Adóigazgatási Szakügyintéző Fizetés

Nagyszülő Halálakor Jár A Rendkívüli Szabadság? (8769140. Kérdés)

Monday, 15-Jul-24 22:53:01 UTC

Rendkívüli szabadság Vsz - Szabadság hozzátartozó halála esetén 146. § (3) bekezdés b) pont], tehát az fizetett. Ha viszont a két munkanap a halálesettel kapcsolatos ügyintézésre nem elegendő, akkor a munkavállaló kénytelen szabadságot igénybe venni a fennmaradó napokra, az általános szabályok szerint. Előfordulhat, hogy a lelki folyamatok, a gyász megélése hosszabb távollétet tesz szükségessé, az emiatt való keresőképtelenséget azonban orvosnak kell igazolnia. Kivételes szabályok vonatkoznak a lehető legnagyobb tragédiához, a születéshez kapcsolódó halálesetekre: amennyiben a gyermek halva születik, vagy meghal, az apa akkor is jogosult a születéshez kapcsolódó pótszabadság igénybevételére. Rendkívüli szabadság- HR Portál. Ilyen esetben az apa az általa megjelölt időpontban, de legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadságra jogosult. [Mt. 118. § (4) bekezdés] Halva született gyermek esetén a pótszabadság igénybevételéhez a halottvizsgálati bizonyítvány, míg a gyermek születést követő halála esetén a születési anyakönyvi kivonat bemutatása szükséges [a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételéről és a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 350/2014.

  1. Rendkívüli szabadság- HR Portál

Rendkívüli Szabadság- Hr Portál

drbjozsef # 2020. 10. 16. 08:16 mariae, Ez elég véleményes. A helyzet az, hogy a halálesetre nem szabadnap jár, nem szabadság. Hanem a munkáltató köteles két munkanapra felmenteni a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettséged alól. Ezért nincs olyan, hogy "te veheted ki". A gyakorlat az, hogy ha bejelented a halálesetet, akkor a következő 60 napban kiadják ezt a két napot. Az ügyintézésre, és a temetésre, mondjuk. A hivatkozás erre a jóhiszemű joggyakorlat, és a munakáltatóval való Mt. szerinti együttműködési kötelezettség. Ugyanakkor a helyzet az, hogy az Mt. szerint ez a két nap JÁR, és nincsen semmilyen konkrét korlát szabva hozzá. Se a hatvan nap, se a 3 hónap, se semennyi, sem az, hogy mikor, mire használod fel, se az hogy egyben vagy külön. A törvény szerint a "halálakor" jár. Ezt úgy értelmezik, hogy a haláleset utáni időszakban, nem hónapokkal később. Akkor is, ha nincs semmilyen ilyen rendelkezés. Ha akarod, megpróbálhatod ütni a vasat, hogy oké, elutasíttottak, de akkor kéred az ezt alátámasztó törvényi rendelkezést, írásban kérd a két napot, és írásban a fenti indoklással együtt kérd az esetleges elutasítást, ha nem hajlandóak kiadni, megjegyezve a kérelemben, hogy elutasítás esetén munkaügyi bírósághoz fordulsz.

Egy szerettünk elvesztése komoly lelki terhet ró az emberre, ez alól a munkavállaló sem kivétel. A gyász nem a munkahelyre való, de emberi voltunkból fakadóan nem tudjuk azt munkába indulás előtt levetni és otthon hagyni. A munkajogi szabályok a gyászhoz kapcsolódóan csupán néhány apró kedvezményt adnak, amelyeket azonban érdemes kihasználni a gyógyulás elősegítésére. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. ) 55. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halála esetén két munkanapra. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló nem köteles megjelenni munkahelyén és munkát végezni, éppúgy, mintha szabadságon lenne, ám szabadnapjait ez nem apasztja. Hozzátartozónak a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa minősül [Mt.