január 9., 21:45 Mindeközben január 9., 07:39 Gyurta Dániel is meglátogatja. 2021. november 17., 17:08 Karácsony Gergely átadta az elismeréseket. A forgatáson készült felvételek tanúsága szerint a százéves Keleti Ágnes manapság is fitt és hajlékony. 2021. január 9., 15:10 Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első embere, Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és Vékássy Bálint főtitkár is felköszöntötte Keleti Ágnes tornászt. 2021. január 9., 13:16 Az ötszörös olimpiai bajnok tornászt Kamuti Jenő köszöntötte. 2021. január 9., 11:52 Az izraeli miniszterelnök azt mondta, remény és inspiráció a sportoló története. 2021. január 9., 11:22 Jóisten által küldött nagyszerű hősnek nevezte a miniszterelnök a Nemzet Sportolóját. Nehéz eldönteni, hogy sikerekben vagy kalandokban volt gazdagabb Keleti Ágnes első száz éve. 2021. január 9., 07:58 Szexbomba volt a szombaton századik születésnapját ünneplő legenda. 2021. január 9., 07:57 A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke az Indexen köszönti minden idők legeredményesebb magyar női olimpikonját.
Egy nap a nemzeti válogatott fűtött uszodájában úsztam, és egy fiatal férfi beszédbe elegyedett velem. Felajánlotta, hogy autóval hazavisz. Elfogadtam, de egy idő múlva észrevettem, hogy nem arrafelé tartunk, ahol lakom. Ehelyett a pártközpontba vitt, ahol megpróbáltak rábeszélni, hogy jelentsek a csapattársaimról. Abban a pillanatban értettem meg, hogy semmi keresnivalóm itt. " A filmben többek között teljes egészében látható az a gyakorlat, amelyért Keleti Ágnes a legmagasabb pontszámot kapta az 1954-es világbajnokságon. Ugyancsak szombaton a százéves Keleti Ágnesről nevezik el a szertorna-bajnokságot ettől az évtől Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet pénteken. Száz évéből közel hatvanat Izraelben élt meg a magyar-zsidó sportolónő, aki tíz olimpiai érmet szerzett, s ebből öt aranyat. Tel-Avivban a torna-válogatott szövetségi kapitánya volt, és tanárképzéssel foglalkozott, részben ő teremtette meg ennek a sportágnak az alapjait az országban. Keleti Ágnes Izraelben 1962-ben (B) A képen jobbról a második Eleanor Roosevelt (Forrás: GPO Israel) Századik születésnapjának méltó megünneplésére az Izraeli Olimpiai Bizottság a helyi női sportági szövetséggel közösen úgy döntött, hogy róla nevezi el 2021-től kezdődően az izraeli bajnokságot, és egy különleges logót is terveztek, amely ezentúl ezt a versenyt kíséri.
-be, ahol ma is él. Összeállítás a nemzet sportolója pályafutásáról: 2004 óta a Nemzet Sportolója, alapító tag a zárt körű klubban. 1995-ben megkapta a MOB aranygyűrűjét, 2003-ban a MOB érdemérmét és 2015-ben a Prima Primissima Díjat. 2017-ben pedig Benjamin Netanjahu miniszterelnöktől az Izrael-díjat vehette át. Kitüntetéseinek se szeri, se száma, és persze arról se feledkezzünk meg, hogy Ágika a legidősebb élő olimpiai bajnok. (Borítókép: Keleti Ágnes. Fotó: Isza Ferenc / Index) Mától százévesen.
Ma ünnepli 100. születésnapját Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornásznő, a Nemzet Sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, minden idők legeredményesebb magyar tornásznője, a nyári olimpiák legidősebb aranyérmese. "Versenyző koromban, a versenyek után csak akkor tudtam elaludni, ha végiggondoltam és leírtam mindazokat a hibákat, amelyeket a gyakorlataimban elkövettem. Azt is meg kellett fogalmaznom, hogy miért nem tudtam elég nyugodtan versenyezni, valamint, hogy miként lehetne máskor jobban dolgozni. " (Keleti Ágnes: Egy olimpiai bajnok három élet) Keleti Ágnes, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász; a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője, 46 alkalommal nyert magyar bajnokságot, hétszeres csapatbajnok. Keleti Ágnes Klein Ágnes néven született 1921. január 9-én Budapesten, a család később Keletire magyarosított. 1937-től 1938-ig a budapesti Vívó és Atlétikai Clubban, 1938-tól a Nemzeti Torna Egyletben sportolt.
