Ugyanakkor a XXI. század elején talán érdemesebb lett volna nem a mesterséges intelligenciával szembeni bizonytalanság és tanácstalanság szellemében befejezni egy filmet. Annál is inkább, mivel az Én vagyok a te embered sokkal inkább szól Alma belső fejlődéstörténetéről, mintsem lecsúszásáról vagy egy általános társadalmi-tudományos kérdésről. A filmből világosan kiderül, hogy a hősnő elég érett és erős ahhoz, hogy ki tudjon lépni abból a gödörből, amibe került. Talán a cselekmény végéig nem találta meg a kivezető utat, mégis egyértelműen következik a látottakból, hogy valamikor rálel majd a megoldásra. Erre az új egyensúlyi állapotra kellett volna kifuttatni a forgatókönyvet. Elvégre az elmagányosodás kapcsán nem az a fő kérdés, hogy bánatunkat mennyire egészséges mesterséges beavatkozással orvosolni, hanem hogy miként tud egy megcsömörlött lélek visszatérni az élet körforgásába. Maria Schrader új nézőpontot talált az MI-ember viszony tekintetében, csodálatos és gondolatébresztő pillanatokat vitt vsóászonra, de mintha a film végére elfeledte volna, hogy ebben a történetben a konfliktus nem a gép és az ember között, hanem a hősnő útkeresésében rejlik.
Ich bin dein Mensch / I'm Your Man | német film, eredeti nyelven, magyar felirattal | 2021 | 105 perc Alma a berlini Pergamon Múzeumban dolgozik ókorkutatóként. A főnöke egy nap behívja magához, és alkut ajánl: arra kéri a nőt, hogy vegyen részt egy rendkívüli kísérletben. Ha hajlandó három hétig együtt élni egy humanoid robottal, megkaphatja a kutatási összeget egy régóta tervezett projektjéhez. Alma vonakodva fogadja el a megállapodást, és végül hazaviszi a sármos, brit akcentussal beszélő robotot, Tomot, akinek egyetlen célja van: Alma boldoggá tétele. Minden vélt kívánságát lesi: rózsaszirmos, illatgyertyás fürdőt készít neki, szín szerint rendezi a könyvtárát, és pezsgős reggelivel várja. Alma azonban nem olyan férfira vágyik, aki mindenben kiszolgálja, ezért szeretne minél előbb megszabadulni az idegesítő Tomtól. A robot azonban gyorsan tanul, hamar képes lesz nemet mondani, és a készséges szolgából autonóm személyiséggé kezd válni. A közeli jövőben játszódó film hol kacagtató, hol megrendítő módon feszegeti az örök kérdést: mi az, ami emberré tesz bennünket?
Előzetes Vissza a többi filmhez
Szereplők: Maren Eggert, Dan Stevens, Sandra Hüller, Hans Löw, Wolfgang Hübsch, Annika Meier Rendező: Maria Schrader
Szinte rögtön változtat is egyébként – direkt nem a megfelelő irányba –, cselekedete pedig szépen előrevetíti, milyen remek lesz az elkövetkező három hét… Tom nagyon igyekszik – lévén, erre programozták –, Alma viszont határozottan nem vevő sem a rózsaszirmos-pezsgős fürdőre, sem az átlátható káoszba szétpakolt könyvei szín szerinti rendszerezésére. A kamrában ágyaz meg a robotnak, és félreérthetetlenül egyértelműen arra kéri, hogy a vágyai kifürkészése helyett inkább hagyja őt békén. Idővel azonban elkezdenek megváltozni a dolgok… Tom ugyanis folyamatosan tanul, s fejlődik, amelynek köszönhetően egy készséges, ám idegesítő eszközből egyhamar valódi, autonóm személyiséggé válik – olyanná, akit már Almának sem olyan könnyű egyszerűen csak kidobni a lakásából. Mi kell ahhoz, hogy boldogok legyünk? És ahhoz, hogy szerelmesek? Mitől működik egy párkapcsolat? Egészen biztos, hogy két ember szükségeltetik hozzá? Mitől lesz a robot pusztán csak egy robot? És mitől lesz különb, több az ember? Egyáltalán: mi teszi az embert emberré?
