Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Adventi koncert a Budapesti Filharmóniai Tásaság Zenekarával km. : Závodszky Magdolna (hegedű), Botos Veronika (viola d'amore), Rácz János (fuvola), Király Tibor (trombita), Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara; karmester: Dubóczky Gergely, műsorvezető: Mona Dániel zenetörténész Corelli: Karácsonyi concerto Gluck: Boldog lelkek tánca az Orfeusz és Euridiké c. operából Vivaldi: d-moll viola d' amour koncert ( 2. ) – 2. tétel Mozart: D-dúr kürtverseny - I. tétel Csajkovszkij-Duke Ellington: Diótörő – jazz szvit A karácsonyi készülődés kezdete egyre korábbra tolódik: már októberben felkerülnek a fenyőfás, rénszarvasos díszek a kirakatokba, már ősszel szól a Jingle Bells a plázákban, és mindig a Jingle Bells, pedig annyi jó karácsonyi zene van! Belegondolni is elképesztő, hogy azok a zeneszerzők, akikre ma emberfeletti alkotókként tekintünk, anno rendelésre komponáltak – például karácsonyi műveket.
A darab fővárosi bemutatójára meghívta édesanyját is, aki júniusban el is utazott Budapestre megnézni fia koreográfiáját. Enrico Morelli új munkájában elsősorban Orfeusz utazására fókuszál. Az első felvonás a Földön játszódik, barokkos hangzásvilágot alkalmaz. Az alvilágban játszódó második részt viszont inkább hideg, elektronikus dallamok szövik át. Ezért két zeneszerző – Soqquadro Italiano, Adrien Casalis, L'Arpeggiata – is dolgozott a darabon, hogy kialakuljon ez a különös kontraszt. Izgalmas és mozgalmas színpadképre számíthatnak a nézők, a díszletek gyors változtatása szinte már filmszerűvé teszi a történetet. A látványvilágért felelős alkotók – a díszletgyártó Scabello Bt. szakemberei, valamint a jelmeztervező Bianca Imelda Jeremias és a "fényfelelős" Stadler Ferenc – is kiváló munkát végeztek. A társulat új produkciójában, az Orfeusz és Euridikében a főhőst Czár Gergely alakítja, párja Takács Zsófia lesz. Szegeden új táncosként mutatkozik be Aradi Zsolt, aki Kerberost, a háromfejű kutyát alakítja két másik társával, illetve az olasz táncos, Claudia Elvetico és Bacsó Gabriella is, akik szintén új tagjai a társulatnak.
Vincze Balázs rendező-koreográfus mellett a társulat két magántáncosa, Molnár Zsolt és Szabó Márton is közreműködött társkoreográfusként. Egyedi feldolgozás A társulat Vincze Balázs 2005-ös kinevezése óta gyakran készít olyan produkciókat, amelyek klasszikus történeteket mesélnek el, legyen szó felnőtteknek vagy gyermekeknek szóló érdekes történetről, amelyek konkrét mondanivalóval is bírnak. Láthattuk többek között a Notre Dame-i toronyőrt, A kis herceget, Orfeusz és Euridiké történetét, a Hófehérke és a hét törpét. Az együttes minden művet a saját nyelvére fordít le, egyedi módon feldolgozva és a tánc nyelvén tolmácsolva a közönség számára – ezáltal is közelebb hozva a táncművészet szépségét az ifjúsághoz.
