A kritika és ítélet veszélyei Amikor visszajelzést adunk valakinek a viselkedéséről, mindenképpen én-üzenetekkel tegyük ez, "ahogyan láttalak téged adott helyzetben. " Ha elkezdjük minősíteni a másikat, már te-üzeneteket küldünk (pl. Mindig kiforgatod a szavaimat!, Aljas és tapintatlan vagy! ) Ezek sértődésekhez vezetnek, nem tartalmaznak felhasználható információt és elmélyülő konfliktusok veszélyét hordozzák magukban. Ha valaki adott helyzetben gyengén teljesít, ennek nagyon sokféle, akár pillanatnyi oka lehet, például fáradtság, nem figyelés. Ha mi egyből belső és negatív okra vezetjük vissza ("buta vagy"), és ennek hangot is adunk, rosszhiszeműségünkkel rossz irányba visszük a kommunikációs folyamatot. Fogalmazhatunk tehát úgy is, hogy én-üzenetek segítségével előrevivő erőt és jóhiszeműséget tudunk biztosítani a kapcsolat további fejlődéséhez. A konfliktus fogalma, az egyes kezelési stílusok előnyei és hátrányai Barlai értelmezése szerint "a konfliktus a létező különbségek, eltérések következménye, és mint ilyen feltétlenül kezelésre szorul. "
Az a tény, hogy ilyen körülmények között a személy olyan ingerlékessé válik, amennyire csak lehetséges. Mindezekkel kezd el keresni a módját, hogy valahogy javítsa a helyzetét. Ha valaki jelenleg úton van - konfliktus elkerülhetetlen. A konfliktus gyakori oka az irigység. Szintén oka lehet mindenféle harag vagy elégedetlenség. Hogyan adhat pozitívnak a konfliktus? Az eredmény? Az a tény, hogy hála neki, hogy eldönthetik azokat a kérdéseket, amelyeket sok éven át meg kell oldani. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a konfliktusban részt vevő felek, akik próbálják bizonyítani ügyüket, rendszerint fejlődnek, javulnak. Ez megváltoztathatja tevékenységüket, vagy akár az életüket. A termelésben ez arra vezethet, hogy a csapat jobban fog működni (de megjegyezzük, hogy ez ritkán fordul elő). A pszichológia konfliktus fogalmameglehetősen bonyolult. Külön nyílt és rejtett konfliktusokat. A nyitott - a felek konfrontációja észrevehető, de a rejtett - nem. Ez utóbbi nagyon sokáig tarthat. Az interperszonális konfliktus fogalma összefüggaz egyén és az egyének csoportja, a társadalom egésze vagy más személy összecsapása.
[3] Szociálpszichológia [ szerkesztés] Konfliktus és stressz [ szerkesztés] A Selye János által kutatni kezdett stressz és a konfliktusok sokszor nehezen választhatóak szét. Montevideo, Packard és Manning, illetve Chandler és Shermis eredményei szerint (1986) [ forrás? ] a tartósabb stressz hatására olyan, általában kellemetlennek érzett, sokszor kellemetlenségeket is okozó, érzelmi állapot alakul ki, nagyobb fokú érzékenység saját magunk iránt, ugyanakkor nagyobb fokú érzéketlenség mások iránt. Máskor jelentéktelennek érzett események is konfliktusként érzékelhetőek, a másokra figyelés és a mások tekintetbevételének hajlandósága csökken. Az így keletkezett többletkonfliktusok maguk újabb stresszforrást jelenthetnek ( ördögi kör). A stressz kezelésére kialakított megküzdési stratégiák sok hasonlóságot mutatnak a konfliktusok kezelésének elképzelhető stratégiáival. A konfliktusok pedagógiai jelentősége [ szerkesztés] A konfliktusok tudatos pedagógiai kezelése fontos nevelési eszköz, nem véletlen, hogy a nevelési diszciplínán belül egyre erőteljesebben jelenik meg az úgynevezett konfliktuspedagógia.
A drámai műnem a klasszikus görög irodalomban alakult ki; két fő műfaja a tragédia és a komédia. A klasszikus tragédiában a hős személyes életproblémájával kerül szembe, amely azonos vagy kapcsolatos a kor alapvető társadalmi problémájával. Ennek megoldásáért, a pozitív értékek megvédéséért vagy érvényre juttatásáért vállalja a drámai hős a gyakran eleve kilátástalan küzdelmet a vele szemben álló erőkkel, személyekkel vagy magával a sorssal (LUKÁCS GYÖRGY alapján). Elbukása tragikus, mert visszafordíthatatlan értékpusztulást jelent, de egyben katartikus hatású, mert "a félelem és részvét felkeltése által éri el" "a szenvedélyektől való megszabadulást" (ARISZTOTELÉSZ: Poétika). A drámának a vétség is alapeleme: a vígjátékban (de más műfajokban is szerepelhet) a komikus hiba, a tragédiának pedig jellegzetesen a tragikus bűn szolgál alapjául. A komikus mozzanat mélyén valamiféle meg nem felelés, rugalmatlanság vagy gépiesség húzódik meg, és ez váltja ki a komikus hatást. A tragikus hős is rugalmatlanná válik, de ő tudatosan, elvszerűséggel (gyakran az önfeláldozás árán is) ragaszkodik valamely magasrendű eszményhez, értékhez.
Kialakulhatnak a szűkebb személyes szférában vagy a formálisabb kapcsolatokban (pl. munkahely). A társadalmi konfliktusok a társadalom különböző nagyobb csoportjai, illetve nemzetek, népcsoportok között alakulnak ki. A társadalmi konfliktusok erős befolyást gyakorolnak a résztvevők intrapszichés és interperszonáliskonfliktusaira. Konfliktus