Programszervezés, információ E-mail: info [kukac] simenfalvyagota [pont] hu Mobil: +36-70-249-4924, Vida Zoltán programszervező
(Hozzáférés: 2009. november 19. ) ↑ A KGB-vezető Ivan Szerov naplója szerint "Nagy Imre további sorsáról az új magyar vezetés döntött. Jóllehet eközben ők tanácskoztak Moszkvával. Nagy Imre kivégzése teljes mértékben terheli az új magyar vezetés lelkiismeretét. Én úgy hiszem Kádár ezáltal igyekezett eltüntetni annak nyomait, hogy együttműködött Nagy Imrével. Ők ugyanis együtt meg akarták dönteni Gerő hatalmát, aki Rákosi embere volt. " - Kun Miklós: Rejtélyes XX. század, Megindulnak a második szovjet intervenció előkészületei; dokumentumfilm sorozat, MTV, 2016. december 17. [1] ↑ Az 1956-os vérbíró elfeledett interjúja. Múlt-kor történelmi magazin, 2013. október 23. (Hozzáférés: 2017. január 3. ) ↑ a b c Nem bánta meg tettét az 1956-os vérbíró;, 2008. Aranyosi Péter és Vida Péter közös műsora - Blog. 13:30 ↑ a b Múlt-Kor - A vérbíró, Vida Ferenc utolsó vallomása Archiválva 2017. január 4-i dátummal a Wayback Machine -ben; MTV, 2008. október 24. Források [ szerkesztés] Nem bánta meg tettét az 1956-os vérbíró; mú, 2008. október 23. "Itt ön a vádlott, ezt értse meg végre! "
Minden bajnokin (akárcsak Páncsics) pályára lép és tizenötször a gólvonal mögé juttatja a bőrgolyót. Az év csapata így fest: Tamás – Káposzta, Mészöly, Szűcs, Páncsics – Göröcs, Rákosi – Bene, Varga, Albert, Farkas. Mesternégyes a Tatabánya ellen (is)! (fotó: Labdarúgás) 1968-ban a VVK sorozatban négyszer eredményes (a Bologna ellen győztes gólt lő), tizenegy találkozón, majd a döntőben egy góllal alulmaradnak a Leeds Uniteddel szemben. Igaz addig Varga szépen termeli a gólokat, tizenkettőt lő húsz meccsen az idényben. Kétszer is négy találatig jut: először a Szeged, majd a Tatabánya sínyli meg a "Varga Zoli Focisulit". Félidőben ismét helyet kap az év csapatában, egyedüli ferencvárosi támadóként. Magyary Zoltánra emlékeztek Tatán | Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület. Szeptember 7-én még eldönti a leendő hazai csapata elleni (Ferencváros – Bp. Honvéd 1:0) rangadót, majd nyolc nap múlva utoljára húz ferencvárosi szerelést Székesfehérváron. Elment, mert úgy érezte, hogy mennie kell… Aztán az olimpiai csapattal Mexikó felé veszi az irányt … Varga 24 éves korára majd mindent elér, ami célja lehetett gyerekkorában: nyolc ferencvárosi idénye alatt ugyanennyi bajnoki érmet nyer, közte négy bajnokcsapat tagja, a VVK-ban háromszor jutnak el a legjobb négyig, közte kétszer a döntőig, amit 1965-ben meg is nyernek Torinóban.
Rendszeresen konferálja a Rádiókabaré és a Kabaréklub műsorait, állandó szereplője a Showder Klubnak, 2008 óta ő vezeti a HVG címlaptervező csapatát. Rövid kitérőt tett a film világába, a Bossa Astoria című animációs kisfilmet forgatókönyv íróként jegyzi, a Buhera Mátrixban pedig szereplőként tűnt fel. A Magyar Rádió – a szatirikus és humoros műfaj kimagasló képviselőinek alapított – díját, a Karinthy-gyűrűt 2009-ben kapta meg. Ádok Zoltán - Sztárlexikon - Starity.hu. Nős, három gyermek édesapja. Kőhalmi Zoltán megrendelése Kőhalmi Zoltán céges rendezvényre, privát rendezvényre (születésnap, esküvő stb. ), falunapra nem rendelhető! Kőhalmi Zoltán csak jegybevételes esten lép fel a Dumaszínházban! Telefonszáma nem kiadható, még újságíróknak, szponzoroknak, reklámügynökségeknek sem! Díjmentes árajánlat kérhető más humoristák műsorára itt: Bődi Ari fellépő-koordinátor: +36 70 258 02 54 vagy Szép Bence: +36 20 20 99 7 99 Fellépő rendelés és kötelezettségmentes ajánlat kérése: [email protected] de a legprofibb, ha kitöltöd a lenti ajánlatkérő formulát!
