A kormány még decemberben jelentette be, hogy a koronavírus-járvány miatt a helyi iparűzési adó mértékét felére csökkenti a kis- és középvállalkozások számára. A Niveus Consulting Group szerint ez azonban nem automatikus, február 25-ig mindenképpen nyilatkozni kell a jogosultság fennállásának feltételeiről. Erről a határidőről azonban sok cég nem tud. Az iparűzési adó csökkentése a vonatkozó 639/2020. (XII. 22. ) Korm. rendelet alapján a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak jár, amennyiben árbevételük vagy mérlegfőösszeg nem haladja meg a 4 milliárd forintot. A vállalkozások csaknem 98%-a kkv-körbe tartozik, így jelentős lesz azok száma, amelyik a csökkentett iparűzési adót fogja fizetni 2021-től. Sokan nem tudnak arról a kötelezettségről, hogy a felezés csak egy február 25-ig megtett nyilatkozat birtokában érvényesíthető – jegyezte meg Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának partnere. A cégeknek 2021. február 25-ig a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatóság felé a többi között arról kell nyilatkozniuk, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, illetve, ha korábban nem tették meg, be kell jelenteniük a telephelyük címét.
Az adócsökkentést a mikro-, kis- és középvállalkozások akkor kérhetik, ha árbevételük vagy mérlegfőösszegük nem haladja meg a 4 milliárd forintot. A vállalkozások csaknem 98 százaléka ebbe a körbe tartozik. Az elektronikus nyilatkozat nélkül ugyanakkor a kedvezmény nem jár, aki elfelejti beküldeni a nyilatkozatot a megadott határidőig, annak automatikusan a teljes iparűzési adót kell megfizetni – figyelmeztet Bagdi Lajos, a Niveus Consuting Group adótanácsadási üzletágának partnere. A nyilatkozatot nem az önkormányzatnak, hanem a NAV-nak kell elektronikusan benyújtani telephelyenként, és majd az adóhatóság küldi meg az illetékes önkormányzatnak. A Niveus Consulting Group szerint ez szakmai berkekben komoly kérdéseket vet fel, mivel így rengeteg bejelentés várható, ha abból indulunk ki, hogy több mint 700 ezer vállalkozás tartozik a kkv körbe Magyarországon. Nyilatkozatdömping és kérdések A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete már korábban felhívta a figyelmet a felesleges adminisztrációra, és kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy ne kelljen a kisvállalkozásoknak nyilatkozniuk.
A helyi adókat szabályozó 1990. évi C. törvény (Htv. ) 39/B § (9) bekezdése két esetben teszi lehetővé a tételes adóalap választását. Az egyik eset, ha egy adott év február 15-éig bejelenteni ezen választását. A másik, ha a kataalanyiság kezdő napját követő 45 napon belül jelenti be a tételes adóalap választását. A törvény tehát évközi székhelyáthelyezés esetén erre nem ad lehetőséget, így elvileg ez nem járható út. 2. A másik probléma az, hogy ha egy adott adóévben több székhelyen vagy telephelyen folytatott tevékenységet, akkor az adó alapját köteles megosztani úgy, hogy nem választhat olyan módszert, amely egy adott helyen nulla forint adóalapot eredményezne. Vagyis hiába nem ért el bevételt az egyik székhelyen, ha később másik székhelyén bevételt ér el, akkor az adott évben szét kell osztani (például naptári napok arányában) az adóalapot. Összességében tehát úgy gondolom, hogy évközi székhelyváltás esetén is csak 2022. január 1-jétől választhatná a tételes adóalapot, ha azt bejelenti 2022. február 15-éig.