Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. Elős lépésben a zsidókat Dávid-csillag viselésére kötelezték, majd elrendelték minden városban a gettókba gyűjtésüket, végül harmadik lépésben 440 ezer magyar zsidót szállítottak vasúton, másfél hónap alatt 1944 május-június során Auschwitzba. Később, 1944 júliusában a magyar holokauszt második fejezete kezdődött, a budapesti zsidók elszállítása a haláltáborokba. Ezt azonban már Horthy megakadályozta. A magyar holokauszt 3. II. világháborús helyszínek és csaták: fotók + könyvajánló - sheabouteverything. fejezete, a nyilas uralomra esett. Horthy kiugrási kísérlete Horthy bizalma először a németek Moszkva alatti veresége után ingott meg Hitlerben. Ekkor nevezte ki a kormányra a nyugat-barát Kállay. Majd a normandiai partraszállás és Románia átállása (kiugrása) után eldöntötte: országával együtt kiugrik ő is a háborúból. Küldötteket menesztett Sztálinhoz tárgyalni, majd 1944 október 15-én bejelentette a rádióban is Magyarország kiugrását. A magyar hadsereg nyilas tisztjei azonban meggátolták a katonaság átállását.
7. : Anglia megszakítja dipl. kapcs-t Mo-gal – Magyar vezetés megvárja, míg Horváto. Pavelic vezetésével kikiáltja függlenségét (ápr. 10. ), majd elindítja seregeit és birtokba veszi Bácskát, baranyai 3szöget és Mura-vidéket 4. Mo. hadba lépése – 1941. 26. : Kassa feltételezett szovjet bombázása ® jún. 27. : Bárdossy László min. Szu-nak hadüzenet (jún. 23. : dipl. kapcs. Magyarország a II. világháborúban - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. megszakítása) – 1941. júli 1. támadást indít Szu ellen – 1941. dec. : Mo-NBr. hadiállapot beáll – 1941. 12. : Bárdossy hadat üzen USA-nak – 1942. jan. : Ribbentrop német külügymin, majd Keitel vezértábornagy Bp-re látogat ® II. Magyar Hadsereget K-i frontra küldetik ® 1942. : 200 e katona, 50 e munkaszolgálatos Don-partra szállítása megkezdődik – 1942. : kormányzó felmenti Bárdossy min. -t ® utódja Kállay Miklós ® vállalja, hogy lazít hazánkat No-hoz fűződő kötelékeken; kapcs-kat teremt szövetségesekkel 5. Háborúellenes hangulat – 1942. 15. : Magyar Történelmi Emlékbizottság Petőfi-szobornál háborúellenes tüntetést szervez ® közvélemény fokozódó háborúellenes hangulata ® hatalom válasza: letartóztatások; baloldaliak frontra küldése 6.
Zsidók – 1942. okt. : Berlin követeli, hogy Mo-n távolítsák el zsidókat gazd-kulturális életből; tegyék kötelezővé sárga csillag viselését; kezdjék őket munkatáborba szállítani (szomszéd országokban ez már megtörtént) – Kállay-kormány visszautasítja német követeléseket – 1941. óta 3. zsidótv érvényben: megtiltja zsidó-nemzsidó házasságot – 1941. : 20 e zsidót deportálnak Galíciába 7. Kállay – Kállay elképzelése: szövetségesek balkáni partraszállásából indul ki, aminek megkezdéséit folytatni kell Szu elleni háborút – 1943 eleje: kormány megbízottjai Töröko-ban, Svédországban, Svájcban kapcs-t teremtenek brit diplomatákkal; magyar fegyverszünet feltételeiről tárgyalnak – 1943. A II. világháború utáni magyar jóvátétel. 12-febr. 9. : szovjet haderő általános támadást indít ® Voronyezs térségében harcoló 2. Magyar Hadsereg áldozatul esik (Don-katasztrófa) 8. Pol. mozgalmak – 1943. : brit, amerikai partraszállás Szicíliában ® magyar remények nőnek – 1943. júl. vége: FKGP nevében Bajcsy-Zsilinszky, Tildy Zoltán különbékét szorgalmazzák – 1943.
23-29. Balatonszárszó: népi mozgalom tanácskozása ® Erdei Ferenc: proletárdiktatúra; Németh László: magyar társ. öntörvényű megreformálása – 1943. : KGP, SzDP szövetséget köt 9. Angol fegyverszüneti megállapodás – 1943. szept. : Kállay-kormány Isztambulban átveszi brit kormány megbízottjától előzetes fegyverszüneti feltételeket ® akkor léptek volna életbe, ha nyugati szövetségesek elérik magyar határt (balkáni partraszállásból indulnak ki) ® kedvezőtlen Olo-i fordulat megváltoztatja helyzetet – 1943. : titkos fegyverszüneti egyezmény Anglia-Mo. között ® Mo. feltétel nélkül leteszi fegyvert Balkánról érkező angol-amerikai csapatok előtt 10. német megszállása – Balkáni partraszállás elmarad ® Mo és térség sorsa eldől; Hitler megszállja Mo-t – 1944. Magyarország a ii világháború után. : Hitler tárgyalásra hívja Horthyt ® tudomásul veszi Kállay menesztését; kinevezi új, németbarát kormányt – 1944. 19. : Margaréta- terv ® németek megszállják Mo-t 11. Intézkedések – baloldali, ellenzéki politikusok (pl. Bajcsy-Zsilinszky) letartóztatása – Min.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ismerned kell a II. világháború magyar előzményeit, Magyarország II. világháborús történetét, legfontosabb politikusait. A sztálini diktatúra működését, legfontosabb gazdasági és társadalmi jellemzőit. Ha ezt a tanegységet feldolgozod, megismered Magyarország történetét 1945-48-ig, a kommunista hatalomátvétel lépéseit a kékcédulás választásokig. 1945 már régen volt. Ha belegondolsz abba, hogy az 1989-es rendszerváltozás számolta fel véglegesen azt a rendszert, amely 1945 után létrejött, talán már nem is tűnik olyan réginek. 1944 őszére a szovjet csapatok elérték Magyarországot. A német-nyilas uralom alól felszabadult terülteken a Magyar Kommunista Párt mellett újra kezdte működését a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt is. Debrecenben 1944 decemberében megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Magyarországot visszakényszerítették az 1937-es határaihoz.
Lengyelország lerohanásakor a Teleki- kormány igyekezett kívül maradni a háborún. Ennek értelmében fegyveres semlegességi politikát követett. 1939. március 15-én elfoglaltuk Kárpátalját, miután Hitler bevonult Prágába. Magyar sikereknek könyvelték, de nem az volt. 1940-ben a második Bécsi döntés újabb területet csatolt az országhoz. Visszakaptuk Észak- Erdélyt és Székelyföldet. Az etnikai revízió 51%-a megvalósult. E következményeképp Magyarország még jobban elkötelezte magát a Németország mellett. Magyarország csatlakozott az ún. háromhatalmi egyezményhez (1940. november), s hozzájárult a német csapatok áthaladásához az ország területén Romániába. A németeknek Románia a kőolajmezők birtoklása miatt volt fontos. Hitler üzent Horthynak, hogy Magyarország engedje át a felvonuló német csapatokat és vegyen részt a Jugoszlávia elleni hadjáratban, cserébe elismeri a magyar vezetés délvidéki területi igényeit. Horthy igent mondott, s így 1941. április 11-én Magyarország bekapcsolódik a Jugoszlávia elleni háborúba egyúttal a II.