November régi magyar neve a hónap lejelentősebb szentje után SZENT ANDRÁS HAVA, de Enyészet havának, Nyilas havának is nevezik. Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb. A szántóföldekről betakarítják az utolsó terményeket is, és a hónap vége már a báloké. Az első hó is november vége felé szokott leesni. A falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodnak. Ez a hónap a gazdasági év zárása, állatok behajtása, pásztorünnepek ideje. Az őszi időszakban több napot is úgy tartunk számon, mint a gazdasági év zárónapját. NOVEMBER – SZENT ANDRÁS HAVA – ENYÉSZET HAVA - Netfolk: népművészet, hagyományok. A mezei munkák lezárásához, a tavasztól őszig a szabadban, a falutól távolabb legeltetett jószág (szarvasmarha, disznó, juh) behajtásához ünnepi mozzanatok társultak. A pásztorok napokig tartó mulatságot rendeztek, ekkor fogadták föl őket a következő esztendőre (pásztorfogadás), akárcsak a cselédeket. Erzsébet, Katalin és András napja körül meg nem állt a tánc, a mulatozás: lakodalmat, bálokat tartottak.
Csokonai Vitéz Mihály: Az ősz (részlet) Itt van már november didergő hónapja, Hideg szele a fák ágait megcsapja, Meghalva elhullnak a sárga levelek, Játszadoznak vélek a kegyetlen szelek. Az ajtónál álló télnek hideg zúzza A zőld ligeteket s mezőket megnyúzza. Hideg esső csorog, csepeg egész éjjel, A fázékony Auster havat is hány széjjel. A borongós égnek sűrű felhőzése Házba zárt szívünknek kedvetlenedése. Jer, barátom! minden únalmat űzzünk el Az új boron vídám beszélgetésünkkel. November 30. Szent andrás havard. András napja. Szent András apostol a keleti egyház védőszentje az ázadban élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezérthívják az ilyen keresztet andráskeresztnek. András napja a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. A lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Például böjtöltek, a párnájuk alá férfi ruhaneműt rejtettek. November 25. Katalin napja Ha Katalin kopog, karácsony locsog, de ha Katalin lotyog, karácsony kopog. A Katalin-nap a régi időszámításban az első téli nap volt, s mindenképpen határnap.
Erzsébet napja Szent Erzsébet napja tél erejét szabja. Árpád-házi Szent Erzsébet "Magyarország szép nemes csillaga" Sárospatakon született. A királylány tizennégy éves volt, amikor férjhez adták. Politikai okok miatt jött létre a frigy, a házasságuk mégis igen jól sikerült. Őszinte szerelem fűzte össze az ifjú párt, ami nagy adomány volt a sorstól. Erzsébet alakjához számos legenda fűződik, az egyik legismertebb az úgynevezett rózsacsoda, amelyet először XIV. századi forrás említ. A rózsacsoda-legenda szerint egy alkalommal Erzsébet ruhájában ( titokban) kenyeret vitt a szegényeknek. Férje megállította, hogy megtudja, mit visz benne. Erzsébet azt felelte Lajosnak, hogy rózsákat visz. Férje felszólítására meg is mutatta kötényét, s csodák csodája, valóban rózsák voltak benne. E történet alapján az ábrázolásokon a rózsák váltak Szent Erzsébet legfőbb ikonográfiai jellemzőjévé. November 25. November- SZENT ANDRÁS HAVA. Katalin napja Ha Katalin kopog, karácsony locsog, de ha Katalin lotyog, karácsony kopog. A Katalin-nap a régi időszámításban az első téli nap volt, s mindenképpen határnap.
