A védettségi igazolványt, vagy a védettségi applikációt mind a pénztárnál, mind a jegykezeléskor a Cinema City munkatársai elkérik, a beazonosításhoz szükséges okmányok, a személyi igazolvány, vagy az útlevéllel együtt. A kormányrendelet értelmében a maszk nem kötelező.
Az előtte levők meg szemüveg nélküliek voltak, szóval ez miatt nem hiszem, hogy az a probléma. 5/6 anonim válasza: Szarok voltak a szemüvegek. 13:40 Hasznos számodra ez a válasz? 6/6 anonim válasza: Nekem se volt semmi gondom vele. Ha a többi ember nem háborodott fel, nyilván a szemcsi volt rossz. 18:42 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
János Pál békepolitikája, a keleti irányú politikája (Ostpolitik) és a lengyel egyházi lobbi tevékenysége iránt, valamint, hogy milyen támogatást kapnak a keleti blokkban a földalatti egyházak és mit tud erről különösen Varsó? A történelmi realitást alapul véve ki lehet jelenteni, hogy a Szovjetunió valós fenyegetést látott II. János Pálban, aminek bizonyítéka az ellene elkövetett merénylet is. Kult: Negyven éve lőttek rá a pápára, II János Pál megbocsátott a merénylőnek | hvg.hu. A bolgár és szovjet szál a merényletben Michal Skwara, szintén az IPN munkatársa alapos ügyészi vizsgálat alapján már előadásának elején kijelentette, hogy a merényletet egyértelműen a kommunista országok tervelték ki, azon belül is az ötlet a KGB-től származott, amit feltehetően a legfelsőbb szinteken is jóvá kellett hagyni. A Szovjetunió és Bulgária mellett Törökország került be a képbe, mint harmadik résztvevő, azonban itt nem a török államról, hanem elsősorban az alvilágról van szó, ugyanis a törökök már 1952-ben csatlakoztak a nyugati katonai szövetséghez, a NATO-hoz, így az országban létező alvilági körökből került ki a későbbi merénylő, Mehmet Ali Ağca is.
Azzal, hogy 1978. október 16-án Karol Wojtylát megválasztották Róma püspökének, egészen új "politikai helyzet" állt be, ugyanis lengyelként olyan valaki lett Szent Péter utóda, aki a vasfüggönyön túlról származott, felkavarva az állóvizet a szovjet blokkon belül is. II. Szoros emberfogás – II. János Pál és a kommunista országok titkosszolgálatai – 777. János Pál pápává választásának negyvenedik évfordulója alkalmából a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a lengyel Instytut Pamieci Narodowej szervezett konferenciát a Parlamentben, ahol külön szekcióban foglalkoztak ennek politikai oldalával is. A történelmi keretek Az 1961-től 1989-ig meglévő Berlini fal volt az egyik szimbóluma annak a kelet-nyugati megosztottságnak, amit az Egyesült Államok és a Szovjetunió dominált. Ebben a kettős helyzetben kellett valahogy a keresztény egyházaknak helytállni a keleti blokkon belül és a kommunista országokban, persze korlátok közé szorítva, sok helyen erős elnyomásban. 1978. október 16-án hatalmas meglepetésre lengyel pápát választottak meg a Vatikánban, aminek hatalmas jelentősége volt, mert ezzel Lengyelország, tágabb értelemben pedig a szocialista országok több figyelmet kaptak egyházi szempontból is.
Mély tartalmú apostoli levelet adott ki a Mária-tiszteletről, a rózsafüzér imádságról. Írásaiban és megnyilatkozásaiban tekintete a Boldogságos Szűz Máriára és rajta keresztül mindig Krisztusra szegeződött. Ugyanakkor számtalanszor megtapasztalta, hogy Szűz Mária közbenjárása segíti és vezeti papi, püspöki és pápai szolgálatában. A II. János Pál elleni merénylet 40. évfordulójára emlékeznek Lengyelországban | RomKat.ro. Kezdetben meglepetésszerű, később azonban szinte már magától értetődő volt, hogy minden egyes megnyilatkozását Szűz Máriára való utalással fejezte be. II. János Pál pápa tanítása és imaélete útmutató számunkra a helyes Mária-tisztelethez. Segít bennünket Máriával való élő kapcsolatunk elmélyítésében, hogy ezen keresztül tapasztalhassuk meg közbenjárásának hatékonyságát a mindennapi életünkben. Mária zarándoka A nagy pápa Mária-tisztelete szempontjából nagy jelentőséggel bírtak a különböző Mária-kegyhelyek. Bármerre is zarándokolt pápaságának 27 esztendeje alatt, mindig igyekezett útba ejteni egy-egy híres búcsújáróhelyet, hogy ott megerősítse testvéreit, és Márián keresztül közelebb vigye őket Jézushoz és az ő Egyházához.
Létrehozás: 2010. november 11., 11:35 Legutolsó módosítás: 2010. november 11., 11:37 Róma – Mehmet Ali Agca, a néhai II. János Pál pápa merénylője azt állítja, hogy Ausztriából szerezte azt a fegyvert, amellyel az egyházfőt súlyosan megsebesítette, és megbízója Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár volt. Forrás: MTI A januári szabadulása óta kedden este, a török állami televízióban (TRT) adott első részletes interjújában Agca a Vatikánt tette felelőssé a pápa ellen 1981. május 13-án, a római Szent Péter téren elkövetett sikertelen merényletért. Azt mondta, a Szentszék célja az volt, hogy a tettet a kelet-európai titkosszolgálatok nyakába varrja, és ezzel gyöngítse a kommunista rendszert. A merénylet kitervelője Agca szerint Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár, a Szentszék akkori keleti politikájának irányítója volt. Agca azt a feladatot kapta, hogy ne a pápa fejére vagy szívére, hanem a hasára célozzon. II. János Pált a lövések súlyosan megsebesítették, de a pápa nem halt meg.
Megemlíteném még a szent pápa második magyarországi apostoli útját, amikor 1996. szeptember 7-én Győrbe is ellátogatott, és imádkozott a Könnyező Szűzanya kegyképe és Apor Vilmos vértanú püspök sírja előtt. A szabadtéri szentmisén körülbelül 150 ezer ember vett részt a nagy szélvihar ellenére is. Zárásként álljon itt Bálint Sándor máriás lelkületű néprajzkutató kedves gondolata: "Alig láttunk még kegyhelyet, ahol a papság és a hívő nép szorosabban összeforrott volna a kultusszal, ahol a jámbor hagyományra szögesebb gonddal ügyelnének, mint Győrben" (Boldogasszony vendégségében). Minden Mária-szentélyre igaz: ezek különös kegyelmi erőterek, ahol a Szűzanya védőpalástja alatt valóban oltalomra találhatunk és új lendületet nyerhetünk, Jézus Krisztushoz, a mi Urunkhoz segítenek közelebb, aki ma is "az út, az igazság és az élet" (vö. Jn 14, 6) minden hozzá menekülő pap, szerzetes és hívő számára. * Fotó: Vatican News; Győri Egyházmegye Magyar Kurír Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2020. május 17-i számában jelent meg.
hirdetés 777 A hit nem magánügy!