Sorszám Név Cím Státusz 002 Zsigmond Király Általános Iskola 3060 Pásztó, Nagymező utca 36. Ma a Holnapért Alapítvány « Zsigmond Király Általános Iskola. Aktív 003 Zsigmond Király Általános Iskola Telephelye 3060 Pásztó, Nagymező utca 34. 001 Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymezö utca 36. Megszűnt 004 Dózsa György Általános Iskola 3060 Pásztó, Deák Ferenc utca 17. 005 Mátrakeresztes Erdei Iskola 3060 Pásztó, Kékesi út 82/A 006 Zsigmond Király Általános Iskola Rajeczky Benjámin Alapfokú Művészeti Iskola Tagintézménye 3060 Pásztó, Fő utca 54/A Megszűnt
Székhelye: Zsigmond Király Általános Iskola Pásztó, Nagymező utca 34-36.
Délnyugati palota Anjou kori épületek helyén emelték Zsigmond király korában a kaputoronytól délre elterülő konyhaépületet. A központi nagy konyhában két hatalmas nyitott tűzhely és egy sütőkemence kapott helyet. Jegyinformáció Forrás: ×
A király elköltözése a budai építkezések végleges megszakadását jelentették: a mesterek már az 1420-as évektől Pozsonyba kezdtek áttelepülni az új rezidencia felépítésére. Zsigmond pozsonyi vára részben még ma is áll. A királyi építkezésektől nem voltak teljesen függetlenek azok a városi templomépítkezések, melyek a 14. század végén már elkezdődtek, de csak a 15. század közepén fejeződtek be. Zsigmond király székhelye. Ezek közül a három legfontosabb Kassa, Kolozsvár és Pozsony plébániatemploma. A kassai Szent Erzsébet-templom építése a kor legnagyobb vállalkozása volt, melynek munkálatain a király budai építőműhelye által közvetített prágai Parler-hagyományok mutatkoznak. Mindez jól látszik a déli bejárat gazdag mérműves kiképzésű kettős kapuja fölött emelkedő előcsarnok függesztett zárókövén és repülőbordáin. A kapuzat figurális díszítése ez esetben háttérbe szorul az építészeti tagozatok dekoratív kiképzése mögött. A szerkezeti elemek "önmagukat díszítik", az építészet saját nyelvén szólal meg. A közép-európai késő-gótika architektonikus tisztasága nyilvánul meg a kassai hajó boltozatainak rajzolatán is.
A palota előzménye Károly Róbert városi háza volt. Komoly palotává csak I. Lajos fejlesztette uralkodása első felében. A romjaiban ma is álló épületeket még szintén I. Lajos kezdte meg építeni élete végén de már csak utódai: Mária és Zsigmond fejezték be a XIV. század végén. A XV. század első évtizedéig, míg Zsigmond az udvarát Budára nem költöztette, a visegrádi királyi palota maradt a magyar uralkodók hivatalos székhelye. században háttérbe szorult palotát csak Mátyás állítatta helyre a XV. Ettől kezdve, az 1544-es török hódításig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt. A török időkben rommá vált épületet a XVIII. század közepén lebontották. 1934 óta folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították. A 027385 intézmény adatai. Palotakápolna A palotakápolna felújítása során a hajóban újrarakták a régi téglapadlót, a szentélyben viszont mázas lapokból álló új burkolatot fektettek le. Palotakert A palota északi oldalához a palotáéval azonos alapterületű, fallal övezett kert csatlakozott.
Jelentős volt Zsigmond városfejlesztési politikája is. Intézkedéseivel növelte a városok önállóságát, jogokat biztosított nekik. Sokat fejlődött Buda városa, 1395-ben megalapították az óbudai egyetemet, 1408-tól pedig Buda lett a királyi udvar székhelye. 1433-ban valóra vált Zsigmond nagy álma: német-római császárrá koronázták. Luxemburgi Zsigmond személyében szorosan összefonódik a német és a magyar történelem. Megítélése magyar királyként ellenmondásos, de kétségkívül a késő középkori Európa egyik legkiemelkedőbb uralkodója volt. Zsigmond fiú örökös hiányában utódjául leánya férjét, Habsburg Albertet jelölte ki. Egyetlen törvényes gyermeke és örököse lánya, aki a második házasságából, Cillei Borbála királynétól született Luxemburgi Erzsébet királyné. Tőle származó unokái: Anna (1432–1462), György (1435–1435), Erzsébet, akik még életében születtek, és V. László (1440–1457), akit már az apa, Habsburg Albert sem ért meg. Így egész életében a törvényes fiúörökös nem adatott meg neki, hiszen mind a Mária királynőtől született fia az édesanyjával együtt, mind pedig György nevű unokája a születést követően röviddel meghalt.
