Toplista betöltés... Segítség! Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges! Az erő kegyetlen kérdése 95 1 éve Kérlek segitsetek megoldani a csatolt képen lévő feladatot! Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést. fizika, erő Törölt { Fizikus} megoldása Szerintem az erők indexelése nem egyértelmű, így az eredő erő számítása (ami a gyorsítást végezné) nem számítható ki. (F e =40N (? ) A gyorsulás kiszámításához a test tömege (vagy a G gravitácós erő ismerete is kellene) Ekkor a tartó erő (a felület visszaható (N) erőt is ki lehetne számolni. Egyébként N=G kell, hogy legyen. A gyorsulás F e =m·a⇒a=F e /m de G=m·g⇒m=G/g tehát a=F e /m=(F e ·g)/G 1
Az erő nagysága (abszolút értéke) a Pitagorasz-tételből számítható ki. Például az eredő erőre ezt írhatnánk: F 2 = | F | 2 = ( F x) 2 + ( F y) 2 + ( F z) 2 amiből gyökvonással meg is van az eredő erő nagysága: F = | F | = [( F x) 2 + ( F y) 2 + ( F z) 2] 1/2 Természetesen az erő nagysága skaláris mennyiség, nem pedig vektor, ahogy az egyes koordináták is. Ezért is jelöli őket egyszerű dőlt betű, ti. a dőlt és félkövér stílust a vektorokra tartogatjuk. Az összetevődő erők fajtái Kontakt erők Tolás, rúgás, emelés, húzás,... Ebben az esetben a vizsgált testnek közvetlen fizikai kontaktusban kell lennie más testekkel, hogy erőt gyakorolhassanak egymásra. Távolható erők Tömegvonzás (gravitáció), mágnesesség, elektrosztatikus vonzás/taszítás, magerő... Ebben az esetben a kölcsönhatáshoz a testeknek nem kell közvetlenül érintkezniük egymással. (Az ilyen erők részecskekicserélődés révén működnek, ill. a gravitációt Einstein a tér görbületével magyarázta. ) Vissza Nagy Sándor honlapjára. Releváns | tIt | kínálat: Asimov Téka
A szinusztétel és koszinusztétel közötti összefüggés Erők eredője és hajlásszöge Feladat: erők eredője és hajlásszöge Két erő 25 és 18 newton nagyságú, hajlásszögük 77°. Mekkora az eredő erő, és hány fokos szöget zár be a két erővel? Megoldás: erők eredője és hajlásszöge Az ábra mutatja, hogy az eredő erőt koszinusztétellel számíthatjuk ki. Az α szöget szinusztétellel számoljuk ki: Az eredő erő nagysága 33, 9 newton, ez a 25 newton erővel 31, 2°, a 18 newton erővel pedig 45, 8° szöget zár be.
Ekorrep statika - 4. óra: eredő erő számítása 2 - YouTube
Ha lejtőre tesszük az almát, két eset van. Vagy nagyon érdes a lejtőnk és az alma békén elvan, vagy nagyon síkos a lejtőnk, és az alma szépen lecsúszik (legurul). Ennek megállapításához a függőleges gravitációs erőt egy a lejtőre merőleges és egy vele párhuzamos komponensre bontjuk. Miért pont így? Mert ennek van értelme. A merőleges erő nyomja a lejtőt (mindig merőlegesen nyomja), az meg visszanyom, ezáltal nem engedi abba az irányba esni az almát. A párhuzamos erő viszont viszi a lejtőn le az almát, mert arra lehet menni. Itt azonban fellép a súrlódási erő, ami ha nagyon érdes a felület, akkor nagy. Lehet, hogy nagyobb is tud lenni ennél a komponensnél. Mindenesetre nem engedi elmozdulni az almát, az áll, és rá a gravitáció e komponensének megfelelő ellentétes erővel tartja az almát. Ahogy síkosítod a lejtőt, az ő súrlódási képessége csökken, egyszer csak kevesebb lesz a gravitáció ezen komponensénél. Ekkor lesz egy kis erő, ami lassan elindítja az almát le. Golyó esetén nem súrlódási, hanem gördülő ellenállás van, ez lényegesen kisebb a súrlódásinál, ezért gyakorlatilag elhanyagolható.
Két erő eredője Pontos mérésekkel kimutatható, hogy két eltérő nagyságú, ellentétes irányú erő együttes hatása egy testre olyan, mintha a testre csak egyetlen erő hatna rá. Ennek az egyetlen erőnek a következő tulajdonságai vannak: hatásvonala megegyezik az eredeti két erő hatásvonalával, iránya megegyezik a nagyobbik erő irányával, nagysága pedig a két erő nagyságának a különbségével egyezik meg. Ezt az erőhatást a két erő eredőjének nevezzük.