Tudta, hogy a Ság hegynek van saját honlapja? Ami nem csak azért lényeges információ, mert ezen a helyen minden tudnivalót megtalál az egykori vulkánról, hanem mert a környék túraútvonalait is könnyedén átböngészheti. A -n természetesen a legfontosabb látnivalókról is írnak, ahogy arról is, merre kell haladni ahhoz, hogy a lehető legjobban megismerhessük a hegyet. Az oldalon olvashatók élménybeszámolók, illetve számtalan fotó is megtekinthető. Természetesen a ma is látogatható egykori vulkán kráteréről, az egyes tanösvényekről és a környező szőlőültetvényekről is. Miért mondjuk el mindezt a Vulkánfürdő honlapján? Mert azt gondoljuk, hogy egy celldömölki kikapcsolódás nem lehet teljes egy Ság hegyi túra nélkül. Különösen a többnapos programok igénylik ezt. Nem mellesleg egy kiadós túra után jobban esik a gyógyfürdőzés, a szaunázás is. Vagyis ha Celldömölkre jön – akár most ősszel -, a Vulkánfürdőben való lazítást feltétlenül egészítse ki egy "vulkántúrával". Járja be a krétert, tekintse meg a Kemenes Vulkánpark Látogatóközpontot, a Sághegyi Múzeumot, a Trianoni Keresztet és a Bagolyvárat is.
Az avarok földvárat emeltek a hegyen, a rómaiak idején pedig már szőlőt is termesztettek oldalain. A magyar történelem során meghatározó volt a táj életében a szőlőművelés. Magyar nyelvű hegyközségi törvénykönyve a legrégebbiek közé tartozik. Napjainkban is híres bortermő vidék, az itteni borok magas savtartalmúak, étvágygerjesztő hatásúak. A geofizikai kutatás történetébe is beírta nevét a hegy; Eötvös Loránd 1891-ben itt végezte el az azóta róla elnevezett torziós ingával egyik kísérletét. Emlékét bazalt emlékoszlop őrzi a turistaház mellett. Napjainkban a Ság hegy Kemenesalja talán legismertebb kirándulóhelyévé vált. A 2013. áprilisában átadott Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont épületében (Vulkán-ház) egy egyedülállóan látványos, interaktív kiállítás kínál felfedező utat a tűzhányók világába. A fentebb már említett, geológiai tanösvény végigvezeti a látogatót az egykori bazaltbánya sziklafalai között, megismertetve a hegy kialakulását, kőzettani felépítését. A turistaház közelében madártani tanösvény segít felfedezni a terület madárvilágát.
Ön is kedvet érez egy kellemes kiránduláshoz? A Vulkánpark tavasztól őszig rendszeresen szervez túrákat a Ság hegyre: Geológiai túra: A túrázók szakképzett vulkanológus vezetésével ismerkedhetnek meg a Ság hegy földtani történetével és formakincsével. Megtudhatják többek között, hogy milyen rétegek rakódtak le egy nagy erejű robbanás illetve egy szelídebb lávaszökőkút működés során, valamint azt is, miért hívhatjuk a környező vulkánokat tanúhegynek. Botanikai túra: A hegy felépítése a környező síkságénál jóval szárazabb és melegebb helyi klímát alakított ki, ezért önálló flórasziget. Jellegzetes növényei a tavaszi hérics, fekete- és leánykökörcsin, árvalányhaj és a nagy ezerjófű. Többek között ezeket a növényeket lehet megtekinteni vezetett botanikai túrák keretében. Regisztráljon a következő elérhetőségek valamelyikén! 9500 Celldömölk, Sághegyalja krt 1. Tel. : +36 95/777 400 E-mail: Képgaléria Szilágyi Mária keramikusművész állandó kiállítása Celldömölkön A művésznő Celldömölk városának adományozott hagyatékából 2015-ben nyílt emlékkiállítás a Kemenesaljai Művelődési Központban.
Két oldalon égbe törő bazaltsziklák őrzik a "kaput", melyen átlépve már az egykori vulkán belsejében járunk. Szemben a hajdani lávacsatorna maradványa magasodik. A tanösvény itt jobbra kitérőt tesz, felkapaszkodva a meredek lépcsőkön. Érdemes végigkövetnünk, a táblákat elolvasva kirajzolódik előttünk letűnt évmilliók, küzdelmes geológiai események története, és végül nemcsak láthatjuk a minket körbevevő alakzatokat, de értjük is létrejöttét. Továbbsétálva a Kráter legmélyebb részére juthatunk, melyről balra fel, egy változatos gyalogút vezet fel a plató peremére, a Trianoni-kereszthez. Az 1930-as években felavatott emlékmű a kemenesaljai polgárok adományaiból épült. Végigsétálva a füves platón, (egy kevés vállalkozó kedvvel, és nagy óvatossággal) megmászhatjuk a Ság hegy kontúrját messziről meghatározó két magaslatot. A laza, salakos oldalon nem könnyű feljutni, de a pazar körkilátás kárpótol a fáradságért. Tiszta időben az Alpok előhegységetitől (Schneeberg) egészen a Balaton-felvidékig körbetekinthetünk, olykor a Kis-Kárpátok is felsejlik.
A terület fajtaösszetételében legmeghatározóbb az olaszrizling. Otto von Bismarck kancellárnak kedvelt itala is a sági bor volt, állítólag tőle származik a híres mondás: "A sági bor gyógybor! " A leírások szerint a hegy bazaltját már a rómaiak is bányászták, a Borostyánút és Savaria útjait ebből építették. A modern kori bányaművelés a 20. század elején kezdődött, és a kőzetanyag kimerüléséig, 1957-ig folytatódott. Összességében mintegy 17 millió tonna követ termeltek ki. A tanúhegyet érdemes gyalogosan bejárni: a csúcsra kiépített madártani- illetve geológiai tanösvény vezet Tetején a Trianoni-emlékkereszt magasodik, amelyet 1934-ben, adakozásból állítottak fel a helyiek. 1891-ben Eötvös Lóránt a hegy területén folytatta geodéziai kutatásait a róla elnevezett ingával. Kutatásainak jelentőségét – szintén fenn a csúcson – ma is emlékoszlop hirdeti. Túrázni indulóknak egy jó tanács: ha a madártani ösvényen szeretnének a feljutni a csúcsra, akkor a parkolótól induljanak, ha a geológiain, akkor a vulkánösvénnyel egy útvonalon haladjanak.
Jellemző fafajai a molyhos tölgy, a cser, a vadkörte, és az ostorménfa. A fák ritkásabban álló csoportjait átszövik a sziklagyep kisebb-nagyobb foltjai. Ezek a társulások nyújtanak otthont a nagy ezerjófűnek, a tarka nősziromnak, a selymes boglárkának, és a piros kígyószisznek. A bányászat által megzavart területeken másodlagosan szaporodott el a hegy nyári dísze, az ékes vasvirág. A platóperemi részeken, görgetegkövek által fedett felszíneken sziklai gyep alakult ki. Tavasszal messze virítanak a sziklai ternye sárga foltjai, majd ezt követik a fehér varjúháj fehéres virágai. Az északi és az aranyos fodorka, valamint az édesgyökerű páfrány a kőzetrepedésekben telepedtek meg. A pikkelypáfrány már kipusztult a hegyről, csak Celldömölk egy kőkerítésén él belőle 2-3 példány. A terület állatvilága nagyrészt még feltáratlan. Általánosságban elmondható, hogy a hegy közép-európai elterjedésű állatoknak ad otthont, közülük is főként a melegebb-szárazabb klímát elviselő, nagy hőingadozást is tűrő fajok gyakoribbak.