Súlyos tünetek egyik alanynál sem jelentkeztek, míg két résztvevőt azért kellett kizárni a vizsgálatból, mert a kezdeti szűrés és a kísérleti fertőzés tervezett időpontja között antitestek jelentek meg a szervezetükben, vagyis természetes úton kapták el a fertőzést. Tizenhárman számoltak be arról, hogy átmenetileg elvesztették a szaglásukat, de az 90 napon belül helyreállt szinte mindenkinél, három résztvevő kivételével, akik valamivel lassabb, de szintén javulást észleltek a fertőzést követő három hónap során. A kutatók nem észleltek elváltozást az alanyok tüdejében, és súlyos mellékhatások sem fordultak elő – az alanyok állapotát a klinika elhagyása után 12 hónapig nyomon követik, hogy az esetleges hosszú távú hatásokat is vizsgálni tudják. A lappangási idő sokkal rövidebb, mint eddig hitték Mivel a koronavírussal fertőzött személyeket általában csak akkor azonosítják, amikor azok észlelik a tüneteket, a vizsgálat egyedülálló betekintést nyújtott a fertőzés korai szakaszába. Így derült ki, hogy a vírus lappangási ideje valószínűleg sokkal rövidebb, mint az eddigi becslések: a 18 fertőzött alanynál a vírussal való érintkezéstől a korai tünetek megjelenéséig átlagosan mindössze 42 óra telt el, miközben a koronavírus lappangási idejét 5-6 napra szokták becsülni.
A koronavírus terjedéséről tartott vitát az Európai Parlament szerdán Brüsszelben. Nikolina Brnac, az Európai Tanácsot képviselő horvát politikus elmondta, hogy az EU nagyon komoly veszi a SARS-hoz genetikailag hasonló új vírust. " A vírus nagyon veszélyes, a halálozási ráta három százalék, lappangási ideje pedig hosszabb, mint a SARS-é. Európai állampolgárok egyelőre nem betegedtek meg " – közölte. Az Európai Unió figyelemmel követi az eseményeket Brnac leszögezte, hogy Európai Unió figyelemmel követi az eseményeket, és kollektív választ fog találni a veszély kezelésre, amelyhez azonban döntő fontosságú a különböző ágazatok közötti információcsere. " Az egészségügyi és élelmiszerbiztonsági főigazgatóság már tárgyal az európai betegségmegelőzési és járványvédelmi központtal. Urai vagyunk a helyzetnek " – hangsúlyozta a horvát politikus. Stella Kyriakides, az unió egészségügyért felelős biztosa elmondta, hogy a helyzet nagyon gyorsan változik, és ennek súlyos közegészségügyi következményei lesznek. "
A megfertőzöttek 80 százaléka teljesen tünetmentes marad, úgy esik át a betegségen. A tünetmentesek tesztelése irracionálisan drága és erőforrásigényes lenne, nem bírná el a rendszer. Ráadásul a tünetmentes fertőzöttek a fertőzési láncban jóval kevesebb szerepet játszanak, mint a tünetekkel rendelkezők. Nincs gyorsteszt Előfordulhat, hogy valaki fertőzött területről érkezik tünetmentesen, és szeretne koronatesztet végeztetni, hogy igazolni tudja: nem vírushordozó. Ilyen tesztlehetőség nincs. Olyan megbízható gyorstesztek, amelyek pillanatok alatt kimutatnák, hogy valakiben már ott a vírus, egyelőre nincsenek, ezért lázmérőznek a határon. A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint a koronavírust az úgynevezett valós idejű PCR (polimeráz láncreakció) vizsgálattal mutatják ki, mely a vírus RNS-ét jelzi a mintából. Jelenleg ezt egy helyen, a Nemzeti Népegészségügyi Központban működő Légúti vírusok Nemzeti Referencia Laboratóriumában vizsgálják. Jelenleg a kapacitásuk bőven elegendő, később azonban más akkreditált laborokat is bevonhatnak.