Mert zseni volt, nem vitás, a magyar labdarúgás egyik utolsó zsenije. Mindent elmond az Antal-Hoffer szakírói szerzőpáros 1969-ben vele kapcsolatban papírra vetett gondolata: "A legtöbbet ígérő ifjú tehetségek egyike volt. " Labdarúgó pályafutása lezárása után edződiplomát szerzett a Kölni Labdarúgó Főiskolán, kisebb német csapatoknál tevékenykedett. Civilben biztosítási ügynökként dolgozott. 1991 szeptemberében még a Császár 50. születésnapjára látogatott ismét Budapestre. Öt év múlva végleg hazatért a legendás nyolcas és a Ferencváros szakvezető je lett. Huszonkilenc bajnokin ülhetett a Fradi kispadján, majd mennie kellett. Hogy miért számított sikertelennek egy olyan edző munkája aki a pontok közel 74%-át begyűjtötte (ennél jobbat utoljára dr. Lakat Károly produkált még 1968-ban) azt senki sem firtatta. Dolgozott a Honvédnál, Diósgyőrben, Győrben és Dunaújvárosban. A Fradinál elért bronzérme mellett a Dunaújvárosnál ért el sikereket, miután feljuttatta a csapatot az élvonalba az 1998/99-es idényben.
A Nagy Imre-per vezetőbírájaként [ szerkesztés] 1958. június 15-én a Legfelsőbb Bíróság általa vezetett Népbírósági Tanácsa Nagy Imrét halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Donáth Ferencet, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának volt tagját 12 évi börtönre, Gimes Miklós újságírót halálra, Tildy Zoltán volt köztársasági elnököt, a Nagy Imre-kormány államminiszterét 6 évi börtönre, Maléter Pál honvédelmi minisztert halálra, Kopácsi Sándort, a Nemzetőrség helyettes parancsnokát életfogytiglani börtönre, Jánosi Ferencet 8 évi, Vásárhelyi Miklóst, a kormány sajtófőnökét 5 évi börtönre ítélte. Vida Ferenc haláláig tagadta, hogy az MSZMP vezetői, illetve maga Kádár János utasította volna a halálos ítéletek meghozatalára. [1] Mindenesetre az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében nyújtott tevékenységének elismeréseként a kádári vezetés kitüntette a Magyar Szabadság Érdeméremmel. [2] Vida az elvakultságig hithű kommunista volt. Meg volt győződve Nagy Imréék "ellenforradalmi" bűnösségéről, és a legsúlyosabb ítélet szükségességéről.
Az ötvenes évek elején gyerekzsivajtól hangos a belvárosi Károlyi-kert. Tízen-húszan játszanak naphosszat egymás ellen, két csapatban, és a gyerkőcök között feltűnik egy nyolc-kilenc éves forma vékonyka kisfiú. Ördöngösen bánik a labdával, a rendszerint ott bámészkodó úr meg is szólal egy nap: "Nini, ott a kis Puskás! " A kis Puskás hamarosan már nem a Károlyi-kertben, hanem a Ferencvárosi TC edzésein bukkan fel Hajabács Géza csapatában. Az FTC ifjúsági együttesében Németh Miklós és Rátkai László között középcsatárt játszik. A zöld-fehérek leglelkesebb hívei már ekkor gyakran hasonlítják a kis Varga mozgását, cseleit a klub hajdani sokszoros válogatott játékosához, Kocsis Sándoréhoz. 1957 szeptemberében az alábbi sorok jelentek meg Lakatos György tollából a Képes Sportban: Hajabács Géza bácsi csapatában (fotó:) 1961 nyarán Tátrai Sándort Mészáros József váltja a kispadon. A zöld-fehérek elindulnak bolgár túrájukra Albert nélkül. A középcsatár posztján bemutatkozik az ekkor még csak mindössze 16 és fél éves Varga.