A később lovaggá ütött Ian Wilmut és Keith Campbell vezetésével, a PPL Therapeutics biotechnológiai cég bábáskodásával és anyagi támogatásával a legszigorúbb titoktartás mellett folytatott kutatások 1996-ban hoztak áttörést. Július 5-én megszületett az első felnőtt egyed testi sejtjéből sejtmagátültetéssel létrehozott, genetikailag azonos emlősutód, Dolly bárány. Létezését 1997. február 22-én tette közhírré a sajtó, a bejelentést szokatlan módon reklámozták: a kisfilmben skót tudósok birkákkal játszanak együtt. Az emlőmirigy-sejtből klónozott jószágot létrehozói Dolly Partonról, a szavaik szerint "mély benyomást keltő" keblekkel rendelkező amerikai country-énekesnőről nevezték el. Dolly életre hívásában - a kutatók mellett - három birka vett részt. A klónozni kívánt, finn dorset fajtájú nőstény házi juh emlőmirigyéből kivett sejt magját egy másik nőstény sejtmagjától megfosztott, nem megtermékenyített, de érett petesejtjébe juttatták, miután a két sejt sejtciklusát szinkronizálták. A petesejtet egy skót blackface (fekete pofájú) juhtól vették, hogy a laikusok számára is szemmel látható legyen majd a klónozás eredménye.
Dolly hét hónapos korában Forrás: AFP/Colin Mcpherson Dolly az egész életét a Roslin Intézetben töltötte. 1998 és 2001 között hat utódot hozott a világra, 1998 áprilisában Bonnie-t, utána ikreket, majd hármas ikreket ellett. Egészségi állapota sohasem volt kifogástalan, négyéves korában ízületi gyulladást, majd súlyos tüdőbetegséget kapott. Szenvedéseit látva 2003. február 14-én, hat és fél éves korában elaltatták. A juhok átlagos életkorának feléig élt Dolly tetemének boncolása azt mutatta, hogy egy általános juhbetegségben, retrovírus okozta tüdőrákban szenvedett, ami a zárt térben tartott állatokra különösen veszélyes, mert immunrendszerük nem fejlődhet ki rendesen. A betegség kialakulását nem hozták összefüggésbe a klónozással. Dolly testét az utókor számára is megőrizték, preparátuma 2003-ban került be az Edinburghi Királyi Múzeumba, ahol négy lábán állva, fejét kissé oldalra hajtva fogadja a látogatókat. 2005 szeptemberében Budapesten is kiállították, a Millenáris parkba költözött Csodák Palotája megnyitójának sztárja volt.
Dolly Faj juh állatfaj egyede Született 1996. július 5. [1] [2] The Roslin Institute Elpusztult 2003. február 14. (6 évesen) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Dolly témájú médiaállományokat. Dolly ( 1996. július 5. – 2003. február 14. ) egy nőstény birka volt, a világ első testi sejtből klónozott emlőse. Története [ szerkesztés] 1996. július 5-én született Edinburgh-ban. Ian Wilmut és Keith Campbell vezetésével egy kutatócsoport egy nem megtermékenyített, de érett petesejt magját eltávolította, és a klónozni kívánt élőlény sejtmagját (egy emlőmirigy sejtét) ültették helyébe. A petesejtet egy skót blackface (fekete pofájú) juhtól vették, míg a sejtmagot egy finn dorset fajtájútól, hogy a laikusok számára is szemmel látható legyen majd a klónozás eredménye. Ezt már csak egy "béranyába" kellett helyezni, hogy az élőlény DNS-éből, annak pontos mása megszülessen. A sikeres kísérletről 1997. február 23-án tett bejelentést az edinburghi Roslin kutatóintézet. (Az ember klónozását nemzetközi egyezmények jelenleg is tiltják. )
De nem Dolly volt a tudomány első kísérlete a klónozásra. A kutatók közel egy évszázada kutatták a klónozás bonyodalmait. 1902-ben német embriológusok Hans Spemann és Mangold Hilda, tanítványa, sikeresen nőtt két szalamandra egyetlen embrióból hasított fel egy hajszálból álló hurokkal. Azóta a klónozási kísérletek egyre kifinomultabbak és árnyaltabbak lettek. Számos laboratóriumi állat klónok, beleértve a békákat és teheneket is, Dolly előtt jöttek létre. De mindegyiket embriókból klónozták. Dolly volt az első emlős, akit speciális felnőtt sejtből klónoztak. Az embrionális őssejtek, amelyek közvetlenül a megtermékenyítés után keletkeznek, bármilyen sejtté alakulhatnak a szervezetben. Miután meghatározott típusú sejtekké, például neuronokká vagy vérsejtekké módosulnak, speciális sejteknek nevezik őket. Mivel a Dollyt létrehozó sejt már emlőmirigysejtként specializálódott, a legtöbb tudós úgy gondolta, hogy lehetetlen más emlőmirigyen kívül mást klónozni belőle sejteket. Dolly bebizonyította, hogy tévednek.
A betegség kialakulását nem hozták összefüggésbe a klónozással. Forrás: Dreamstime Dolly testét az utókor számára is megőrizték, preparátuma 2003-ban került be az Edinburghi Királyi Múzeumba, ahol négy lábán állva, fejét kissé oldalra hajtva fogadja a látogatókat. 2005 szeptemberében Budapesten is kiállították, a Millenáris parkba költözött Csodák Palotája megnyitójának sztárja volt. Dolly sikeres életre hívása új lendületet adott az emlősök sejtmag-átültetéses klónozásának. 1997-ben megszületettek az első genetikailag módosított sejtekből létrehozott juhok: Polly és Molly klónozott és egyben transzgenikus állatok voltak. A kutatók azóta szarvasmarhákkal, disznókkal, szarvasokkal, lovakkal, bikákkal, juhokkal és muflonokkal egyaránt sikeresen kísérleteztek. Klónozással gyógyíthatók lesznek az emberek genetikai betegségei is, megmenthetővé válnak a kihalással veszélyeztetett fajok, és életre kelthetők lesznek a már kipusztultak. Spanyolországban például már évek óta próbálkoznak a 2000-ben kihaltnak nyilvánított beceite kőszáli kecske (bucardo) lefagyasztott sejtjeiből való feltámasztásával.