Ebben az adaptációban válik igazán plasztikussá és érthetővé Anna Karenina tragikus sorsa. Karen Sahnazarov gondolatai a filmről: "Sokszor szerettem volna már filmet csinálni a szerelemről, és a témában mi lehetett volna érdekesebb, mint az Anna Karenina? Úgy érzem soha nem írtak még jobb művet, és talán már nem is fognak, a férfi-nő kapcsolatról. Ezért is törekedtem arra, hogy pontosan kövessem az eredeti szöveget a filmnek abban a részében, amely Anna, Vronszkij és Karenin kapcsolatáról szól. Számomra a regényben az ő történetük a legérdekesebb. Ezért aztán se a történeten, se a párbeszédeken nem változtattam. Az is fontos volt, hogy a színészek életkora nagyjából megegyezzen a hősökével. Úgy döntöttünk, a belső tereket nem elektromos eszközökkel világítjuk be. A kandalló fénye teljesen más világot, térszerkezetet, illatokat, színeket teremt. Ez a sárgás, vibráló fény az arcjátéknak is más dimenziókat ad. "
Anna Karenina teljesen átadja magát e szerelemnek, mely az első időszakban örömet, szenvedélyt, vágyat és beteljesülést hoz, később azonban szenvedést okoz. A szerelem ugyanis olyan magas hőfokú emberi érzés, amely nemcsak nagy lánggal ég, de önző is, birtokolni akar, s kirekeszteni másokat ebből az érzésből. Persze, a szerelem sem izzhat vég nélkül, huzamosabb ideig, így Vronszkij gróf és Anna Karenina szerelme is alacsonyabb hőfokú lesz később, egyre fakul, hűl, jönnek a hétköznapok. Nem lehet hiba nélkül megélni az életet, az Anna Karenina is tragédiával végződik (hősnőnk a vonat alá veti magát). Az Anna Karenina lélegzetelállító kompozíció, amelyet mind a kor- és pályatársak, mind a későbbi korok kiváló íróegyéniségei nagyra értékeltek: Dosztojevszkij tökéletesnek nevezte, Faulkner pedig a valaha írt legjobb regénynek. Mindazonáltal nem muszáj úgy olvasnunk, hogy mű és szerzője folyamatosan katedrálisként magasodjon fölénk: elmerülhetünk a lélek és a társadalom olyan mélységeiben, amelyek rávilágítanak saját életünk helyenként képmutató, helyenként intrikus, helyenként őszinte valóságára is.
2021. szeptember 12. vasárnap, 16:33 - szeptember 13., 00:00 ANNA KARENINA Színház, Táncpanoráma 2021. (vasárnap) 19. 00 Balaton Színház, színházterem Győri Balett: ANNA KARENINA A Győri Balett előadása a világirodalom egyik leghíresebb románca, az Anna Karenina táncszínházi adaptációja, amelyet Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas koreográfus állított színpadra. A Tolsztoj klasszikus művén alapuló koreográfia középpontjában Anna, a tragikus sorsú asszony áll, az ő szenvedélyes szerelmét, vívódásait és anticipált bukását ülteti át együttesünk a tánc nyelvére. Tolsztoj 1872-ben szemtanúja volt, amikor egy fiatal nő féltékenységi rohamában egy tehervonat elé vetette magát. Az írót a halott, összeroncsolt nő látványa sokáig nyomasztotta. Tizenegyszer dolgozta át a művét, mire megszületett a végső változat, amely Annát az irodalom legnagyobb hősnői közé emelte. Velekei a női psziché nagy ismerője, alkotói ouvre-jából rendre kiemelkednek az önsorsrontó, elbukott női lelkek motivációit vizsgáló koreográfiák.