Amikor 1921. január 9-én a Rákóczi tér 14. szám alatti házban megszületett Klein Ferenc húsnagykereskedő és Gyárfás Rózsika második gyermeke – akkoriban a jómódú polgárcsaládoknál még nem volt divatban a kórházban szülés –, senki sem sejtette, hogy később, immár Keleti Ágnes néven a legeredményesebb, ötszörös olimpiai bajnok magyar sportolónővé serdül a kislány. Az apa mindenesetre – legalábbis a családi legendárium szerint – nem örült a jövevénynek, mert fiúra számított, állítólag hetekig rá se nézett. Később persze megbékélt a ténnyel, hogy "csak" lányai vannak, de "bosszúból" fiúnak nevelte Ágit. Ma már tudjuk, ennél jobbat nem is tehetett volna vele, a sok sport, az úszás, az evezés, a kirándulás és természetesen a torna megacélozta a kislány testét és a lelkét egyaránt. Erre pedig a későbbiekben óriási szüksége volt a tengernyi nehézség, gyötrelem elviseléséhez. Sportos család sarja Ágnes már négyévesen beleszeretett a tornába, félig-meddig kényszerűségből. Az orvos egy foltot talált a tüdején, és az akkor szokásos gyógymódot, a Mensendieck-tornát ajánlotta terápiának.
Róth Tamás több tucat oldalnyi, Keletiről készült színes fotói, valamint több mint száz fekete-fehér archív fénykép illusztrálják a kiadványt, amelyet a tornásznő akkor még közelgő századik születésnapja alkalmából publikáltak a szerzők. [1] [2] A kötet törzsanyagát Dobor Dezső gyűjtötte össze és készítette el levéltári és könyvtári kutatásai során, emellett több mint harminc interjút készített Keleti Ágnes – magyar és külföldi – pályatársaival, egykori tanítványaival, ismerőivel és barátaival, köztük olyan személyekkel, akik a könyv megjelenését már nem érték meg, így Köteles Erzsébettel, Tass Olgával és Kárpáti Györggyel. Az 1937-es születésű Dávid Sándor a kötet szerkesztését végezte, valamint – mivel ismerte a fiatal Keletit is – az ő vele kapcsolatos személyes visszaemlékezései is belekerültek a könyvbe. A magyar kiadással egyidejűleg angolul [3] is megjelent mű – amint a címe is utal rá – elsősorban Keleti Ágnes pozitív életfelfogását, hosszú élettörténetének sikeres fejezeteit mutatja be, de a családját és őt a holokauszt során ért tragédiákról és megpróbáltatásokról is ír.
1939-ben 18 évesen mutatkozott be a válogatottban, első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte, de zsidó származása miatt még abban az évben eltiltották mindennemű sporttevékenységtől. A Magyarország 1944. március 19-i német megszállása utáni időszakot – papírokat vásárolva magának, Juhász Piroskaként – Szalkszentmártonban sikerült átvészelnie, ahol futással tartotta fenn állóképességét. Édesapja és több családtagja az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg, édesanyját és testvérét a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette ki Budapestről. A második világháború után a Budapesti Postás, 1950-től a TF DISZ, illetve TF Haladás versenyzője volt, 1954 és 1956 között a Budapesti Dózsa színeiben szerepelt. Közben elvégezte a Testnevelési Főiskolát, amelynek tanára lett. 1947 és 1956 között különböző szereken 46-szoros magyar bajnok, ebből tízszeres egyéni összetett magyar bajnok – ezzel kivívta az örökös bajnoki címet -, hétszeres csapatbajnok lett. Nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon.