Épp 161 évvel zajlott Mohács után, 37 kilométerre a hajdani nagy csatavesztésünk helyszínétől. (A magyarok sajátos revansot vehettek az oszmánoktól. ) Nem sokkal később, 1688-ban keresztény kézre került Belgrád és Észak-Szerbia is, sőt 1687 őszén Lotaringiai Károly visszafoglalta egész Erdélyt is. Az 1687-es balázsfai szerződés értelmében ugyan Apafi Mihály haláláig fejedelem maradhat, de utána I. Lipótra száll a terület. Ugyanakkor megszületett a Diploma Leopoldinum (1691) mely garantálta, hogy sértetlenül megmaradjanak az erdélyi hagyományok és vallás. A felszabadító háború második szakasza 1688 és 1699 közt A háború menetében az 1688-as esztendő jelentős fordulatot hozott: megriadva a Habsburg sikerektől támadásba lendült a Rajnánál, így a legjobb osztrák hadvezéreket és ezredeket nyugatra kellett küldeni. Kitört a pfalzi örökösödési háború (1688–1697), így Ausztria kétfrontos háborúra kényszerült. Ráadásul Köprülü Mustafa megerősítette a török sereget, így 1690-ben visszavették a Délvidéket és Belgrádot.
Mátyás király életéről való elmélkedések című munkája a nemzeti uralkodó típusát mutatja be (1656-57 telén írta). Nagy királyunk, Hunyadi Mátyás alakját, személyiségét elemzi, aki példát mutatott az erős, független, centralizált magyar állam kiépítésére. röpiratok – legmegrázóbb, szenvedélyes hangú vitairata: Ne bántsd a magyart. Az török áfium ellen való orvosság (1660-61). Sejtette, hogy a Török Birodalom újabb hadjáratra készül Magyarország ellen, ezért az állandó, zsoldos típusú nemzeti hadsereg megteremtése mellett érvelt. Fel akarta rázni tunyaságukból, tespedésükből a veszélyről tudni nem akaró kortársait, e célból feltüzelte nemzeti büszkeségüket: " Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók, és ha kevesen vagyunk is, nem oly kevesen azért, hogy a török ebekkel meg ne bánassuk, hogy ily semminek tartott minket. " Arra figyelmeztette kortársait, hogy a katonai fegyelmet helyre kell állítani, és ha a nemesekből nem lehet, akkor akár parasztokból is létre kell hozni az állandó magyar hadsereget.
A további török előretörést Bádeni Lajos gátolta meg 1691-ben Szalánkeménnél, ahol a dunai átkelés közben óriási győzelmet aratott. Ez volt az évszázad legvéresebb csatája, a harcokban maga Köprülü Musztava nagyvezér is elesett. 1691 után a harcok fő színtere a Dél-Alföld lett. A döntő csata Zentánál Savoyai Jenő győzelmét hozta 1697-ben. Végül megszületett a Karlócai béke (1699), amelyet II. Musztafa és I. Lipót császár kötött 25 évre. A békeszerződésben a Temesköz kivételével (mely a Marostól délre lévő területeket jelentette) felszabadult Magyarország a török elnyomás alól. Horvátország Habsburg-fennhatóság alá került. (A Temes-vidék csak két évtizeddel később, az 1718-as pozsareváci békében került a Habsburgokhoz. ) Az örökös királyság elfogadása Mivel a törököt a császár hadserege űzte el, a Habsburgok fegyverrel meghódított területként kezelték Magyarországot. A rendeknek az 1687-es pozsonyi országgyűlésen (az 1687. évi II. törvénycikkben) le kellett mondaniuk a szabad királyválasztás jogáról, az Aranybulla ellenállási záradékáról, és ezek helyet el kellet fogadniuk a Habsburgok örökös fiúági királyságát!
