az új tény – elbírálása esetén – az öröklés rendjének vagy jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.
24 százalék helyesen tudta, hogy az özvegy nem tehető ki az ingatlanból, a válaszuk mégis rossz volt, ugyanis arra hivatkoztak, hogy a túlélő házastárs is örököse lesz a lakásnak. Ez azonban nem igaz, a közösen lakott ingatlannak az elhunyt leszármazói a törvényes örökösei a házastárs haszonélvezeti joga mellett. 13 százalék rosszul tudta, hogy a hagyatéki eljárás befejezése után az örökösök kiköltöztethetik a házastársat, 5 százalék szerint pedig ezt bármikor megtehetik. 2. Csecsemőként fogadtak örökbe a szüleim, és saját gyermekükként neveltek fel. A testvérem szerint viszont így nem örökölhetek utánuk, mert nem vagyok a vér szerinti gyerekük. Igaz ez? Helyes válasz: Nem, az örökbefogadott gyermek is ugyanolyan arányban örököl, mint a vér szerinti gyerek. A kvíz kérdései közül erre érkezett a legtöbb helyes válasz. 84 százalék tudta helyesen, hogy a jog nem tesz különbséget örökbefogadott és vér szerinte gyermek között, ezért ugyanolyan arányban örököl az is, akit örökbefogadtak. 6 százalék tévesen azt gondolta, hogy az örökbefogadott gyermek nem számít leszármazónak, és csak végrendelet alapján örökölhet az örökbefogadói után.
Lehetőség van azonban arra is, hogy az örökhagyó a törvényes örökösét a kötelesrészből a végintézkedésbe foglalt kitagadás útján kizárja. A jogszabály taxatív módon felsorolja azokat az okokat, amelyek alapján az örökös hagyatékból való kitagadásnak helye van, ilyen például az örökös érdemtelensége, az örökhagyó sérelmére elkövetett bűncselekmény vagy akár erkölcstelen életmód folytatása. Amennyiben az örökhagyó végintézkedése a kötelesrészre jogosulttal szemben kitagadást tartalmaz, úgy a törvényes örökös sem hagyatéki, sem peres eljárás útján kötelesrésszel kapcsolatban igényt nem érvényesíthet. Öröklésjogi kérdésekkel kapcsolatban forduljon bizalommal az Ecovis Legal Hungary szakértőihez! A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
Érvényes kitagadás esetén semmi, még a kötelesrész sem jár a kitagadott örökösnek. A kitagadásnak azonban pontosan meghatározott törvényi feltételei vannak, egy egyszerű családi vita nem elegendő ok arra, hogy a törvényes örököst az örökhagyó még a kötelesrésztől is megfossza. – Mi a kitagadás? – Ha a végintézkedés tényszerűen tartalmazza, hogy az érintett örököst az örökhagyó a polgári pörvénykönyv melyik oka alapján tagadja ki. Például: ha az örökös a törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette, erkölcstelen életmódot folytatott, vagy letöltendő börtönbüntetését még nem teljesítette. – Mi számít hagyatéknak? – Vagyontalan ember esetén nincs hagyatéki tárgyalás. Ha az elhunyt halála előtt írattatta át ingatlanát más személyre, akkor fő szabály szerint nincs hagyaték, öröklés – az ingatlan vonatkozásában. Az örökösök szempontjából a legnagyobb jelentőséggel az elhunyt tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak, illetve az egyéb vagyoni jellegű jogok és a másik oldalon az elhunyt adósságai bírnak.
Ha kibírjuk másnapig, akkor még finomabb lesz ez a kekszes krémes süti, mert remekül összeérnek az ízek. Jó étvágyat!
Béleljünk ki egy tepsit sütőpapírral és tegyük félre. Egy tálban keverjük össze a lisztet, a sót, a sütőport és a szódabikarbónát. Egy másik tálban dolgozzuk össze a vajat a cukrokkal, amíg krémes állagú lesz. Ehhez keverjük hozzá a tojást és a vaníliát. Dolgozzuk össze a keveréket a száraz hozzávalókkal. Öntsük hozzá a csokoládét és alaposan keverjük el. Készítsünk két evőkanálnyi vagy egy fagyiskanálnyi tésztából gömböket, majd tegyük a tepsire. Sütés nélküli tejszínes vaníliáspudingos-túrós kekszes krémes – Közösségi Receptek. Süssük körülbelül 8-10 percig. Amikor elkezdenek barnulni, vegyük ki.
Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. Isteni kekszes krémes recept. És csak egy edény kell hozzá! Hering András