Sem az együttes, sem az ottani közönség nincs úgy benne Wagnerben, mint mondjuk a magyar publikum. Feltételezem, hogy két órán át könnyebb lesz koncentrálniuk. Szerintem egyes zeneművek előadására érdemes új formákat keresni. Düsseldorfban Haydn alkotását, A filozófus lelke, avagy Orfeusz és Euridiké címűt mutatjuk be koncertteremre tervezett, minimalista rendezésben. Tehát színházi és koncertelemek vegyítésével. Lesznek akciók, lesz kosztüm és világítás is, csak néha koncertelőadássá alakul át minden: az ária koncertként hangzik el, megáll az idő. Ez az a forma, ami szerintem segít megőrizni az opera (és főleg az opera seria) lényegét. A barokk és a klasszikus művekben a recitativók viszik előre cselekményt: a zárt számokban, áriákban mutatja meg a zeneszerző, hogy mi történik abban a pillanatban. Megy az idő és áll az idő – ezt az oda-vissza mozgást nagyon nehéz színpadon megoldani. Tudjuk, hogy anno ki- és bejárkált a közönség: a zenerajongók bementek az áriákat meghallgatni, a recitativók alatt pedig kimentek, és fordítva.
A mai gyakorlatnak megfelelően Orfeuszt kontratenor vagy mezzoszoprán énekesnő alakítja, a másik két szerepet lírai vagy koloratúrszoprán művész. Játékideje 105–115 perc. Cselekmény [ szerkesztés] Anneliese Müller Orfeusz szerepében Pauline Viardot, Turgenyev szerelme Orfeusz szerepében I. felvonás [ szerkesztés] [Egy ciprusliget, ahol Euridiké van felravatalozva] Orfeusz a nimfák és pásztorok kórusával együtt gyászolja feleségét, Euridikét. Orfeusz alig tudja kimondani Euridiké nevét fájdalmában. Ámor jelenik meg, és közli Orfeusszal, hogy lemehet az Alvilágba, és felhozhatja Euridikét, azzal a feltétellel, hogy nem pillant hátra, amíg fel nem érnek a felszínre. Bátorításképpen Ámor elmondja Orfeusznak, hogy szenvedései nem tartanak már soká. Orfeusz úgy dönt, vállalja feladatot. II. felvonás [ szerkesztés] 1. szín [Barlang bejárata a Styx folyónál] A fúriák nem akarják beengedni Orfeuszt az Alvilágba, és Cerberusról, a bejáratot őrző kutyáról zengenek. Amikor Orfeusz lantkísérettel könyörög hozzájuk, többször félbeszakítják, de végül megenyhülnek szépséges dallamaitól, és beengedik Orfeuszt az alvilágba.
Varga Máté pedig árnyaltan mutatta be az ifjú libapásztor útját, aki furfangos találékonyságával bravúrosan, háromszor is túljár az öntelt földesúr eszén. A darabot a Pécsi Balett a felnőtté válás allegóriájaként is értelmezi: Lúdas Matyi a sihederből saját becsületéért kiálló férfivé érik. Azonban a történet még inkább aktuális kórképe Döbrögi, a nagyravágyó felszínesség megtestesítője, aki kisstílű hatalmát a nála gyengébbek és szegényebbek elnyomásával, meglopásával fitogtatja. A történet a középkorban játszódik, Fazekas Mihály azonban a 19. században saját korának mutatott tükröt az elbeszéléssel, mely azóta sem vesztett aktualitásából. Németh Attila zenéje dallamos, hangulatfestő erővel illeszkedett a jelenetekhez, a magyar és olasz dallamvilágból is merítve – a hangszerelésen azonban még lehetne javítani, ugyanis helyenként kissé mesterséges benyomást kelt. Erdős Júlia Luca díszlete és Fekete Katalin jelmeze egymást kiegészítve színesítették az előadást, kreatív megoldásokat alkalmazva például az állatok és a helyszínek megjelenítéséhez.
