Adóigazgatási Szakügyintéző Fizetés

A Covid Által Leginkább Sújtott Indiai Államban Terjedni Kezdett Az Egyik Leghalálosabb Vírus, A Nipah - Qubit | Transzparens Újságírásért Alapítvány Ojim

Tuesday, 20-Aug-24 19:26:42 UTC

Tehát most az a legnagyobb kockázat, hogy az Indiában élő Kerala területén élő emberek, vagy azok, akik ott utaznak. Ha a környéken utazik, jó ötlet, hogy a múltban a Nipah-vírussal összekapcsolt pálmafáktól távol tartsuk, de egyébként rendben kell lennie, mondja Ksiazek. Végül "ez nem az, amit az átlagos amerikainak kell aggódnia" - mondja Dr. Adalja.

  1. A covid által leginkább sújtott indiai államban terjedni kezdett az egyik leghalálosabb vírus, a Nipah - Qubit
  2. Világjárványokról | National Geographic
  3. Transzparens Újságírásért Alapítvány (ojim.hu): Másodfokon is sajtópert nyert francia társszervezetünk az Átlátszóval szemben - Hírnavigátor
  4. A kidobott erdélyi szavazólapokról szóló cikkét már február elsején megírhatta a Telex
  5. Két hónappal korábban, előre megírhatta a Telex nevű blog a ma megjelentetett "leleplezését"
  6. Transzparens újságírásért alapítvány - hírek, cikkek az Indexen

A Covid Által Leginkább Sújtott Indiai Államban Terjedni Kezdett Az Egyik Leghalálosabb Vírus, A Nipah - Qubit

Bár a koronavírus-járványhoz hasonló kiterjedt pandémiát várhatóan nem okoz, súlyos következményekkel járó komoly gócpontok alakulhatnak ki a denevérek terjesztette, úgynevezett Nipah-vírus terjedésével. A kórokozót magyar kutatók testközelből vizsgálták. Dr. Kemenesi Gábor virológus és PhD-hallgatója, Tóth Gábor Endre december végétől egy hónapot töltöttek Bangladesben a 70 százalékban halálos megbetegedést okozó vírus nyomában. A covid által leginkább sújtott indiai államban terjedni kezdett az egyik leghalálosabb vírus, a Nipah - Qubit. A kórokozót elsőként 1999-ben izolálták Malajziában, miután egy évvel korábban több, mint 100 ember halálát okozta. A vírus azután kezdett el terjedni, hogy a helyiek sertéstartásba fogtak, amihez a denevérek természetes élőhelyének nagy részét kiirtották. A szárnyas emlősök így a disznók számára ültetett gyümölcsfákon telepedtek meg, a vizeletükben található vírus pedig könnyen a sertések, onnan pedig az emberek szervezetébe jutott. 2001-ben bukkant fel ismét a Nipah-vírus, ezúttal már Bangladesben. A denevérek itt is az emberek természetromboló tevékenysége miatt kerültek közel a lakossághoz, amelynek tagjai a pálmafák vizelettel fertőződött édes levével kerülnek rendszeresen kapcsolatba.

Világjárványokról | National Geographic

A két állat interakcióba került. A vírus átkerült sertésre, onnan pedig az emberre. Nipah-vírus: 70%-os a halálozás "Az emberről emberre történő fertőzés módja még nem teljesen tiszta, annyit tudunk, hogy a fertőzött emberrel történő közeli kontaktus lesz a kulcs" – mondta Kemenesi, majd hozzátette a Nipah ugyanis az Ebola-vírushoz hasonlóan közeli kontaktus révén, valószínűleg nagyobb fertőzött váladék révén fertőz. A covidhoz képest jóval nehezebben terjed, így nem is okoz olyan könnyen kiterjedt járványokat. A Nipah-fertőzés tünetei láz hidegrázás izomfájdalom légúti tünetek hányás Majd végül idegrendszeri gyulladásos tünetek jelentkeznek. Védőoltás vagy hatékony gyógymód egyelőre nincsen, így az esetek 70%-a halállal végződik. Érkezhet a koronavírus utódja: felkészülhetünk-e rá egyáltalán? Világjárványokról | National Geographic. - Olvasson tovább! Komoly gócpontok alakulhatnak ki Bangladesben 2001-ben bukkant fel a vírus, amelynek az volt az oka, hogy a gyümölcsevő denevérek ebben az országban is elveszítették a korábbi élőhelyüket, így az ember közelében telepedtek meg.

