Az angol és magyar lovagokból álló fehér csapat fényes győzelme Pisa mellett Forrás: Pinterest Hasonlóan alakul a kéziratos kötetek túlélésének aránya, ami 19% az ír és csak 7% az angol példányok esetében. "Feltűnően alacsony a középkori fikciós angol irodalom becsült túlélési aránya – szögezte le Daniel Sawyer, az oxfordi Merton College középkori angol irodalomra szakosodott kutatója. VIII. KRITIKA: Új múlt. Henrik feloszlatta a kolostorokat Forrás: – Okolhatjuk ezért a monostorok feloszlatását VIII. Henrik alatt, ami miatt csakugyan sok könyvtár anyaga szétszóratott, de az az igazság, hogy angol nyelvű hőstörténetek eleve nem is nagyon fordultak elő a monostorok és rendházak könyvtári katalógusaiban. " Igencsak korlátozott lehetett az angol nyelv presztízse "Másik lehetséges magyarázatként azt hozhatjuk fel, hogy az angol nyelvnek igencsak korlátozott volt a presztízse ebben az időszakban – folytatta Sawyer. – Manapság az angolt az egész világon második nyelvként tanulják, ám a középkorban alig volt nemzetközi jelentősége.
A csoport az ökológiából ismert "nem látott fajok" modellt használta fel annak felmérésére, vajon mennyi mehetett veszendőbe a középkori történetek közül. A fennmaradtak közül máig népszerűek Artúr király és a sárkányölő Sigurd hősi legendái, vagy a Vikingek című tévésorozat révén ismertté vált uralkodó, Ragnar lóðbrok történetei. Vasbordájú Björn és társa, Hastein a Vikingek című, népszerű sorozatban Forrás: IMBD A modell becslései a legendák túlélésére, illetve eltűnésére vonatkozóan jól egybevágnak a rendelkezésre álló kevéske történelmi bizonyítékkal. Sokkal nagyobb arányban őrződtek meg az ír elbeszélések, mint az angolok A tanulmány jelentős különbségeket tárt fel a középkori művek és kéziratok túlélési arányában aszerint, hogy azok milyen nyelven íródtak. A legjobb új filmek, amelyekről még csak nem is hallottál. A jelek szerint az ír nyelvű középkori fikciós elbeszélések hagyománya őrződött meg a legjobban, míg az angol nyelvű munkák szenvedték a legtöbb kárt. A kutatók számításai azt mutatják, hogy a középkori ír regények és kalandos mesék mintegy 81 százaléka mindmáig túlélt, miközben a hasonló jellegű angol munkákat mindössze 38%-os túlélési ráta jellemzi.
Menedzsere is van, a szépséges tanárnő, Ellie Appleton (Lily James), aki leginkább abban tehetséges, hogy reménytelenül szerelmes hősünkbe, de ezzel együtt tényleg minden tőle telhetőt megtesz, hogy Jack színpadra állhasson. Valami azonban megváltozik. Nem közöttük, a világban. Mindössze egy kisebb áram- és energiaszünet kell hozzá. Az összes fény kialszik a bolygón, és a sötétben bicikliző hősünket elgázolja egy busz. Magához tér, a barátaitól kap egy új gitárt, és egy olyan szép hangszeren, mint az ajándéka, csakis szép dalt lehet először játszani. Nyom nelkul magyar film ingyen. Legyen ez a Yesterday, pengeti a szépséges nótát Jack, mire a többiek elérzékenyülve jegyzik meg: ilyen gyönyörű dalt még életükben nem hallottak. Jack pedig rádöbben arra, hogy a Beatles – ebben a baleset utáni világban – ismeretlen zenekar. Nem is létezik. Az élet nagyjából olyan, mint a buszos ütközés előtt, de vannak benne változók. Pontosabban hiányzók. Eltűnt dolgok. Mint például a Beatles és a zenéje. A dilemma pedig adott. Egy olyan világban, ahol nem ismerik a liverpooli zenészeket, se John Lennont, se Paul McCartney-t, de a dalaikra Jack így vagy úgy, kisebb-nagyobb pontossággal emlékszik, próbálja felidézni, akkor mi történne, ha ezeket az ezen a világon soha nem hallott dallamokat valaki – vagyis ő – megismertetné a nagyérdeművel.