Lőrincz Viktor döntős 87 kilogrammos kötöttfogású birkózásban! Női vízipólósaink Hollandia ellen jutottak az elődöntőbe! LŐRINCZ TAMÁS OLIMPIAI BAJNOK 77 KILOGRAMMOS BIRKÓZÁSBAN! 16 44 13 éves, túl van egy életveszélyes bukáson, most az olimpián gördeszkázhat Sky Brown az olimpia egyik legizgalmasabb arca, és nemcsak azért, mert mindössze 13 évesen indul el az idén Tokióban debütáló gördeszkázásban. Az interneten már széles rajongótáborral rendelkező fiatal sportoló már túl van néhány komoly sérülésen, egy nagy visszatérésen, és a háta mögött olyan tapasztalattal, ami 2020-ban egészen a világranglista harmadik helyére repítette. 14 18 Ökölvívásban a férfi 69 kilogrammban a kubai Roniel Iglesias, míg a nőknél 57 kilogrammban a japán Irie Szena nyerte meg a tokiói olimpiát kedden. © AFP / Vladimir Astapkovich A döntőben mindketten egyhangú, 5-0-s pontozással győztek, Iglesias a brit Pat McCormack, Irie a Fülöp-szigeteki Nesthy Petecio fölé kerekedett. Lőrincz v. olimpia sp. 13 20 Szőke Alex kikapott a lengyel Tadeusz Michalik ellen a férfi kötöttfogás 97 kg-os bronzmérkőzésen, így az ötödik helyen végzett.
Magyarország 21 évvel ezelőtt rendezett legutóbb birkózó Európa-bajnokságot. Akkor Bánkuti Zsoltot ünnepelhette a hazai közönség. Bacsa Péter, a Magyar Birkózószövetség ügyvezető alelnöke bízik benne, hogy a fiatalokból álló, igencsak motivált válogatottból most is felállhat valaki a dobogó tetejére. A 2018-as hazai vb-n aranyérmes Bácsi Péter szerint mind a három szakágban várhatunk érmeket. "Annál nagyobb motiváció nem kell a fiataloknak, hogy a hazai közönség, a szeretteik, a klubtársaik előtt bizonyíthatnak a budapesti Eb-n. A régi nagy bajnokaink folyamatosan járták a válogatottat, edzettek velük, motiválták őket. Elmondták, hogy mi vár rájuk, nagyon bízunk benne, hogy ez nem teherként lesz rajtuk, hanem plusz erőként hat rájuk, hogy az ő nevüket is megismerjék. Így néz ki az olimpiai arany: a Lőrincz-testvérek is velünk ébredtek - YouTube. A párizsi olimpia előtt vagyunk két évvel, itt az ideje, hogy bizonyítsák a nemzetközi mezőnyben, hogy ott is számolni kell velük " – mondta Bacsa Péter az NSO Tv-nek. Nemcsak a hazai szövetség ügyvezető alelnöke bizakodó, hanem a korábbi nagy bajnokok közül Bácsi Péter is.
Kapcsolódó: Megkoronázta a pályafutását A BHSE 34 éves versenyzője sikerével megkoronázta pályafutását, mert egy világ- és négy Európa-bajnoki cím után a pályafutásából hiányzó aranyérmet is begyűjtötte. Kilenc éve a londoni játékokon – még 66 kilósként – második lett. Valódi siker Lőrincz Tamás sikerével nemcsak teljessé tette medálgyűjteményét, hanem a súlycsoport regnáló olimpiai, világ- és Európa-bajnokaként vonul vissza. Diadal Tokióban A tegnapi versenynap igazi éremeső volt a magyarok számára, hiszen mint arról a BudapestKörnyé is beszámolt parádés verseny után Kopasz Bálint arany-, Varga Ádám pedig ezüstérmet szerzett kajak egyes 1000 méteren a tokiói olimpián. 53 évig vártunk rá Ebben a számban a magyarok legutóbb az 1968-as mexikóvárosi játékokon örülhettek győzelemnek Hesz Mihály révén, de érmet is 1976-ban szereztek legutóbb, akkor Csapó Géza második lett. Magyar Birkózó Szövetség - Lőrincz Tamás a MOB sportolói bizottságában. Nagyon ritka a magyar duplázás Olimpián legutóbb 1996-ban, Atlantában fordult elő, hogy egy versenyszámban két magyar is dobogóra állt, akkor 200 méteres mellúszásban Rózsa Norbert, Güttler Károly volt a sorrend az első két helyen.