© Technológia: Közel egy éve jelentették be, hogy a brit klinikai vizsgálatok etikai testülete jóváhagyta azt a kutatást, amely során egészséges embereket terveztek megfertőzni a covidjárványt okozó koronavírussal, hogy elsőként vizsgálják részletesen a vírus működését a fertőzés teljes időtartama alatt – attól kezdve, hogy egy személy először találkozik a vírussal, egészen addig, amíg a kórokozó látszólag eltűnik a szervezetből. Kedden ismertették az Imperial College London kutatóinak vezetésével lebonyolított, Human Challenge Programme nevű klinikai vizsgálat eredményeit, és számos kulcsfontosságú felismerést mutattak be, többek között azt, hogy a tünetek nagyon gyorsan, átlagosan két nappal a vírussal való találkozás után kezdenek kialakulni; a fertőzés a torokban jelenik meg először; a vírusmennyiség a fertőzés után körülbelül öt nappal tetőzik; és ezen a csúcsponton már lényegesen nagyobb mennyiségben fordul elő az orrban, mint a torokban. A mérföldkőnek tartott vizsgálat, amelyre a Royal Free Hospital nevű londoni oktatókórházban került sor, azt mutatja, hogy az önkéntesek kísérleti fertőzése reprodukálható, és mivel egészséges fiatal felnőtteknél nem okozott súlyos tüneteket, a módszer megalapozhatja a covid elleni vakcinák és gyógyszerek tesztelésére irányuló jövőbeli vizsgálatokat.
Az ezután következő szakaszban meredeken emelkedett a résztvevők orrából vagy torkából vett mintákon kimutatott vírusmennyiség, ami átlagosan a fertőzés után öt nappal érte el a csúcsot. A laboratóriumi vizsgálatokban átlagosan még kilenc nappal a fertőzés után is nagy mennyiségű fertőző vírust mutattak ki, de volt, aki még 12 nappal később is potenciálisan fertőző volt, így ezek az eredmények alátámasztják a legtöbb irányelvben javasolt izolációs időszakot. A torokban jelentkezik először, de orron át jobban fertőz Abban is voltak különbségek, hogy hol találták a legtöbb vírust: bár elsőként a torokban jelent meg a kórokozó (átlagosan 40 óra után, szemben az orrban mért 58 órával), a vírus mennyisége itt alacsonyabb volt, és hamarabb is tetőzött, mint az orrban. Mivel az orrban jelentősen magasabb volt a vírus csúcsmennyisége, a kutatók szerint orrból potenciálisan nagyobb a vírusszóródás kockázata, mint szájból – ez pedig rávilágít a megfelelő, a száj mellett az orrot is takaró maszkhasználat fontosságára.
A tartályon belüli HMV hőcserélőn keresztül így kisebb lesz a cirkulációs térfogatáram, ezért kevésbé fogja a cirkuláció felfűteni a tartály alsó részét. 3. ábra Cirkuláció hőcserélős melegvíz-készítő egységek alkalmazása esetén Hőcserélős melegvíz készítő egységek (frissvíz modulok) alkalmazása esetén hasonló problémák merülnek fel, mint az átfolyós kombipuffereknél. Az ilyen egységeken ugyanis szintén nincs cirkulációs csonk, a cirkulációt csak a hidegvíz ágba lehet visszakötni (4. ábra). Ez pedig szintén a puffertároló alsó részének indokolatlan felfűtését eredményezheti. A hőcserélős melegvíz-készítő egységek ugyanis akkor működnek igazán jól, ha kellően nagy, a névleges értékhez közeli a melegvíz fogyasztás értéke. Ilyenkor az egységbe belépő 10-15°C-os hálózati hidegvízzel, 15-20°C-ra vissza lehet hűteni a puffertároló felső részéből vételezett fűtővizet, és azt vissza lehet vezetni a puffertároló alsó részébe. Padlófűtés keverőszelep bekötése kombi kazánhoz. Ha viszont nincs vízfogyasztás, csak a viszonylag meleg cirkuláció kering az egység szekunder, HMV oldalán, akkor ezzel nem lehet visszahűteni a primer fűtővizet, így a puffertároló alsó részébe a 4. ábrán vastag piros vonallal jelölt úton melegebb víz kerül vissza.
