Tolerogenitás: immunológiai válaszképtelenség Antigenitás: Antigénnek az a képessége, hogy fajlagos reakcióba tud lépni az ellenanyaggal illetve az immunsejtekkel. Immunogenitás és antigenitás miatt két külömböző rész: effektorokhoz kapcsolódó rész: hordozó antigén determináns csoport: haptén Klón szelekció elve: 1. Kis mennyiségű random készlet kezdetben. 2. Embrionálisan negatív szelekció: saját fehérjére reagáló klónok elpusztítása 3. Az antigénnel legjobban reagáló limfocita kiszelektálása 4. A kiválasztott limfocita vándorlása nyirokszervbe. Tananyag. 5. Differenciáció Plazmasejt kialakulása: nagy mennyiségű antitest termelés Memóriasejt kialakulása Kis mennyiségű antitest termelés 6. Osztódás: nagy mutációs rátával. Egyes variánsok hatékonyabbak. Limfociták diverzitásának kialakulása 1. Szomatikus mutációk: Az antigén receptort kódoló géneket érinti. Kb 1 milliószor nagyobb itt a mutációs ráta, mint egyéb géneknél. Mutációk mellett genetikus kódban egyes szakaszok helyettesítése betoldása, kiesése is történik.
A leggyakoribb kérdés, ami egy laboratóriumban elhangzik: hány cső vért fognak levenni? Mehetek vérvétel után sportolni, végezhetek házimunkát? A mai modern technikának köszönhetően a vizsgálatok elvégzéséhez egyre kevesebb vérmennyiségre, szérumra - van szükség. Viszont az egyes vizsgálattípusok eltérnek egymástól, igy beszélhetünk kémiai, hematológiai, véralvadási, és egyéb speciális vizsgálatokról. NEM A VIZSGÁLATOK SZÁMA HATÁROZZA MEG, HOGY HÁNY CSŐ VÉRT VESZÜNK LE, HANEM AZOK JELLEGE! A kémiai mérésekhez tartoznak többek között a máj, és vesefunkciós vizsgálatok, a vérzsírok, ionok, de a cső igényét tekintve ide sorolhatjuk a hormonokat, daganatszűrőket, szerológiai vizsgálatokat is. A kémiai vizsgálatokhoz szérumra van szükségünk, ezt egy speciális ún. A Vér És Alakos Elemei, Vérplazma | PDF. géles vagy zselés csőbe vesszük le. A csövek falát véralvadást gyorsító anyaggal vonták be, hogy minél előbb alkalmas legyen a centrifugálásra. A centrifugálást a vér teljes alvadása után, - amikor már nem folyik a levett vér- tehetjük meg.
Follikuláris dendritikus sejtek: nyirokcsomó lép nyálkahártyája közelében. Antitesttel, komplementrendszerrel kapcsolt antigének natív formában való megkötése, B-limfociták számára történő bemutatása. Granulociták: Elsősorban effektor sejtek neutrofil granulociták. Gyulladásoknál eosinofil granulociták: paraziták elleni védekezésben, allergiás reakciókban számuk nő basofil granulociták: IgE Fc receptorok: IgE és specifikus antigén/allergén megkötése után hisztamin szerotonin enzimek és lipid mediátorok ürítése. Gyulladási reakciók központi szereplői. Patogének: kórokozó hatású, fertőzést, betegséget okozó mikroorganizmus: vírus, gomba, baktérium, protozoon, féreg lehet. Általában a természetes immunrendszer hatástalanítja őket. Hány cső vért veszünk le? | Gellért Labor - Vérvétel Budapesten, magánlabor a Gellért téren. Antigén: saját vagy idegen anyag amire kialakul az immunválasz. Azok a patogének amelyek aktiválják a fajlagos immunválaszt. Antigén felismerő molekulák: antitestek: immuniglobulinok jellegzetes négyláncú szerkezettel T-sejt receptorok Immunogenitás: antigén immunválaszt kiváltó képessége: effektor sejtek aktiválása ellenanyagok képzése.
MHC-I minden sejten, tehát elvileg minden sejt képes antigénbemutatásra. Az endogén peptidek expresszálása után a CD8+ citotoxikus T sejtekkel reagálnak. MHC-II Az MHC II osztályba tartozó HLA-DR, -DP, -DQ fehérjék két polimorf láncból állnak és az antigén prezentáló sejtek felszínén, B sejteken, monocitákon/makrofágokon, dendritikus sejteken vannak jelen. A külső térből származó peptideket expresszálják, és a CD4+ segítő (helper) T limfocitákkal reagálnak. MHC-III MHC III osztályba tartozó gének komplement (C4A, C4B, B faktor, C2) fehérjéket, 21 beta hidroxiláz enzimet, és citokineket (TNF alfa, TNF beta) kódolnak. A klasszikus MHC-gének elhelyezkedése a humán genomban Citokinek: Szolubilis nem antigén specifikus molekulák. Immunválasz szabályozásában szerep: gyulladásban, antigén bemutatásban, csontvelői sejtek érésében, immunsejtek aktiválásban, adheziós molekulák expressziójában. A: daganatsejtek, átültetett szövetek és vírusok elleni immunitás B: nem-specifikus külső antigének elleni immunitás C: késleltetett hiperérzékenység - gombás fertőzések, tuberkulózis, stb.
1. előadás Immunológiai alapfogalmak.