Cserébe közelről tudták vizsgálni a Szaturnusz holdjának frissen felfedezett légkörét, megalapozva a ( jóval) későbbi Cassini-Huygens missziót. A Voyager 1 felvételei az Jupiter Io holdján lévő vulkánkitörésről és a Szaturnusz Titan holdjának vékony légköréről. (Forrás: JPL-Caltech) A Titan gravitációját is kihasználva a Voyager 1-t a Szaturnusz dél pólusa felé irányították, majd a hintamanőverrel a a másik irányba ("felfelé") lendült ki a Naprendszerből. Azóta is távolodik a bolygók és a legtöbb aszteroida keringése által kijelölt síktól, mintha függőlegesen Eseménytelen útjába jóformán csak az 1990. Lehet, hogy mégsem a Vénusz a Föld legközelebbi szomszédja - Qubit. február 14-én lőtt híres kép, a "Family portrait" (Családi Portré) jelentett némi változatosságot. A 6, 4 milliárd km-ről visszanéző űrszonda ekkor készített hatvan felvételén a Naprendszer színe-java képviselteti magát: a körbefotózott Nap mellett (csillagunk túl fényes volt a Voyager kamerájának) megtalálható rajta a négy óriásbolygó, a Vénusz és a híres Sápadt Kék Pötty (Pale Blue Dot) - a mi bolygónk.
(Forrás: Phoenix7777/Wikipedia) A Voyager 2 felvételei a Neptunuszról és az Uránusz Miranda nevű holdjának felsznéről. (Forrás: NASA/JPL-Caltech) A Voyager 1 2003 februárjában míg a 2-es számú szonda 2007 augusztusában során érte el az ún. belső lökéshullám határát, ahol a Napból kiáramló napszél ( töltött részecskék zápora és az általuk közvetített mágneses tér) sebessége lecsökken, majd lassacskán a domináns hatása is megszűnik a csillagközi tér hasonló részecskezáporával szemben. Ez a határ természetesen nem éles és nem is jelzi tábla az arrafelé járó űrszondáknak. Mindkét Voyager a kevés, még üzemben hagyott műszerének egyikével, az alacsony energiájú töltött részecske-detektor (Low Energy Charged Particle Instrument) méréseiben bekövetkezett változások révén észlelte, hogy elérte az ún. Milyen messze vannak a Naprendszer bolygói a Naptól? | Kölöknet. átmeneti régiót. A Voyager 2 mérései a nagyenergiájú részecskék gyakoriságáról. Ahogy a Napból érkező részecskék száma visszaesik, úgy nő meg a galaktikus komponens. (Forrás: NASA/JPL-Caltech) 2012 májusában a Voyager 1-es először csak lasssanként, majd egyre nagyobb mértékben detektált a Naprendszeren kívülről érkező, galaktikus eredetű részecskéket ( a'lá kozmikus sugárzás), amelyeket a napszél erőssége beljebb a helioszfrérában még képes távolt tartani.
A felfedezés vágya egyidős az emberiséggel. Talán valamikor az őskori emberrel kezdődhetett, egy törzs tagja tehette fel a kérdést elsőnek. Mi van ott a hegy mögött? Aztán, ezt számtalan ilyen kérdés követte az évszázadok alatt, mire az ember megismerte szülőbolygóját. De a kérdések itt korántsem értek véget. Az emberi kíváncsiság túlnő a bolygón, ahová születtünk. Az űrhajózás hőskorában pedig a csillagászok számára megadatott a lehetőség, hogy távolabb tekintsenek, mint eddig bárki. Az eredeti elképzelés szerint 2×2 űrszonda indult volna a Jupiter, a Szaturnusz és a Plutó hármashoz, illetve a következő körrel, ugyancsak kettős indítással a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz hármas lett volna feltérképezve 1979-ben. De sajnos, mint oly sokszor, az anyagi források nem tették lehetővé ezt a fajta missziót. Így végül is a négy űreszközből kettő elindítására kapott engedélyt a NASA. A tervek szerint a Mariner Jupiter/Saturn B elnevezésű űreszköz 1977 augusztusában került volna felbocsátásra, 16 nappal az ikertestvére előtt.
