Hiába hivatkozik arra a beszállító, hogy ezen károkat nem szándékosan okozta, illetve, hogy nem látta azokat előre. Ugyanezen beszállító azonban, ha a szerződésszegés szándékossága nem bizonyítható, minden előre nem látható kár alól mentesülni fog. Következményes károk A Ptk. a fentieken kívüli károk, vagyis az úgynevezett következmény károk ( "szerződésszegés következményeként [.. ]a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károk") és az elmaradt haszon ( "elmaradt vagyoni előny") tekintetében alkalmazza az előreláthatósági feltételt. Ez a megfogalmazás összhangban áll a szerződéses gyakorlattal és az üzleti realitással, ahol az úgynevezett következményes károk tekintetében a felek rendszeresen korlátozták, vagy kizárták a felelősségüket. A mostani rendszerrel a a Ptk. az üzleti realitás irányába tett egy jelentős lépést, mivel a következményes károkért való felelősségre vonatkozóan ezentúl a Ptk-ban lesz törvényi szintű mérséklés az előreláthatósági követelmény beillesztése által. (A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Koronavírus: mikor van valódi vis maior helyzet? - Napi.hu. Unger Balázzsal készült írás második részét hamarosan olvashatják – a szerk. )
Az előreláthatósági klauzula lényegében a kár törvényi szintű mérséklésének tekinthető, amiben komoly eltérést jelent a korábbi Ptk. rendelkezésétől, mivel az a teljes kártérítés elvén állt és ilyen alapon nem adott kárcsökkentési lehetőséget a károkozó javára. Mit jelent az előreláthatóság? Az előreláthatóság a kár tekintetében azt jelenti, hogy még olyan esetben is, ha megállapításra kerül, hogy károkozó egyrészt megszegte a szerződést, másrészt azért felelősséggel tartozik, csak olyan károkat lesz köteles megtéríteni, amelyeket előre látott, vagy előre láthatott. A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője megjegyezte: az előreláthatóságnak a szerződéskötéskor kell fennállnia. Ha tehát a szerződés teljesítése során tájékoztatta a jogosult a kötelezettet a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó kiemelt kockázatokról, ez a kárt nem fogja előreláthatóvá tenni. Ugyanakkor kérdéses, hogy miként viszonyul majd a joggyakorlat a szerződésmódosításhoz: azt új szerződésnek tekinti, ami az előreláthatóság időpontját is érinti, vagy minden esetben csak az eredeti szerződéskötési időpontot fogja figyelembe venni.
A szerződő felek közötti kommunikáció és együttműködés elősegítése és az új Polgári törvénykönyvnek az üzleti valósághoz való közelítése a célja a polgári kódex jövő márciusban életbe lépő új felelősségi rendszerének – mondta el az Origónak a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője. Az új felelősségi rendszer egyik legfontosabb reformja, az úgynevezett előrelátható kár fogalma – húzta alá dr. Unger Balázs. Most a kétrészes cikk első részét olvashatják. Nem előzmény nélkül való az előrelátható kár intézménye az új Polgári törvénykönyvben, hiszen a nemzetközi adásvételeket szabályozó és Magyarországon is alkalmazandó ENSZ egyezmény, az úgynevezett Bécsi Vételi Egyezmény ismeri ezt a fogalmat – fejtette ki elöljáróban a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője. Ezen túlmenően az angolszász jogrendszerekben is megtalálható az előrelátható kár fogalma. Mivel a Bécsi Vételi Egyezményhez széleskörű nemzetközi joggyakorlat is társul, ezért a jogalkotó erre is támaszkodva alkotta meg az új Ptk.