Mindenszentek ünnepén azokat a megdicsőült lelkeket ünneplik, akikről - mivel sokan vannak - név szerint nem emlékezik meg a naptár. Szorosan kapcsolódik mindenszentek napjához, a halottak napja, amelyet november 2-án tartanak. Bár az előbbi ünnep néhány száz évvel korábbi, mégis mint a halottak napjának vigíliája ment át a gyakorlatba. E két napon nem csak az egyház, de az egész társadalom is a halottjairól emlékezik meg. A temetőket kitisztítják, a sírokat feldíszítik, és mindenszentek estéjén gyertyákat égetnek a sírokon, vagy otthon, a lakásban. Számos templomban rekviemmel emlékeznek a halottakra. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért néhány vidéken a halott családtagoknak is terítettek az asztalnál. Megzörgeti a kórót és a telet várja Szent András hava | Sokszínű vidék. A gyertyagyújtás is mágikus szokást idéz, arra szolgál, hogy a sírjukból e napon kiszabadult lelkek visszataláljanak a helyükre, és ne kísértsék az élőket. Régebben a falusi nép vígságos torral emlékezett az elhunytakra. Éjjelre ennivalót hagytak a megterített asztalon, mert a hiedelem szerint a halottak ezen az éjszakán meglátogatták övéiket.
Az ötlet egyébként Széchenyi István fejéből pattant ki még az 1830-as években. Nem tévedett, a műveletnek sok mindent köszönhet a város. November 19. – Erzsébet napja Árpádházi Szent Erzsébet (XIII. század) ünnepe. Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András magyar király (ur. 1205-1235) és Meráni Gertrudis leánya, IV. Lajos türingiai őrgróf (ur. 1217-1227) felesége. Számos legenda szól jóságáról. A hercegnő éhínség idején kinyitatta az uralkodói éléskamrákat, télire pedig mindazokat befogadta palotájába, akik fedél nélkül maradtak. A hercegnő egy napon élelmiszert csempészett ki a rászorulóknak, rokonai pedig megállították, és megkérdezték, mit visz magával. Szent andrás hava ke. Mivel a fiatalasszony el akarta titkolni szándékát, azt mondta, rózsák vannak a kötényében, az Úr pedig egyszeriben virágokká változtatta a kenyeret, hogy Erzsébetnek ne kelljen hazudnia. 1235-ben Erzsébetet szentté avatták. Hazánkban IV. Béla (ur. 1235-1270) emeltetett először templomot húga tiszteletére – Kápolnán. Az Árpád-ház ötödik szentjeként tisztelhetünk.
Á RPÁD-HÁZI S ZENT I MRE R ADÓ S ÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1899 L AKATOS I MRE SZÜLETÉSNAPJA – 1922 S UTÁK J ÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1865 H ANSTADTI L ANG N EPOMUK J ÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1770 november 6. S ZENT L ÉNÁRT N EMZETKÖZI NAP A KÖRNYEZET HÁBORÚ ÉS FEGYVERES KONFLIKTUS SORÁN TÖRTÉNŐ KIFOSZTÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉÉRT G ANZ Á BRAHÁM SZÜLETÉSNAPJA – 1814 november 7. Szent andrás haga clic. E RKEL F ERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1810 A Z Á RPÁD HÍD FELAVATÁSA – 1950 A Z ELSŐ MAGYARORSZÁGI EJTŐERNYŐS UGRÁS – 1920 november 8. A NÉGY MEGKORONÁZOTT V ÁROSOK NAPJA B ERECZKY E NDRE SZÜLETÉSNAPJA – 1896 november 9. A LATERÁNI BAZILIKA FELSZENTELÉSÉNEK ÜNNEPE K ERTÉSZ I MRE SZÜLETÉSNAPJA – 1929; I RODALMI N OBEL-DÍJ: 2002 Z ORKÓCZY S AMU SZÜLETÉSNAPJA – 1869 K OVÁCS J ÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1816 M OSKOVITS M IKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1875 F ISCHER D ÁNIEL SZÜLETÉSNAPJA – 1695 november 10. N AGY S ZENT L EÓ PÁPA N EMZETKÖZI IFJÚSÁGI VILÁGNAP A TUDOMÁNY VILÁGNAPJA A BÉKÉÉRT ÉS A FEJLŐDÉSÉRT T ETMAJER A LFRÉD SZÜLETÉSNAPJA – 1889 november 11.