"Tökön lövöm magam! – zsörtölődött a Blikknek Bajor Imre, férfiassága ellen pedig azért szándékozik ezt a merényletet elkövetni, mert folyamatosan lopnak az étterméből. Legutóbb a Kicsihuszár bejáratánál fogadta üres fal, amitől nagyon dühös lett, holott megszokta már, hogy azért viszik el a személyes tárgyait, hogy aztán a tolvaj eldicsekedhessen vele: Bajortól csórta. Nem csak a fellógatott képek, művészfotók vannak ám veszélyben, a színész a lapnak elmesélte, hogy sétálás közben még a kalapját is többször leszedték róla. "Nemegyszer előfordult, hogy jártomban-keltemben levették a fejemről az egyik darabomat, és elrohantak vele. Sőt! Még mosolyogva integettek is nekem a saját fejfedőmmel a villamosról. Ám egyszer a tolvaj után futottam, pedig nem vagyok sportos alkat. " Bajor ugyanis évekig kérlelte Bodrogit, hogy adja neki az egyik különleges, piros fejfedőjét. Mikor végre megkaparintotta a becses darabot, azzal is elszaladt egy srác. "Utánaszaladtam: ezt ne vidd el! Holnap felveszek egy másikat, erre jövök, és ugyanígy leveheted rólam.
Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x) A hírek szerint Bajor Imre komoly pénzügyi csapdahelyzetbe került: a problémák 217 négyzetméteres, hetedik kerületi éttermének nyitása után kezdődtek. A vállalkozás nem volt sikeres, a vendéglátó egység mostanra már be is zárt; jelenleg pedig kihasználatlanul, üresen áll. Egy ingatlanközvetítő iroda nemrég 119 millió forintért árulni kezdte. Ha a helyzet nem javul, lehet a Dunakeszin és a Fülén lévő ingatlanjától is meg kell válnia a Heti hetes sztárjának. Szintén nyár elején zárt be az Armani Caffé az Andrássy úton. Az olasz divatmárka első magyarországi étterme az egy éves születésnapját sem élhette meg. A bulvárlapokból is ismert Kedves Ferenc, az Armani üzlet és étterem magyarországi franchise partnere a megnyitón elmondta, hogy az olasz divatcégnek a tárgyalások során kifejezett kikötése volt, hogy az Andrássy úton nyíljon meg a budapesti üzlet. Úgy tudni, az étterem a kezdetektől fogva jelentős veszteségeket termelt, s a tulajdonos pedig úgy döntött, hogy nem finanszírozza tovább a veszteségeket.
Budapesten és környékén mindig történik valami, nálunk megtaláltok minden fontos információt. Dohányzott és ivott "Nem tagadom, előfordult, hogy sok szesz elfogyott, ha összekerültünk. Rám ez nem volt jellemző a hétköznapokban, Imire azonban annál inkább: többszörösen szenvedélybeteg volt, folyton dohányzott és ivott. Lelkibeteg volt, ha nem tudott dohányozni. Esze ágában nem volt letenni az italt és leszokni a cigarettáról. Azt vallotta, nem baj, ha kevesebb ideig élhet, de azt szeretné kellemesen eltölteni, úgy, ahogy azt ő jónak látja" – mondta a Star magazinnak Havas Henrik. Nem az étterme csődje után omlott össze A műsorvezető szerint Bajor Imre összeomlását nem az 2009-ben becsődölt Kicsihuszár nevű vendéglője okozta. Egy sokkal korábbi kudarc indította el a lejtőn. Megbukott egy darabban 2004-ben mutatták be a József Attila Színházban a Mosolykommandó című komédiát, amiben Bajor Imre nem remekelt úgy, ahogy azt megszokhatták tőle. Néhány előadás után levették a műsorról – Imi akkor szembesült először azzal, hogy nem tud mindent eljátszani.
Két év alatt 30 ezer cégfelszámolás A felszámolási eljárások alakulásáról szóló adatok arról tanúskodnak, hogy a 2008 közepén kezdődött gazdasági válság a cégek működésében még mindig erősen érezteti romboló hatását. Az elmúlt két esztendőben összesen 29 281 vállalkozás jutott a felszámolás sorsára, azaz a több mint 600 ezer létező cég 4, 85 százaléka. Az elemzők ezt a jelenséget elsősorban azzal magyarázzák, hogy romlottak a hitelezők anyagi lehetőségei, miközben az idén, a múlt év azonos időszakához képest, mintegy 26 százalékkal nőtt a vállalkozások fizetésképtelenségi mutatója. A cégek, amelyek a válság kibontakozása előtt részben hitelből fedezték a növekedéshez szükséges forrásokat, zömmel felélték tartalékaikat, és a hitelek törlesztése egyre nehezebbé vált. Sok esetben az előző évekről erre az évre húzódtak át a kifizetetlen követelések, így a hitelezők jóval előbb kérik a felszámolási eljárás megindítását, mint korábban. Egyes adósok végelszámolással próbálják kijátszani a hitelezőket, akik azonban ezt a trükköt már kiismerték, szigorúbb határidőket szabnak, s ha ez nem teljesül, elindítják a felszámolást.