Közéleti nagykövetként Eke Angéla, Csányi Sándor, Juhász Anna, Kárai Dávid, Lakatos Márk, Miklósa Erika, Szauer Judit, Szentesi Éva és Vitáris Iván jelölt kedvenceket. A kortyok mellé sajt- és felvágott válogatást, pompás bonbonokat és süteménykreációkat, prémium kávét kínáltak a kiállítók. Villany legjobb borai. Olyan különleges gasztrokiállítók kínálataiból is szemezgethettek a borfesztivál látogatói, mint Bolka Bonbon, a Goosebumps kávé, és az Oscar-díjas Zax csoki, míg az Auchan jóvoltából számos francia sajt- és sonkakülönlegességet is megkóstolhattak, a borok és pezsgők mellett pedig a Horizont Brewing kisüzemi söreit is ki lehetett próbálni. A színvonalas környezet és a csodás dunai panoráma tovább emelte a Vince Gála fényét: délután 2 órától egészen este 10-ig kényelmes tempóban, a szellősen elhelyezett standoknál a biztonságos távolságtartásra is ügyelve szinte várakozás nélkül lehetett a borokhoz hozzájutni. A rendezvény koncepciója beigazolódott: a mértékletesen kóstolt borok sokkal nagyobb élményt és kellemes emlékeket adnak, borkedvelőknek és szakmai érdeklődőknek egyaránt.
Domain Gróf Zichy Szekszárdi Bikavér 2006, vörös 21 Szent Gaál Borászati Zrt. Szekszárdi Passionata 2006, vörös, Szekszárd 22 Szent Gaál Borászati Zrt. Szekszárdi Obsessio 2006, vörös, Szekszárd 23 Takler Pince Kft. Szekszárdi Kékfrankos Reserve 2006, vörös, Szekszárd 24 Takler Pince Kft. Szekszárdi Bikavér Reserve 2006, vörös, Szekszárd 25 Vylyan Vinum Kft. Borteszt: Gere Tamás és Zsolt Villányi Franc Várerdő-dűlő - Vince. Villányi Cabernet franc 2006, vörös, Villány Korábban: Rozé riposzt, magyar sikerek Cannes-ban Mert megérdemlik 3: egyenes beszéd, egyenes borok Valami történik bormarketingileg Kékflancos, a legvégére Kolbász-apokalipszis most
Ezek közül fontos megemlíteni az irsai Olivért, a muskotályt és a chardonnay-t. Mindemellett találkozhatunk kékszőlővel (pl. merlot, zweigelt) és a belőlük készült vörösborokkal is. Balatoni borvidék Szekszárd és híres borai A Tolna megyében fekvő Szekszárdi dombságon találjuk a borvidéket, ahol a szőlőtermesztés hagyományai - akár csak Villányban - szintén a római korig nyúlnak vissza. Pécsi Borozó. A terület löszös talaja és a kontinentális klíma remek feltételeket biztosít a bortermelés számára. A Szekszárdi borvidéken elsősorban a kékszőlőt preferálják, így többek között a kékfrankos, a kadarka, a merlot és pinot noir fajtákkal találkozhatunk itt. A vidék híres bora a szekszárdi bikavér, mely a különféle kékszőlők borházasításából jött született meg, az egri bikavérhez hasonlatosan. Pinot Noir A fent említett borvidékek felkeresése igazi élmény, a mindenhol sok szeretettel váró, kedves és szakértő vendéglátóknak köszönhetően pedig nem csak az elhivatott borkedvelők számára. Én mindenképpen azt javasolnám, hogy lehetőség szerint keressétek fel őket – ha viszont nem tudjátok, melyikkel kezdjétek, a Budapesten, a Városligetben május 11-13. között megrendezésre kerülő Rosalia Fesztiválon nyugodtan végigkóstolgathatjátok ezeknek a vidékeknek a legjobb darabjait is – hátha az ízellőbimbóitok segítenek majd a döntésben!