2011. szeptember 1. | | 0 | Az építmények komfortfokozatának növelése érdekében gyakran valósítanak meg épületen belüli használati melegvíz-cirkulációs hálózatot, és szerencsére a napkollektoros rendszerek alkalmazása is egyre gyakoribb. E két megoldás együttes alkalmazása viszont gyakran felvet olyan problémákat, melyek az épületgépész tervező, szerelő nagyobb odafigyelését igénylik. Padlófűtés keverőszelep bekötése keringető szivattyúhoz. Az épületeken belüli használati-melegvíz (HMV) cirkulációs hálózat kiépítése indokolt, ha csapolók viszonylag messze helyezkednek el a melegvíz termelő készüléktől. A felhasználó jó néven veszi, ha a melegvíz csap kinyitásakor rögtön a kívánt hőmérsékletű víz jelenik meg, és nem kell várni hosszúnak tűnő másodpercekig - esetleg percekig – a meleg víz megérkeztéig. A cirkulációs hálózat kiépítésével értékes vízmennyiség takarítható meg, viszont a vezeték hőveszteségének fedezése jelentős energiát igényelhet. Ezért nagyon fontos, hogy ha cirkulációt építünk ki, akkor a csővezetéket megfelelő módon hőszigeteljük, a cirkulációs szivattyú üzemidejét pedig ésszerűen meghatározott időprogram és/vagy a cirkulációs visszatérő vezeték hőmérséklete alapján vezéreljük.
Végső soron a cirkulációs vezeték hőveszteségének fedezése miatt a hagyományos hőtermelővel fűtjük fel a puffertároló alsó részét is 40-50°C-ra. 4. ábra A puffertároló hőmérséklet szerinti rétegződésének a megőrzése érdekében alkalmazhatjuk az 5. ábra szerinti megoldásokat, amelyek a puffertárolóba visszatérő fűtővíz hőmérséklet szerinti visszavezetését eredményezik. Az 5/a ábrán a tartályba beépített gravitációs elosztócső látható. Ez a tartályon belül elhelyezett, viszonylag nagy átmérőjű, a palástján különböző magasságokban kiömlő nyílásokkal ellátott, felülről lezárt csővezeték. Az ebbe alul belépő fűtővíz áramlási sebessége a nagy átmérő miatt lelassul, és a visszatérő fűtővíz a gravitáció szabályai szerint a megfelelő magasságú csonkon fog beömleni a tárolóba. Padlófűtés keverőszelep beállítása- Gépész Holding. A hidegebb, nagyobb fajsúlyú víz alulra, míg a melegebb, könnyebb víz a tartály felsőbb részébe kerül. Az 5/b. ábrán az elosztás a visszatérő ágba elhelyezett motoros váltószeleppel történik, ami a hőmérséklettől függően a tartály alsó, vagy felső részébe engedi be a hőcserélős egységből kilépő fűtővizet.
5. ábra Cirkulációs fűtőegység alkalmazása Néhány gyártó további megoldásokat is javasol hőcserélős melegvíz készítő egység alkalmazása esetén a puffertároló hőmérséklet szerinti rétegződésének a megőrzése érdekében. A 6. ábrán például a melegvíz készítést szolgáló hőcserélős egység mellet egy ehhez hasonló, de lényegesen kisebb hőcserélővel és szivattyúval megvalósított, ún. cirkulációs fűtőegység alkalmazása látható. Ennek a kisebb egységnek csak az a feladata, hogy a cirkulációs hőveszteséget fedezze. Az egység szivattyúja a cirkulációs szivattyúval együtt jár. A fűtővíz a tároló felső részéből érkezik, és mivel az nem hűl vissza számottevően, ezért a visszavezetés is a tároló felső részébe történik. A cirkulációs fűtőegység alkalmazása természetesen további plusz - bár az egyszerűsége és a kis méretei miatt nem túlzottan nagy mértékű - költséget jelent. Keverőszelep, keverőszelepek – Netkazán. Ezt viszont ellensúlyozni tudja az az előny, amely a puffertároló megőrzött hőmérséklet szerinti rétegződéséből fakad. Ezáltal a napkollektorok hőcserélője az alsó hidegebb tárolórészt fűti, ez pedig növeli a rendszer hatékonyságát.