[1] Az 1952-es novemberi rádióközvetitésben Arturo Toscanini vezényelte az Orfeusz operát, amelyből a második felvonást rögzítették. [1] Diszkográfia [ szerkesztés] Marilyn Horne (Orfeusz), Pilar Lorengar (Euridiké), Helen Donath (Ámor); a Covent Garden Ének- és Zenekara, vezényel: Solti György (1969) Decca 417 410-2 [A felvétel több változat keveréke, nagyrészt a bécsi verziót követi nagyon magas művészi színvonalon. ] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Kertész Iván: Operakalauz Saxum, 2005 A klasszikus zene. Főszerk. John Burrows. Ford. Gellért Marcell. Budapest, 2006. M-Érték Kiadó. 131. l. ISBN 9639693057 További információk [ szerkesztés] A bécsi változat gondozott librettója Nemzetközi katalógusok VIAF: 177820918 GND: 300060327 LIBRIS: 169680 BNF: cb13912561d Operaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Sokkal inkább a 30 cm vastag, 2 rétegben lerakott szigetelés képes biztosítani a fűtési költségek elvárt jelentős megtakarítását. Mit vegyen még figyelembe? A szigetelés optimális vastagságának meghatározásakor eddig a téli fűtés költségével számoltunk. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk a legmelegebb június, július és augusztusi napokban a lakások belső terének klimatizálási költségeit sem. A 20 cm körüli vagy efeletti utólagos homlokzati szigetelések és a 30 cm körüli padlásszigetelések nyáron abban is segítenek, hogy az elviselhetetlen kinti meleget a lakáson kívül tartsák. A hőszigetelés vastagsága. Ezekkel a szakszerűen felrakott vastag szigetelésekkel a téli megtakarítás mellett nyáron a klimatizálási költségek jelentős mérséklését is elérheti. Ugyanis 6-8 fokkal is alacsonyabb lesz a lakás belső hőmérséklete a hőszigetelés nélküli falazattal szemben. Ezzel pedig akár ki is válthatja a klimatizálást, vagy ha ezt nem is, akkor pedig több órával később lehet bekapcsolni a klímát a lakásban. Ezzel is több tízezer forintot takaríthat meg évente.
Pl. zártcellás és nem zártcellás, vagy "nyitott" cellás anyagok. 2 Terhelhetőség, vízfelvétel, páratechnikai jellemzők, akusztikai paraméterek…stb. Milyen vastag szigetelést használjunk? - Otthon Titkok. 3 Versenyelőnyben van terepszint alatt és a hűtőházak-, hűtőkamrák falaiban. 4 Milyen igénybevétellel szemben, milyen teljesítménnyel rendelkezik az anyag – "Mit tud? " – figyelembe véve számtalan rontó- és kedvezőtlenségi tényezőt, mint hőhidasság, a különböző toleranciák, nedvességtartalom és légmozgás, beépítési hiányosságok, pontatlanságok, stb. 5 Olyan mértékű vízfelvétel (tartós bemerítési- vagy diffúziós mutatóval) ami nem befolyásolja számottevően a hőszigetelő anyag hőszigetelő képességét.
Az átnedvesedett szigetelés hőellenállása a töredékére zuhan, valamint a tartószerkezet is visszanedvesedik, bedohosodik. Nem kell megijednünk, ez egyszerűen elkerülhető, az alábbi listában szereplő kombinációk nem igényelnek egyedi számításokat, páratechnikailag biztosan megfelelnek külső oldali beépítés esetén: Tégla falazaton ezek építhetők be (az összes típus esetében: tömör tégla, B30, Porotherm, Leier): expandált polisztirol, extrudált polisztirol, lépésálló kőzetgyapot. Bármelyiket választhatjuk. Beton és pórusbeton (Ytong) falazaton ezek építhetők be: expandált polisztirol, extrudált polisztirol, lépésálló kőzetgyapot. Vályog falazaton: csak a lépésálló kőzetgyapot építhető be. Milyen vastag szigetelés kell hd. Fa falazaton: csak a lépésálló kőzetgyapot építhető be. Hőszigetelés kondenzációs gázkazánnal A hőszigetelés és kazáncsere kombinált megvalósítása talán a legszebb példa arra, hogy átgondoltan érdemes korszerűsítenünk az ingatlant. Ha az épületet lehőszigeteljük, csökken a hővesztesége, és ezzel összefüggésben az eltávozó hő pótlásához szükséges fűtési teljesítmény is.