Húsvét - Magyar hagyományok leírása A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amely az istenné vált ember, a feltámadás és a megváltás tanításához kapcsolódik. Tészabó Júlia művészettörténész tanulmányában végigvezeti az olvasót az ünnep kialakulásának folyamatán, bemutatja ősi kulturális gyökereit, szimbólumait és szokásrendjét. Magyar húsvéti hagyományok háza budapest. A képzőművészeti ábrázolások mellett megismerhetjük napjaink húsvétját is. A kötetet kísérő illusztrációk magángyűjtők és múzeumok anyagából kerültek ki.
Húsvéti szokások és hagyományok – Kellemes Húsvéti Ünnepeket! /Magyar népdalok és nóták/ - YouTube
Abban egyebek mellett szöveghűen felidézi az MKP 1945 után kiadott "Húsvét. A feltámadás, a felszabadulás, a tavasz műsora" című, a Széchényi Könyvtárban őrzött műsorfüzetéhez mellékelt szórólapot, amelyet ünnepi használati utasításként a párt akkori országos propaganda-osztálya gyártott, és sorait a "Szabadság! " köszöntéssel zárta. Néhány oldallal később viszont a szerző már a bennünket ma húsvét címén is sújtó és terjeszkedően fertőző, mind zabolátlanabb üzleti érdekekre alapozott fogyasztói járványt ostorozza. A könyv java azonban természetesen a nagyböjt, a nagyhét és a húsvét régi-új magyar történéseit, szokásait, egyházi és népi ünneplő rendjét, szimbólumait, a falusi-városi közszokásokat, hiedelmeket, tréfákat gyűjti gazdag csokorba. Nem feledkezik meg az ünnepi ételek, italok soráról sem. Kedvcsináló emlékeztetőként: már a 16. Magyar húsvéti hagyományok háza programok. századi Sándor-kódexnek a "Mennyországban található igen szép dolgokról" szóló része kókonyának nevezi és a húsvéti szentelt ételekhez sorolja a festett tojást, amit "az emberek egymásnak küldözgetnek", s amelynek fehérjéjét Krisztus lelkéhez, sárgáját pedig Jézus istenségéhez hasonlítja.