"Magyarországnak s kapcsolt részeinek összes karai és rendei kinyilatkoztatják, hogy mostantól jövőre s örök időre senkit mást, mint fenn címzett Ő császári s királyi felségének saját ágyékából származott fiörökösei közül az első szülöttet fogják törvényes királynak ismerni. " Berendezkedés a török idők után Magyarország, Erdély és a Határőrvidék külön-külön Bécsből kormányzott terület lett. A Határőrvidéken autonómiával szerbeket telepítettek le (Udvari Haditanács alatt álltak) A felszabadított magyar területek felett Udvari Kamara állt. Az egykori birtokosok földjeiket a jogosultság bizonyítása és a 10% fegyverváltság (ius armorum) kifizetésével kaphatták vissza! Ezen ügyekre: Újszerzeményi Bizottságok álltak fel! Az osztrák megszállás számtalan egyéb magyar sérelmet szült. Az udvari hitelezők, hadvezérek nagy földeket kaptak Magyarországon, ráadásul magas adókat vetettek ki és lerombolták a korábbi végvárakat is, hogy ne legyenek ellenállás fészkei. A magyar végvári vitézeke menesztették (mehettek, amerre láttak).
Magyarországot feladta, Bécset megerősítette. A császárváros már két hónapja állt ostrom alatt, mikor Lotaringiai Károly császári és Sobieski János lengyel serege az ostromlókra zúdult. A nagy veszteséget szenvedő törökök menekültek, a nagyvezír selyemzsinórt kapott. Megkezdődött Magyarország török uralom alóli felszabadítása. Miért sikerült győzni? A török haderő elmaradt a fejlődésben, már csak nagy tömegeket tudott felvonultatni. A segédhadakat adó magyar kurucok főleg a hagyományos könnyűlovas harcmodorban voltak járatosak. A portyázó harcmodor nem volt alkalmas nyílt ütközetre. A császári haderő ellenben egységesen felszerelt, kiképzett katonákból állt. Létszámában is megerősödött, a fegyvernemek összehangoltan harcoltak. Nemzetközi összefogással 1684-ben megszületett a Szent Liga. Még a régi rivális, XIV. Lajos Franciaországa is semlegességet vállalt. Budát 145 év után, 1686-ban sikerült visszafoglalni. Az utolsó budai pasa, Abdurrahman is elesett. Thököly fejedelemségének sorsa megpecsételődött.
Létrejött egy kancellária, egy Gazdasági Tanács (feladata: hadsereg ellátása) és döntés született saját pénz gyártásáról. Ez volt a Libertas, a rézpénz! Mindezeken túl vallásszabadságot hirdettek a 3 legnagyobb felekezetnek (katolikus, evangélikus, református) Ónodi országgyűlés (1707): Itt már a nemesség elégedetlenkedett, ám Rákóczi emberei megfélemlítették őket. Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és kétmillió forint adót vetettek ki az országra, melyet a nemeseknek is fizetniük kellett (jövedelmük után) Sárospataki országgyűlés (1708): Ezen a diétán Rákóczi rendeletileg hozott döntést arról, hogy a harcot vállaló jobbágyok felszabadulást nyerhetnek szolgáltatásaik alól. (9-ed, robot, bíráskodás) A szabadságharc második szakasza (1708-1711): A szabadságharc 1708 és 1711 közt már osztrák győzelmeket hozott. Trencsénnél a kuruc főerőket szétverték a császári hadak, melyek élén Pálffy János tábornok állt. Vele szemben Károlyi Sándor és Bottyán János tábornokok, illetve Esze Tamás (korábbi jobbágy) vezették a kurucokat.
Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzát 1645-1646 telén kezdte írni és feltehetőleg 1648 tavaszáig dolgozott rajta. A mű az Adriai Tengernek Syrenaia, groff Zrini Miklós című verses gyűjteményben jelent meg számos más költeménnyel együtt 1651-ben Bécsben. Nyomtatott kiadásában latinul szerepel az eposz címe: Obsidio Szigetiana. A kötetcím (az Adriai-tenger szirénje) jelentheti magát a költőt, és értelmezhető úgy is, hogy "Magyarország déli végeinek költője". A szerző legfontosabb irodalomtörténeti érdeme, hogy a korabeli európai irodalom törekvésével harmonizáló művet alkotott, s ezzel a magyar epikát a korszak irodalmi élvonalába emelte Zrínyi Miklós (1620-1664): költő, hadvezér, politikus, a magyar barokk kiemelkedő alakja. Hírnevét írói munkássága örökítette meg, pedig irodalommal csak mellékesen, kedvtelésből foglalkozott (önmagát nem költőnek, hanem hadvezérnek tartotta, és hadi sikereire volt büszke). " Az én profesióm avagy mesterségem nem az poesis, hanem nagyobb s jobb országunk szolgálatjára annál: az kit írtam, mulatságért írtam, semmi jutalmat nem várok érette " – írta összes művei kiadásának előszavában.
A szakértői véleményekben gyakran olvasható az alábbi mondat: vizuomotoros koordinációja fejlesztést igényel. Sokan egyáltalán nem tudják, mit is jelent ez valójában. Ha egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, akkor úgy mondhatjuk, hogy a látás és a mozgás összerendezését fedi, amikor látásunk alapján valamilyen cselekvést indítunk, akár a kezünkkel, akár a lábunkkal, vagy akár mindkettővel. Alapvetően két rendszer együttműködése szükséges hozzá: a látást vezérlő vizuális rendszeré és a különböző mozgások kivitelezéséért felelős motoros rendszer. Mindkettő további részekre bontható, ilyen a vizuális észlelés, az alakállandóság felismerése, a vizuális differenciálás, de ide tartozik a finommotoros készségek és a grafomotorika is. Bár sokan úgy vélik, hogy a vizuomotoros koordináció ugyanaz, mint a szem-kéz koordináció, de valójában ez csak része az előbbinek. Vizuomotoros koordináció fejlesztése. A szem-kéz koordinációról és a szem-láb koordinációról itt olvashattok bővebben. Ahhoz, hogy a vizuomotoros koordináció jól működjön, szükséges a nagymozgások és a finommozgások összehangolt fejlesztése és ezekkel párhuzamosan a vizuális rendszer beindítása is.
Minden első osztályban, de kicsit nagyobbak esetében is gond van a gyerekek kézügyességével, a finommozgással és ezért az ilyen gyerekeknek a betűalakítás sem megy olyan könnyen. (Ezt ismerte fel a Játékház tankönyvcsalád szerzője, és taníttatja írni a betűket késleltetve. ) A legtöbb szülő, látván, hogy gyermekének nem annyira tetszetős a külalakja, elkezdi gyakorolni vele a füzetbe a betűelemeket, majd a betűket. Szegény gyerekek! A fejlesztés - Grafomotoros. Évek óta elmondom ezeknek a szülőknek, hogy ne ezt gyakorolják, hanem gyurmázzanak a gyerekek, építsenek legóval vagy más építőjátékkal, tépjenek vagy nyírjanak papírt, készítsenek mozaikképet, rajzoljanak, fessenek nagy felületre, origamizzanak, fűzzenek gyöngyöt, rakjanak össze puzzle -játékot, hiszen ezek közben ügyesedik a kezük. Ugyanakkor a tanítási órákon számos mondókát, versikét tanulunk, amit mozgással kísérünk. Ehhez az alábbi könyvből merítek ötleteket: Szeretek külföldi oldalakat böngészni, mert nagyon sok hasznos ötletet találok ott is. Most az ott talált ötleteket szeretném megosztani, mellyel élvezetessé tehető a gyerekek számára ez a komoly feladat.
Az idén a kidobó volt az osztályom kedvence, ha ők választhattak játékot mindig ezt játszották.