Szerkesztőség: +36 46 432-134 Magánrendelők Magánorvosi rendelők Magánklinikák Közfinanszírozott ellátás Háziorvosi rendelők Fogorvosi rendelők Ügyeletek Orvoskereső Szakképesítés szerint Orvosok listája Orvosoknak Megjelenési ajánlat Orvos regisztráció Belépés orvosként Pácienseknek Miért regisztráljak? Páciens regisztráció Belépés páciensként Főoldal / Orvosi rendelők / Orvosi rendelő Budapest XIII. kerület, Tátra utca 11. Orvosi rendelő adatai Orvosi rendelő neve Orvosi rendelő Budapest XIII. kerület, Tátra utca 11. Cím 1136 Budapest XIII. kerület, Tátra utca 11. Telefon (1)132-5190 Fax -- Orvosi rendelő leírása Rendel: Dr. Kramcsák János Vélemények Nincsenek vélemények Hírek Állatorvost keres? 2021-12-22 09:04:00 Elindult partneroldalunk, az Állatkliniká állatorvoskereső portál, ahol Magyarország szinte összes állatorvosa, állatklin... bővebben » Háziorvosoknak most ingyenes az időpontfoglalási rendszer 2020-04-01 16:58:50 A koronavírus járvány miatt kialakult helyzetre tekintettel a Rendelési-Idő díjmentesen kínálja időpontfoglalási rendszeré... Dr. Lajkó Mária Háziorvos, Budapest. bővebben » Koronavírus Európában - helyzetjelentés 2020.
03. 19. 2020-03-19 12:38:29 Az Egészségügyi Világszervezet 2020. 18-án közzétett adatai alapján, jelenleg Európa országaiban a koronavírus fertőzések s... bővebben » Nagy látogatottsággal indult a Rendelési-Idő 2020-03-06 16:35:20 Tizenhétezres, napról-napra növekvő látogatószámmal indult a Rendelési-Idő, ahol a regisztrált orvosokhoz a nap 24 órájába... bővebben » Összes megtekintése
Rendelési hely 1136 Budapest, Tátra utca 11. Háziorvos - Felnőtt H K Sz Cs P 15-19 08-12 - 412-1101 Pénteki rendelés: páros hónap délután, páratlan hónap délelőtt
Érdekesség: 1330-ban Zách Felicián merényletet kísérelt meg Károly Róbert ellen. Kezdetben még Csák Máté híve volt, de hogy megmeneküljön felesküdött a királyra. Az egyik ebéd közben rárontott a királyi családra, levágta a királyné (Lokietek Erzsébet) négy ujját, a gyerekeket is majdnem ledöfte, de a helyszínen felkoncolták. Rokonait pedig kiirtották harmadíziglen. Az ország újjászervezése, irányítása Szilárd politikai rendszer t hozott létre, amely majdani utódjának, fiának, Nagy Lajosnak is biztos hátteret adott. Az Árpád-ház kihalása után 1301-1308 -ig egyfajta interregnum alakult ki Magyarországon, azaz 7 évig nincsen király a trónon. Érkeznek azonban a leányági trónkövetelők: 1. II. Vencel, cseh király fia: Vencel. A nagybirtokosok nagy része őt támogatja. Károly Róbert !! - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Meg is koronázzák a szent koronával 1301-ben, de nem fogadják el később, ugyanis az esztergomi- helyett a kalocsai érsek koronázta meg [1]. 2. Ottó a bajor Wittelsbach-ház hercege. 1305-ben megkoronázza két püspök is, azonban a kánok hadsereggel vonultak ellene 1307-ben.