A konvenciók csapdájában – Lev Tolsztoj: Anna Karenina | Sulinet Hírmagazin Anna Karenina – Vronszkij-története - "Úgy érzem, soha nem írtak még jobb művet, és talán már nem is fognak, a férfi-nő kapcsolatról. " Karen Sahnazarov orosz rendező Anna Karenina – Vronszkij története című filmje visszarepít Tolsztoj világába. Premier előtti vetítésen mutatja be Karen Sahnazarov orosz rendező Anna Karenina – Vronszkij története című filmjét szombaton az Uránia Nemzeti Filmszínház, amely a vetítés előtt pódiumbeszélgetést szervez a nagyszabású orosz filmdráma rendezőjével. A kortárs orosz filmművészet egyik meghatározó alakja, a Moszfilmet is vezető Karen Sahnazarov új megközelítésből dolgozza fel Lev Tolsztoj klasszikus történetét. A forgatókönyv Vikentyij Vereszajev A japán háborúban című regényét ötvözi a Tolsztoj-művel, de úgy, hogy az eredeti alaptörténeten és a párbeszédeken semmit sem változtat – áll az Uránia Nemzeti Filmszínház közleményében. Sahnazarov filmje kosztümös drámája az 1904-1905-ös orosz-japán háború idején zajlik.
Verlaine, Paul Francia költőMetzben született, 1844. március 30-án. Párizsban tanult, majd hivatalnoki állást vállalt. Szülei jogi pályára szánták, őt azonban csak az irodalom érdekelte. 1866-ban jelent meg első verseskötete, a parnasszista hatást mutató Szaturnuszi költemények. Verseiről Mallarmé és a fiatal France elismeréssel nyilatkoztak. I870-ben, hosszú jegyesség után
1905 -ben hirdette meg a "három népi elvet", amely élete végéig politikájának vezérfonala lett. Ez a nacionalizmust (a mandzsu dinasztia megdöntését, később az imperialista befolyás csökkentését), a demokráciát és a népjólétet jelentette. Az 1900-as években Szun külföldről további felkeléseket szervezett, de ezek mind elbuktak. Végül az 1911 -es vucsangi felkelés ( wuchangi felkelés) teremtette meg a lehetőségét Szun hazatérésének; a császárság bukásával 1912. Szun Jat-szen – Wikipédia. január 1-jén kikiáltották a Kínai Köztársaságot, melynek ideiglenes elnökévé Szun Jat-szent választották. Február 14-én azonban kénytelen volt lemondani az elnökségről Jüan Si-kaj javára. 1912. augusztus 25-én Szun megalapította a Kuomintangot ( magyarul: Nemzeti Párt), hogy ennek segítségével vigye tovább a forradalmi mozgalmat Jüan Si-kaj és az országot maguk között felosztó hadurak ellen. 1913 -ban Jüan Si-kaj ellen kirobbantotta a "második forradalmat", amely megbukott, és Szunnak újra Japánba kellett menekülnie. 1916 -ban visszatért Kínába, s 1917 -ben Kuangtungban ( Guangdongban) forradalmi ellenkormányt alakított, de 1918 -ban innen is menekülnie kellett.
Szun Jat-szen A Kínai Köztársaság ideiglenes elnöke Hivatali idő 1912. január 1. – 1912. február 14. Alelnök(ök) Li Jüan-hung ( Li Yuanhong) Előd – Utód Jüan Si-kaj ( Yuan Shikai) A Kínai Köztársaság hadseregének főparancsnoka Hivatali idő 1917. szeptember 1. – 1925. Szun jat sden.org. március 12. Utód Csang Kaj-sek A Kínai Köztársaság ideiglenes elnöke Hivatali idő 1921. április 7. Katonai pályafutása Csatái hszinhaj forradalom Született 1866. november 12. Csungsan ( Zhongshan), Csing Birodalom Elhunyt 1925.
Ezt követően Harry Truman amerikai elnök támogatásával George C. Marshall, az Egyesült Államok külügyminisztere látogatást tett a felszabadított Mandzsúriába. Fegyverszünetre késztették a Kuomintangot, de addigra Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt elnöke már hadsereget szervezett, és újabb támadást indított a Kuomintang ellen. Libri Antikvár Könyv: Szun Jat-Szen (I. Jermasov) - 1969, 1390Ft. Mandzsúriában állandósultak az összecsapások és egy idő után a déli területeken élők egyre jobban kezdtek kiábrándulni a kezdetben felszabadítónak tartott Kuomintangból. A háborús időszak, a pártok egymás közötti versengése, az ideológia térnyerése és a gazdasági hibákból fakadó élelmiszerhiány, valamint az általános szükségletek iránti kereslet egyre inkább nőtt, míg végül 1949-ben Mao vezetésével kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. ( via) (Borítókép: Pu Ji kínai császár 1932-ben. Fotó: Bettmann / Getty Images) A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.