E kishordóban érlelt, koncentrált, elegáns boraink adják választékunk gerincét és munkánk eszenciáját. Nagy örömünkre rendszeresen jól szerepelnek a hazai és nemzetközi versenyeken. A borokhoz kortárs magyar írók és költők, Cserna-Szabó András, Dragomán György, Grecsó Krisztián, Háy János, Parti Nagy Lajos, Szabó T. Anna és Székely Csaba versei és novellái nyomán Veress Tamás rajzművész alkotott művészi címkéket. Tovább
Elpusztult Bimba a Fővárosi Állat- és Növénykert nőstény jegesmedvéje. A 23 éves medve alig egy hónapja érkezett Olaszországból, hogy a hím, Vitus párja legyen. A medvelánnyal májdaganat végzett. Bimba érkezésekor az állatkert dolgozói abban bíztak, hogy a két fiatal mackó frigyéből végre jegesmedve-bocsok születhetnek Budapesten. Mozaik: Meghalt Bimba, a budapesti állatkert jegesmedvéje - NOL.hu. Ám alig pár nappal azután, hogy a két jegesmedvét összeengedték, a nász tragikus véget ért - írja a Blikk. Hétfőn észlelték, hogy valami nincs rendben az állattal és keddre már el is pusztult. Az első vizsgálatok szerint Bimba máját egy daganat támadta meg, azaz rák végzett a medvével. Arról, hogy a jegesmedve ebeteg, sem a korábbi helyén, sem itthon nem tudtak. A Budapesti Állatkert értesítette az Európai Fajmentő Programot a történtekről, így remélhető nemsokára új nőstény érkezik az ismét egyedül maradt Vitus mellé.
Most egy kisfilmben mutatják be Taikót. "Ősszel érkezett új jegesmedvénkről, Taikóról november 13-án adtunk hírt először, megosztva egy képet a termetes állat első budapesti csobbanásáról, amit aztán sok médium átvett. Toszkánából érkezett jegesmedve Budapestre - nanoHÍREK. A Mackófarsang alkalmából most külön kisfilmben mesélünk róla" - írják a Fővárosi Állat- és Növénykert hivatalos oldalán. Január utolsó, illetve február első napjaiban rendezik meg a Mackófarsangot, melynek során különféle medvés családi programok, látványetetések, mézkóstolás, kreatív kézműveskedés és megannyi érdekesség várja az Állatkertet felkereső nagyközönséget. Idén a koronavírus-járvány miatt a hagyományos Mackófarsang az online térre költözik, így a napokban egymás után teszik majd közzé a honlapon és közösségi média felületeken a medvékhez kapcsolódó különféle tartalmakat. Ma Taikóról, az ősszel érkezett új jegesmedvénkről mutatnak be egy kisfilmet, amelyben természetvédelmi és állategészségügyi igazgató, dr. Sós Endre mutatja be az állatot, illetve az állatkert szerepét a nemzetközi jegesmedve tenyészprogramban.
Főoldal Rólunk Hírek Az új jegesmedvék érkezése a faj természetvédelmi célú állatkerti tenyészprogramjába illeszkedik. Kisegítjük a programot a tenyészállat-gazdálkodás terén, a budapesti közönség pedig néhány évnyi szünet után újra láthatja ezt az érdekes állatfajt. Jegesmedve csók a budapesti állatkertben - Polar Bear Kissing in a Zoo - YouTube. A Fővárosi Állat- és Növénykert a múltban komoly eredményeket ért el a jegesmedvék tartásában és szaporításában. Intézményünkben már az 1930-as években – vagyis világviszonylatban is az elsők között – sikerült a faj eredményes szaporítása, az azóta eltelt idők során pedig 39 jegesbocs született Budapesten. Jóllehet a múltban előfordult, hogy átmenetileg nem voltak jegesmedvéink, a háború utáni időszakban 1950-től 2013-ig folyamatosan foglalkoztunk ezzel az állatfajjal. A közelmúltban viszont néhány évig nélkülöznie kellett a jegesmedvéket a budapesti közönségnek. Ennek oka egyrészt az volt, hogy a régi állományunk kiöregedett, új jegesmedvék beszerzése helyett pedig átmenetileg barnamedvéket tartottunk a jegesmedvék korábbi helyén.
Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) különleges figyelmet szentel a jegesmedvéknek. A regionális szintű gyűjteményi tervezést, és ezen belül azt is, hogy melyik tenyészállat melyik állatkertbe kerül, a jegesmedve tenyészprogram keretében hangolják össze. A program koordinátora az Amszterdami Állatkert egyik vezető munkatársa. Az európai állatkertekben egyébként 96 jegesmedve él 40 különböző intézményben. A jegesmedvék fontosságát az adja, hogy egyrészt kiválóan alkalmasak arra, hogy az emberek figyelmét felhívják a globális klímaváltozás következményeire, másrészt – mivel a vadonbeli állomány egyre sebezhetőbb – az állatkerti jegesmedve állományok fenntartása egyfajta "biztonsági védőhálót" jelent a faj fennmaradása szempontjából. A korszerű állatkertekben a jegesmedvék jól tarthatóak, amit az is bizonyít, hogy legtöbbjük már generációk sora óta él és szaporodik állatkerti körülmények között. A Berlini Állatkert nemrégiben elpusztult híres jegesmedvéjének, Knutnak például már az ükszülei is állatkerti állatok voltak, közülük kettő, Zsuzsi és Gazsi éppen a Fővárosi Állat- és Növénykertben éltek a második világháborút követően.
