Ha a beteges munkavállalót meneszti, egy jogvita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy nem a gyakori betegállomány állt a megszüntetés hátterében vagy, hogy az egyenlő bánásmód követelményét valamely oknál fogva az adott esetben nem kellett megtartania. Kapcsolódó cikkek 2022. április 1. Nem merült feledésbe a dízelbotrány Az Európai Bizottság két új laboratóriumot adott át, hogy növelje az uniós piacon forgalmazott gépjárművek károsanyag-kibocsátása vizsgálatának kapacitását – közölte a brüsszeli testület pénteken. 2022. március 31. Betegszabadság és táppénz- HR Portál. Artisjus: soha nem részesültek még jogdíjból olyan sokan, mint tavaly A pandémia okozta drasztikus visszaesés 2021-ben éreztette igazán a hatását az Artisjus által kifizetett jogdíjakban. A jogkezelő tavaly 6, 7 milliárd forintot tudott kifizetni magyar és külföldi alkotóknak, ugyanakkor minden korábbinál több hazai szerző részesült az összegből. A visszaesés éreztette a hatását azok számának csökkenésében is, akik jelentősebb összeget tudnak keresni a szerzeményeikkel.
Hogyan vizsgáltathatja felül a munkáltató a keresőképtelenséget? A fentiekből is kitűnik, hogy a keresőképtelenségre vonatkozó szabályozás igencsak megnehezítheti a munkáltató dolgát, ha például a keresőképtelenség alatt kíván megválni a dolgozótól. Előfordulhat, hogy a munkáltató nem tartja megalapozottnak az orvosi megállapítást, vagy a felmondás előli menekülésnek tekinti, hogy a munkavállaló betegállományba vonult. A munkáltatónak lehetősége van a keresőképtelenség felülvizsgálatára. Fontos, hogy a felülvizsgálatot csak a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt lehet kérni. Munkavállaló kötelezettségei táppénz alatt. Ha a dolgozó már visszatért a munkába, vagy munkaviszonya már megszűnt, utólag nem kérhető a keresőképtelen időszak felülvizsgálata. A munkáltató a felülvizsgálat iránti kérelmét a munkavállalót keresőképtelen állományban tartó szolgálat szerint területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához nyújthatja be. A felülvizsgálat kérelmezéskor 15. 800, -Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.
A fordult segítségért egy cég, amelynek egyik munkavállalója 2016 szeptembere óta van táppénzen, tényleges betegség kapcsán. Azóta folyamatosan küldi a táppénzes papírjait, amiket a vállalat továbbít az OEP felé. Munkába állásának még csak feltételezett időpontjáról sem nyilatkozik, egészsége azonban már több hónapja láthatóan és ahogy köztes emberektől hallottuk, rendbe jött. Ennél többet a cég nem tud, mert maga a munkavállaló ebben a kérdésben sem foglal állást. Munkavállaló kötelezettségei táppénz alat peraga. A vezetőség ezért arra a döntésre jutott, hogy megválik a munkavállalótól. Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi üzletágvezetője felhívta a társaság figyelmét, hogy keresőképtelenség esetén a munkavállaló felmondási korlátozás alatt áll. A munkáltató felmondása esetén ugyanis a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik: a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, b) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, c) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Jóllehet évek óta nincs hatályban az a szabály, hogy a munkavállalónak nem lehet felmondani keresőképtelensége idején, ma is számos bizonytalanság látszik a gyakorlatban azzal, hogy a munkaviszony megszüntethetőségét hogyan befolyásolja a munkavállaló betegsége. Felülvizsgáltathatja-e a munkáltató a munkavállaló keresőképtelenségét? - Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda - Megbízható Ügyvédi Iroda - Munkajog - Jogi tanácsadás, jogi képviselet, ügyvéd, ügyvédi iroda. Cikkünkben igyekszünk pontos iránymutatást adni e kérdésben, kitérve arra is, milyen esetben kerülhet veszélybe a megromlott egészségi állapotú dolgozó munkaviszonya. A 2012. július 1. előtt hatályban volt ("régi") munka törvénykönyvének egyik legközismertebb szabálya volt, hogy a munkavállalónak tilos rendes felmondással felmondani keresőképtelenséget okozó betegsége esetén. Nyílt titok: sok visszaélés is származott abból, hogy ha valaki megneszelte, a főnöke ki akarja adni az útját, inkább "kiíratta magát táppénzre". A keresőképtelen időszak után azonban akár már másnap fel lehetett mondani a visszatérő munkavállalónak.
Kollektív szerződésben alkalmazott tipikus szankciók megrovás, más munkakörbe vagy más munkavégzési helyre történő ideiglenes áthelyezés, munkabért érintő vagyoni hátrány, kizárás juttatásból/kedvezményből (pl. prémium, többletszabadság), előmenetelben visszavetés stb. Munkaviszony megszüntetése Kötelezettségszegés esetén a munkáltató felmondással vagy azonnali hatályú felmondással is élhet. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Szankciók a munkavállaló kötelezettségszegése esetén. A munkáltató azonnali hatályú felmondás sal akkor szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a dolgozó a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A felmondás szabályairól korábbi cikkemben olvashat bővebben: Kirúgtak a munkahelyemről, mit tehetek? Eljárási szabályok A munkáltatónak a munkavállaló kötelezettségszegésének tudomására jutásától számított 15 napon belül, legfeljebb azonban a kötelezettségszegés bekövetkeztétől számított egy éven belül van lehetősége a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására.
Ugyanezen elvre a jelenlegi szabályok szerint akként lehet hivatkozni, hogy a felmondás közlésekor fennálló "álkeresőképtelenség" esetén a felmondási idő nem hosszabbodik meg a keresőképtelenség időtartamával. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség körébe tartozik az is, hogy a munkavállaló az orvos által keresőképtelenségéről kiállított igazolást átadja a munkáltatónak, hiszen betegségét hitelt érdemlően ezzel igazolja. A munkavállalót a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évente 15 munkanap betegszabadság illeti meg, amely időtartamra a távolléti díj 70%-a jár. A munkáltató ennek megfelelően a betegség első 15 munkanapját betegszabadságként köteles a munkaidő-nyilvántartásban dokumentálni, illetve a betegszabadság szerinti díjazással elszámolni. A betegszabadság lejártát követően a munkavállaló táppénzre jogosult, amely iránti kérelmét a munkáltatónál köteles előterjeszteni a szükséges igazolások becsatolásával egyidejűleg. Ha a munkáltatónál nem működik kifizetőhely, a munkáltató a kérelmet az igazolásokkal, illetve az általa kiállított foglalkoztatói igazolással együtt, a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak, ha kifizetőhellyel rendelkezik, akkor a kifizetőhelynek köteles megküldeni, amely szerv dönt a táppénz iránti kérelemről, illetve folyósítja az ellátást.