- 1301-ben koronázták meg először Károly Róbertet magyar királlyá (de nem a Szent Koronával), azonban a főurak nagy része ezt nem fogadta el, és behívta az országba II. Vencel cseh király fiát, akit ugyancsak megkoronáztak és Vencel néven foglalta el a trónt (1301-05). - A még gyerek Vencel azonban hamarosan visszatért Prágába és lemondott a magyar trónról a bajor herceg, Wittelsbach Ottó javára, aki 1305-07 között volt koronázott magyar király, de támogatók híján, végül ő is elhagyta Magyarországot. Kasszasiker firenzei mintára: az értékálló aranyforint » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. - Károly Róbert ezután, előbb megtörve az Ottóhoz hű Buda polgárainak ellenállását. 1308-ban elérte, hogy a két leghatalmasabb tartományúr (Csák Máté és Kőszegi Henrik) is elismerje hatalmát, majd 1309-ben másodszor, 1310-ben pedig harmadszor és végérvényesen ismét megkoronázták. Támogatói: délvidéki urak / horvát nemesek (Subics, Babonics, Frangepán családok) a római pápa I. Károly ötször koronázták meg, közülük 1308-ban történt a hivatalos koronázás, amin összes kiskirály jelen volt, de a Szent Koronát csak 1310-ben helyezték a fejére.
Árpád-házi királyaink felismerve a nemesércbányászat jelentőségét, a központi hatalom megerősödésével párhuzamosan terjesztették ki jogaikat a bányaművelésre is. Az egyre nagyobb számban nyugatról – elsősorban délnémet területekről – érkező szakképzet bányászokat különböző engedményekkel és privilégiumokkal csalogatták a még sok esetben lakatlan magyar hegységekbe. Szükség is volt a kiváltságokra, hiszen a bányászat a kezdetektől fogva az egyik legveszélyesebb foglalkozásnak számított, és az eredményes termelés nagyban függött a bányászok szakértelmétől, ügyességétől és lelkiismeretességétől. Tudtad, hogy a bankok már a civilizáció hajnalán kinyitottak? Vajon hogyan működött az ókorban a hitelezés? Miként dőzsölt a századfordulón egy magyar bankár? Hogyan zajlott a kölcsönfelvétel évszázadokkal ezelőtt? Az OTPédia oldala könnyed stílusban, szórakoztató módon mutatja be modern életünk egyik legfontosabb szegmensét, a bankjegyek és a pénzintézetek világát. A-tól Pénzig. Károly róbert aranyforintja. Középkori pénverde egykorú ábrázolása Az európai kereskedelem és ipar fellendülésével párhuzamosan a 14. századtól kezdve egyre nagyobb igény mutatkozott a magyarországi nemesérc fokozott kitermelésére.
A kereskedelem fellendülésének egyik kézzel fogható eredménye volt az európai pénzforgalom megélénkülése. Bár a pénzverés elvileg minden európai országban regáléjognak számított (vagyis kizárólagos uralkodói jogkörnek), nyugaton a késő középkorra már számos egyházi és világi főúr, valamint város szerezte meg az érmeverés feletti jogot. 14. századi francia pénzverde korabeli ábrázolása Magyarországon ez a szétaprózódás nem következett be, a pénzérméket mindvégig a királyi kincstár, a kamara verte, ráadásul a pénzverés kisajátításával együtt járt a különböző nemesfém-lelőhelyek monopolizálása is. A Középkori Magyar Állam Megerősödése I Károly Idején, TÖRtÉNelem Plusz: A KÖZÉPkori Magyar ÁLlam MegerősÖDÉSe I. KÁRoly IdejÉN On Vimeo. A középkori magyar nemesfémbányászat igen kedvező adottságokkal rendelkezett, hiszen a mai Csehország, Kelet-Németország és Ausztria bányái mellett a Kárpátok hegyvonulatai alatt húzódtak Európa legjelentősebb ércbányai. Az árpád-kori nemesfémbányászat és pénzforgalom jelentőségét jól mutatja az az összeírás, amelyet III. Béla királyunk készíttetett a királyi kincstár bevételeiről. Az összeírásból jól látszik, hogy a magyar uralkodó legjelentősebb bevétele a pénzváltásból származott.
