Ők Karlócán tartottak gyűlést. A magyar forradalommal való szembefordulásuk egyik fő okát épp a horvát előjogok képezték, a szerb vezetők szerették volna ezeket a maguk számára is megkapni, de nem így történt. Az erdélyi románok a román nemzet egyenjogúságát (ők kimaradtak a kápolnai unióból), a jobbágyok felszabadítását akarták. Ők Balázsfalván tartották gyűlésüket. A románok szembefordulásának fő oka az elmaradt jobbágyfelszabadításban kereshető. Ezt a magyar szándék szerint is napirendre kellett volna tűzni, de adminisztratív okok miatt (az erdélyi országgyűlés összehívásának nehézkes, késedelmes volta) erre még később került sor, mint Magyarországon. Egyedül a ruszinok (kárpátukránok) és a szlovének voltak azok, akik nem fordultak szembe a magyarokkal. A szerb vezetők és a horvát országgyűlés egyaránt a bécsi udvarhoz fordult segítségért. Az 1848-as forradalom és az áprilisi törvények - Történelem érettségi - Érettségi tételek. Bécs mindent meg is tett az ellentétek kiélezése érdekében. A Habsburgok előbb titokban, majd nyíltan is támogatták a magyar forradalom ellen irányuló szerb felkelést és a horvátok támadását.
Heckenast végül 1874-ben eladta cégét az akkor szerveződő Franklin Társulatnak, amely később a századforduló egyik neves kiadójává vált.
1848. március 15. egyik fontos szereplője Landerer Lajos nyomdaipari vállalkozó volt, az ő nevéhez kötődik a szabad sajtó első termékeinek kinyomtatása. Saját korában is sokszor vádolták őt azzal, hogy a bécsi kormány besúgója, pedig a forradalomban még a Kossuth-bankók nyomtatását is rá bízták. A legjobban az üzlettársa, Heckenast Gusztáv járt, aki március 15-én nem ment be a nyomdába. 1848 12 pont st. 1848. március 15-én délelőtt fél tizenegy körül Landerer és Heckenast nyomdászüzemében zajlott le az a híres jelenet, amelynek során Petőfi Sándor és a márciusi ifjak a nép nevében lefoglalták a nyomdagépet, és kinyomtatták a szabad, cenzúra nélküli sajtó első példányait. A Szép utca és a Kossuth Lajos utca sarkán ma is álló épületben működő nyomdában maga Landerer Lajos, a nyomdaüzem egyik tulajdonosa fogadta a márciusi ifjakat és az ekkorra már többezresre duzzadt tömeg képviselőit. Landerer életútja ezen a nevezetes napon nem először és nem utoljára keresztezte a reformkor nagyjai, köztük Kossuth Lajos törekvéseit.
Este a Nemzeti Színház a tiltott Bánk bán előadásával ünnepelte a forradalom győzelmét. A pesti események hatására 17-én Batthyány Lajos grófot István nádor V. Ferdinánd nevében miniszterelnökké nevezte ki. Az első független magyar kormány tagja volt: gr. 12 pontba szedtük az érdekességeket az 1848-as Szegedről! | Szeged Ma. Széchenyi István (közmunka és közlekedésügy), Kossuth Lajos (pénzügy), Deák Ferenc (igazságügy), Mészáros Lázár (hadügy), Szemere Bertalan (belügy), herceg Esterházy Pál (király személye körüli miniszter), Klauzál Gábor földművelés- és iparügy), Eötvös József (vallás és oktatásügy). A vívmányokat rögzítő törvényeket alig három hét alatt készítette el az utolsó rendi országgyűlés. A király 1848. április 11-én Pozsonyban szentesítette a törvényeket, ezért nevezzük áprilisi törvényeknek. A társadalom átalakulását eredményező legfontosabb törvénye az azonnali kötelező örökváltság volt. A törvény úgy rendelkezett, hogy a földbirtokosokat állami kármentesítés illeti meg, amit a volt kincstári birtokok eladásából fedeztek volna. Megszűntek az úrbéri terhek (például a robot), és az egyházi tizedet is eltörölték, a parasztság az úrbéres föld szabad tulajdonosa lett.