A világ jelenleg nem áll készen egy globális halálos járvány kitörésére Nem tudnánk elég gyorsan ellenanyagot előállítani "Ha egy új kórokozó jelenne meg, nem tudnánk néhány hónap alatt vakcinát gyártani ellene. Lehet, hogy évtizedekre lenne szükség. És jelenleg nincs olyan jól működő globális közegészségügyi rendszerünk sem, amely segítségével a lehető leggyorsabban azonosítani tudnánk a vírust és meg tudnánk akadályozni egy globális járvány kitörését" - mondta Toner. A kutatók a Clade X-et egyébként a SARS-vírus mintájára tervezték, amely 2002 és 2003 között több mint 8000 embert fertőzött meg, és a fertőzöttek 10 százalékát meg is ölte. A szimulációban a Clade X vírust bioterroristák kísérletezték ki és szabadították a világra. A Clade X a parainfulenza és a Nipah-vírus keresztezésével jött létre: a közönséges megfázáshoz hasonlóan légúti megbetegedést okozott, cseppfertőzéssel, érintkezéssel vagy a szennyezett tárgyakkal terjedt, és a fertőzés napokon belül halálhoz vezetett. Dr. Toner azt mondta, oltóanyag híján a valóságban a Clade X 900 millió embert is meg tudna ölni.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány médiatudatossági nagykövete szerint az olvasókkal ismertetni kellene az egyes médiumok álláspontját a választásokkal kapcsolatban. "A demokráciában a transzparens újságírás létszükséglet! " – áll Vastag Tamás felhívásában, ami a véleményformáló szerkesztőségekkel szemben fogalmaz meg elvárásokat. Szerinte szükség lenne az úgynevezett "endorsement" intézményének hazai meghonosítására. Pártok és médiumok Az endorsement során az egyes médiumok választások vagy népszavazások előtt érvelő módon vázolják fel döntésüket egy adott politikai kérdésben. Ennek során a vezércikkek közvetlenül vagy közvetve, tudatosan egy párt vagy jelölt mellett érvelnek, és arra ösztönzik olvasóikat, hogy szintén támogassák azt. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ezzel a szerkesztőségek nem állnának-e nyíltan egy adott párt vagy jelölt oldalára. Vastag Tamás, Transzparens Újságírásért Alapítvány médiatudatossági nagykövete a szerkesztőségekhez intézett levelében úgy fogalmaz: "Attól, hogy egy szerkesztőségi kollektívának van véleménye egy fontos politikai döntés kapcsán, nem feltétlenül lesz szócsöve egy adott politikai pártnak vagy közösségnek.

Transzparens Újságírásért Alapítvány (Ojim.Hu): Másodfokon Is Sajtópert Nyert Francia Társszervezetünk Az Átlátszóval Szemben - Hírnavigátor

2022. 04. 09. Szombat Erhard napja Jelenleg a TV-ben: Televíziós vásárlási műsorablak Következik: Vetítő 11:00 Napi aktuális 2022. március 31., csütörtök 20:53 | Hír TV Nemzetközi Médiamegfigyelő delegáció érkezik a választásokra. Mi volt a feladatuk? Vendégeink a delegáció francia vezetője, Claude Chollet és Nagy Károly, a Transzparens Újságírásért Alapítvány vezetője voltak. Rossz pályára került az ellenzék! Kósa Andrással, az főszerkesztőjével és Kovács Andrással az újságírójával vitattuk meg a hét belpolitikai eseményeit. 2022. április 08.