Az Újvilág bekapcsolása a nemzetközi kereskedelembe rövidtávon csillapította Nyugat-Európa aranyéhségét, hiszen az új kontinensről beáramló, könnyen és olcsón kitermelt arany a spanyol gazdaságon keresztül gyorsan a távolsági kereskedők zsebébe vándorolt. Ez a folyamat természetesen a magyarországi bányákból származó arany és ezüst értékének a csökkenését is eredményezte. Körmöcbányai aranybányászok a múlt század elején (fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége) A magas színvonalon űzött 15–16. századi magyarországi arany és ezüst bányászat világszínvonalú volt. Kiválóan bizonyítja ezt a tényt a szakképzett munkaerő kelet-nyugati irányú vándorlása: VI. Henrik angol uralkodó egyik kiváltságlevele a Magyar Királyság területéről érkező bányászokkal foglalkozik, XI. Lajos francia király pedig egyenesen Hunyadi Mátyáshoz fordul egy jelentősebb szakembergárda Franciaországba való csábítása érdekében. Több nyugati krónikában is megemlékezik arról, hogy a korszak kereskedői a jó minőségű aranyat egyszerűen csak "magyar aranynak" nevezték, a leghíresebb európai bankárcsalád, a Fuggerek pedig Thurzó Jánoson keresztül komoly összeget fektettek be Besztercebánya környéki ércbányászat fejlesztésébe.
A háborús körülmények hatására a régmúltban is gyakran kényszerültek az emberek javaikat, értéktárgyaikat biztonságba helyezni abban a reményben, hogy a veszély elmúltával ismét hozzá tudjanak férni elrejtett értékeikhez. A simontornyai vár, Fotó: Mayer Jácint A simontornyai pénzlelet megtalálása egy kedves történet, még 2020 szeptemberére nyúlik vissza. A megtaláló, Gárdonyi Róbert egy vakondtúrás tetején ezüstpénzt talált, majd a talaj kisebb megmozgatása után korsófalat ért a szerszáma és az ütéstől ezüstpénzek gurultak ki a tárolóedényből. Ő értesítette Bencze Kornél Simontornyai Várkapitányt, aki a bejelentést továbbította a megyei múzeumigazgató részére. Az ép környezetű és nem mozgatott leletet a legszakszerűbben lehetett felmérni, így a legtöbb információt tudták a régészek dokumentálni a megtalálásról. A kutatás elején még a Tolna Megyei Balassa János Kórház munkatársai is segítséget nyújtottak egy röntgenfelvétel elkészítésével, mely bizonyította, hogy az akkor még szétbontatlan tárolóedény bizony nagy darabszámú pénzlelet tartalmaz.
De mit jelentett ez a gyakorlatban? A Magyarországon kibányászott fémet a magyar kamara pénzverő helyszínein verték érmévé. A fáradságos és különleges szakértelmet igénylő munkafolyamat az állam számára nem volt kifizetendő, hiszen az érméknek, legalább is elvileg, teljes értékűnek kellett maradniuk – vagyis valódi értéküknek meg kellett egyeznie névértékükkel. Emiatt a szándékos, felülről irányított és illegális pénzrontási szokások mellett az állam egy sajátos adózási módszernek köszönhetően tett szert többletbevételre: a kamara által évenként kibocsátott új érmék forgalomba helyezésekor jelentős illeték megfizetését követően kötelező volt a régi pénzt beváltani. Ezt az árkülönbözetet nevezték kamara hasznának (lucrum camarae) és ettől vált a pénzverés rentábilissé. Pénzkölcsönző ábrázolása egy középkori miniatúrán A magyarországi bányászat fellendülése az Anjou-dinasztia uralkodásához köthető, bár a korábbi évszázadokban is meghatározó jelentőségű volt. A Kárpát-medencébe érkező magyarság a bányászattal vélhetően már az uráli őshazában megismerkedett, letelepedésekor pedig a területén talált bányákat rögtön használni kezdte – legalább is erről tanúskodnak a honfoglalás kori leletek gazdag arany és ezüst dísztárgyai.