2011. október 18. Új jegesmedve érkezett a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. A rotterdami születésű, de Bécsből érkezett állat az európai jegesmedve szaporító tenyészprogram keretében került a magyar fővárosba. Ma már a közönség is láthatta, de jövendőbelijével, a Vitus nevű hímmel csak az elkövetkező hetekben szoktatják össze lépésről lépésre. Ma engedték ki először a kifutóra Taniát, a Fővárosi Állat- és Növénykert új nőstény jegesmedvéjét. Az állat 12-én, azaz szerdán érkezett, de az elmúlt napokat hermetikusan elzárva, a sziklabarlang belsejében töltötte. A Fővárosi Állat- és Növénykertben évszázados múltja van a jegesmedvék tartásának. Az első jegesbocs 1933-ban született Budapesten, így a kert az állatkerti jegesmedve. A Fővárosi Állat- és Növénykertben évszázados múltja van a jegesmedvék tartásának. Az első jegesbocs 1933-ban született Budapesten, így a kert az állatkerti jegesmedve szaporítás egyik úttörőjének számított. A Berlini Állatkert hírneves jegesmedvéjének, Knutnak a felmenői (köztük az egyik dédapa, Alba, illetve két ükszülő, Zsuzsi és Gazsi) is a magyar fővárosban éltek, illetve születtek.
Főoldal Rólunk Hírek Előző rövid hírünkből többen kitalálták: hamarosan ismét jegesmedvék érkeznek Budapestre! Addig is idézzük fel a csodás faj évszázados budapesti históriáját és a jelentős múltbeli eredményeit! Néhány nappal ezelőtt röviden már beszámoltunk arról, hogy a Kisszikla oldalában lévő kifutóból a barnamedvék egy másik állatkertbe költöztek. Azóta a kifutón kisebb korszerűsítéseket végeznek munkatársaink, mert hamarosan új lakók veszik birtokba. Hétfőn ugyan még nem árultuk el, kik is lesznek az új lakók, de Facebook-oldalunk kommentelői közül sokan helyesen tippelték: újra láthatnak majd jegesmedvéket Budapesten! Az új állatok érkezéséig egy kicsit még várni kell, ám addig is érdemes röviden feleleveníteni a budapesti jegesmedvetartás évszázados történetét, és azokat az eredményeket is, amelyet intézményünk a múltban e faj szaporításában elért. A budapesti jegesmedvék történetét hosszan mesélhetnénk, hiszen csak a törzskönyvben (amely a legkorábbi állatok adatait még nem is tartalmazza) összesen 59 itt élt jegesmedve szerepel, s közülük 39 nálunk is született!
Főoldal Rólunk Hírek Néhány hete Állatkertünk látogatói ismét láthatnak jegesmedvéket. Ennek kapcsán érdemes felidézni azokat a nehézségeket, amelyek a vadonbeli jegesmedve állományokat fenyegetik: ilyenek a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás és az orvvadászat is. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) évtizedekkel ezelőtt kidolgozott egy olyan, az idők során sokat finomított kategóriarendszert, amely kifejezi a különféle ritkulóban lévő állat- és növényfajok veszélyeztetettségének mértékét. Ebben a rendszerben a jegesmedve a "sebezhető" (vulnerable – VU) kategóriába tartozik, tehát fenyegetett állatfajról van szó. De vajon mi okozza ennek a hatalmas és erős állatnak, a sarkvidékek egyik csúcsragadozójának a fenyegetettségét. Történelmi szempontból az egyik legrégebbi fenyegető tényező a vadászat, hiszen az emberek évezredek óta vadásznak a jegesmedvékre. Ennek hatása azonban az állomány egészére nézve csak azután vált jelentőssé, hogy a sarkvidéki őslakosok mellett mások is elkezdtek jegesmedvére vadászni, éspedig igen modern fegyverekkel, elsősorban az állatok prémje, illetve trófeája miatt.