A Kidobott Erdélyi Szavazólapokról Szóló Cikkét Már Február Elsején Megírhatta A Telex

(forrás: Transzparens Újságírásért Alapítvány) Mindez további kérdéseket vethet fel a Telex hivatalos magyarázatával kapcsolatban. Annak érdekében, hogy megbizonyosodhasson a delegáció arról, hogy valóban technikai probléma történt, további szakértőket bevonását kezdeményezi – áll a Transzparens Újságírásért Alapítvány cikkében. További érdekesség, hogy a baloldali portál nem először keveredik efféle ügybe. Korábban Csollány Szilveszter nekrológjának URL-jében szerepelt korábbi dátum, de akkor a Telex az újságírói szakmai gyakorlattal magyarázta az esetet, miszerint nekrológokat előre szoktak megírni. Ezúttal azonban technikai hibára vonatkoztak a magyarázatok az URL hibás dátumozása kapcsán.

Két Hónappal Korábban, Előre Megírhatta A Telex Nevű Blog A Ma Megjelentetett "Leleplezését"

2022. 03. 31. 18:10 A cikk megszületésének és publikálásának ideje közti eltérésre a Transzparens Újságírásért Alapítvány által felkért független választási médiafigyelő delegáció bukkant rá. A Mandiner beszámolója szerint az ismert baloldali aktivista, Parászka Boróka lakhelyétől nem messze kidobva találtak 25–30 szavazólapot, a baloldal pedig ennek hatására a külhoni szavazatok megsemmisítését követeli. Bővebben ide kattintva olvashat erről. A hírről beszámolt többek között a Telex, a sztorit pedig megosztották Facebookon is. Érdekesség, hogy a Facebook fejlesztői oldalán található URL alapján ezt a cikket a portál még 2022. február elsején írta meg: Hogy lehet februári a cikk, hacsak március 15-én kapták kézhez a levélszavazatokat? A cikk URL-jének fent bemutatott időbeli sorrendje ugyan cikkünk írásának megkezdése óta is módosult, azonban, mint a Transzparens Újságírásért Alapítvány rámutat, a Google keresőmotorja által tárolt változat alapján a Telex valójában február elsején hozhatta létre a cikket.

Transzparens Újságírásért Alapítvány - Hírek, Cikkek Az Indexen

Feltételezések szerint már február elsején megírhatták a kidobott levélszavazatokról szóló, március 31-i dátummal publikált cikket a Telex hírportálon. Kidobott levélszavazatokat találtak Marosvásárhely mellett – ezzel a címmel közölt cikket a Telex. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az írás alatt dátum is szerepel: 2022. február 1., zárójelben pedig a frissítés időpontja látszik, amely szerint az írás 2022. március 31-én vált naprakésszé. A Telex főszerkesztője szerint technikai probléma történt, ami miatt a weboldalra mutató hivatkozás (URL) "visszaugrott egy véletlen dátumra". A Választási Médiafigyelő Delegáció vizsgálatot is indított az ügyben. A Transzparens Újságírásért Alapítvány oldalán újabb bizonyíték látott napvilágot annak kapcsán, hogy nem feltétlenül technikai hiba áll az eset hátterében. "A szakmai vizsgálat során újabb képernyőképre bukkantunk rá, melyből kiderül, hogy nem csak az URL-ben jelent meg a februári dátum, hanem az eredeti cikk nyilvános front endjén is" – írták.

Alapértékekről, hazugságról, hullagyalázásról, függetlenségről és Orbán Viktor kúlságáról vitatkozott Huth Gergely és Szily László.

A Telex főszerkesztője a következő magyarázatot küldte válaszul: "Tisztelt Alapítvány! A cikk a Transtelexen jelent meg ma reggel 8:55-kor, ezt a Telexen is közöltük. A cikk szerkesztőségi rendszerünkbe való átvételekor technikai hiba történt a dátumozással, visszaugrott egy véletlen időpontra, ezt azonnal megjavítottuk. Üdvözlettel: Dull Szabolcs főszerkesztő, Telex" A teljes cikk IDE kattintva érhető el.