Például, ha egy fényképet látszik egy 90 millió fényév távolságra lévő galaxistól, akkor valójában bepillantást nyer az a galaxis 90 millió évvel ezelőtti nézete. A bolygó távolsága a naptól A bolygók sokkal közelebb vannak a Földhez, mint a távoli galaxisok, tehát egy bolygó látása távcsővel vagy egy fotón nem olyan távoli nézet a múltba. Valójában általános mérni a bolygó távolságát a Naptól fénypercekben vagy fényórákban, szemben a fényévekkel, mivel ezek a számok kisebbek és könnyebben megérthetők. Például a Merkúr a legközelebbi bolygó a naphoz. Átlagosan körülbelül 36 millió mérföldre fekszik. Világos években ez a szám 0. 000006123880620837039 fényév távolságra lenne. Sokkal könnyebb azt mondani, hogy körülbelül 3, 3 fény perc van, azaz körülbelül 3, 3 percig tart, amíg a fény a Higany és a nap között utazik. A többi átlagos távolság a Nap és a bolygók között a következő: Vénusz: 0, 000011397222266557821 fényév, vagy körülbelül 6 fénypercre a naptól. Föld: 0. 00001582002493716235 fényév, vagyis körülbelül 8, 3 fényperc távolságra a naptól.
Pontosabban tanulmányozhatják: a nem csak nevében grandiózus tervben ugyanis párban kiküldött űrszondák szerepeltek, amelyek több útvonalat is bejárnak a külső Naprendszerben, felderítve az akkor még bolygóstátuszban lévő a Pluto környezetét is. A Voyager űrszondák felszerelése. (Forrás: NASA/JPL-Caltech) Az eredeti Grand Tour missziót végül költségvetési okokból elvetették ( ekkortájt történt, hogy az űrverseny megnyerésével a NASA "végtelen" költségvetése már nem tűnt nemzeti érdeknek) és a programot két szondára szűkítették, ezek lettek végül a Voyager 1 illetve 2. Érdekes módon utóbbi indult hamarabb, 1977. augusztus 22-én, amelyet tizenhat nappal később, szeptember 5-én követett a Voyager 1. A korábbi start azonban nem garancia a "győzelemre" egy hosszú távú versenyfutásban. Jelenleg a Voyager 1 jár legmesszebbre a Földtől, 147 csillagászati egységre ( 1 CSE = 150 millió km, az átlagos Nap-Föld távolság), megelőzve a még 1972-ben, vagyis öt évvel korábban(! ) indult Pioneer 10 űrszondát is (127 CSE).
Egy kis személyes érdekességként említeném meg, hogy én ekkor alig múltam el egy hónapos. A kék bolygónál járva a szonda tízezer felvétele alapján hat új holdat fedeztek fel a programban dolgozó csillagászok. Továbbá megállapításra került, hogy az égitestnek öt gyűrűje és saját mágneses tere van. A Voyager-2 ottjártakor rögzítette a Neptunusz Nagy Sötét Foltját, mely a bolygók királyának, a Jupiternek több száz éve tomboló vörös ciklonjára hasonlít. A Neptunusz Forrás: NASA A Neptunusz és holdja a Triton Forrás: NASA De a két űrszonda nem csak fáradhatatlan felfedezője lett az emberiségnek. Egy "palackba" zárt üzenetet is vittek magukkal a kozmosz óceánjára, mely az emberiségről és szülőbolygónkról számol be a majdani megtalálóknak. Az ötlet nem újszerű, hiszen a Pioneer 10 és 11, és az Apollo leszálló modul is vitt magával üzenetet a jövőnek. De ilyen adatmennyiség még egyszer sem utazott a csillagok között. Az alapötlet az amerikai csillagásztól, Carl Edward Sagantől származott. A 30 cm-es, arannyal futtatott réz hanglemezen a Földről származó 35 természetes és az ember által keltett mesterséges hangok kerültek rögzítésre.